A legfőbb jelkép Orbán hiánya volt – így számol be a világsajtó a magyar rendszerváltásról

Az elemzés elképzelhetőnek tartja, hogy az jogállam visszaállítására Magyar Péter még egyszer, utoljára beveti jóformán korlátlan hatalmát, ám a siker érdekében hosszabb távon nem alapozhat egyoldalú lépésekre, erős intézményeket kell teremtenie. A közép-európai tudósító, Alexander Haneke szerint a magyaroknak minden okuk megvan az ünneplésre, mert átvészelték Orbán 16 évi uralmát és megcsinálták azt a csodát, hogy az irányítás békésen átkerül egy másik táborhoz. Csak azért, mert a nép úgy akarta.

Magyar kellőképpen populista ahhoz, hogy a lendületet kihasználja a Fidesz utolsó bástyáinak ledöntésére. Hatalmas teher nehezedik a vállára, de őszintének tűnik a fogadkozása, hogy ismét erős alapokra helyezi a demokráciát. Persze nem kizárt, hogy ugyanúgy megadja magát a hatalom kísértésének, mint Orbán.

Alapvetően módosítania kell a választási törvényt, hogy ezután ne lehessen egyszerű többséggel kétharmadhoz jutni. Az új miniszterelnök ugyanakkor nem ringathatja magát abban az illúzióban, hogy az új alkotmányhoz pártokon feletti konszenzust tud szerezni. A Fidesz már rég ellenzéki szerepre rendezkedett be, konstruktív munkára nem lehet a részéről számítani.

Ha Magyarnak elege van abból, hogy a győztes mindig rákényszeríti akaratát a vesztesre, aki persze hangosan tiltakozik, akkor legfeljebb csak az alaptörvény legdurvább túlzásait szabad leköszörülnie. Ugyanez érvényes az intézményekre. Nem demokratikus és nem is tanácsos, hogy kétségbe vonja az alkotmánybírák legitimitását. Már ha erős ellensúlyokat szeretne.

Az új miniszterelnök hosszú időre képes meghatározni a politikai rendet. De ha megvan a legszükségesebb átalakításokkal, utána korlátokat kell emelnie, hogy a jövőben csak konszenzussal lehessen módosítani az alaptörvényt. Mert különben marad a folyamatos polarizálódás.