Az Egyesült Államok elfogadná, hogy egy Iránnal kötendő átmeneti egyezségben ne szerepeljen az ország atomprogramja lezárásának kötelezettsége, de az a „végcél” – jelentette ki Chris Wrigth amerikai energiaügyi miniszter (képünkön) vasárnap.
A miniszter az NBC News és a CBS News televízióknak adott interjúkban kijelentette, hogy a konfliktus rendezése során két végső célt lát, az egyik a Hormuzi-szoros szabad forgalmának biztosítása, a másik pedig Irán nukleáris programjának lezárása.
Arra a kérdésre, „lehetséges-e, hogy egy köztes megállapodás nem ad választ minden, az iráni atomprogram körül felmerül aggályra”, Chris Wright úgy válaszolt, hogy „természetesen lehetséges”.
Hozzátette, hogy Irán egyelőre nem adott világos választ az új amerikai megállapodási javaslatra.
A miniszter szerint a konfliktus katonai szakasza a tervezett ideig tartott, jelenleg a tárgyalások szakasza tart, amelynek során az Egyesült Államok gazdasági nyomásgyakorlás eszközeit alkalmazza, miközben Irán ragaszkodik a nukleáris programhoz, és ez a szakasz „kicsit hosszabb ideig tart”.
Megjegyezte ugyanakkor, hogy a célok elérése érdekében az Egyesült Államok „egyetlen opciót sem vesz le az asztalról”, és közölte, hogy Irán egyelőre nem adott világos választ a legutóbbi amerikai megállapodási javaslatra.
Az energiaügyi miniszter ismét azt hangoztatta, hogy amint helyreáll a Hormuzi-szoros forgalma, az energiaárak csökkennek majd, a jelenlegi helyzetet pedig átmenetinek nevezte.
Az Egyesült Államokban az országosan mértékadónak tekintett üzemanyagár-statisztika, az AAA összegzése szerint a gallononkénti (3,78 liter) átlagos benzinár ezen a héten elérte a 4 dollár 54 centet, szemben a február végén regisztrált 2 dollár 98 centtel.
Mint arról korábban beszámoltunk, Teherán már április végén jelezte, hogy hajlandók tűzszünetet kötni és megnyitni a Hormutzi-szorost, amennyiben az iráni dúsított uránkészlet sorsáról egy későbbi időpontban tárgyalnának.
A hirtelen megjelent engedékenységnek köze lehet ahhoz, hogy az amerikaiak többsége ellenzi az Irán elleni háborút és dühös a Hormuzi-szoros lezárása miatt kialakult energiaválság miatt. Ennek lett egy olyan következménye, hogy Donald Trump népszerűsége az elnöksége történetének mélypontját érte el a közvéleménykutatásokban.
Nyitókép: Chris Wright amerikai energiaügyi miniszter Brüsszelben, 2025-ben. Forrás: AFP