A Facebook-bejegyzés apropója az a 2024 őszén lezárt uniós eljárás, amelynek nyomán az Európai Bizottság 7,8 és 35,3 százalék közötti kiegyenlítő vámokat vezetett be a Kínából érkező akkumulátoros elektromos autókra. Brüsszel szerint erre azért volt szükség, mert a kínai állami támogatások torzították a versenyt, és veszélyt jelentettek az európai gyártókra. Ezzel a lépéssel azonban a veszély nem szűnt meg, sőt tovább is eszkalálódhat, erről is részletesen írt posztjában György László.
Kritikus pont a nyersanyag és a technológia
György László érvelésének egyik központi eleme, hogy a vám nem pótolja az iparpolitikát. Ebben a kérdésben az uniós adatok is kemény képet mutatnak. Ursula von der Leyen már 2023-ban arról beszélt, hogy az EU ritkaföldfém-ellátásának 98 százaléka egyetlen beszállítótól, Kínától függ.
Az Európai Bizottság emellett azt is rögzíti, hogy a permanens mágnesekhez használt ritkaföldfémek finomítása 98 százalékban Kínában történik. Ezek az anyagok nélkülözhetetlenek az elektromos motorokhoz, a szélturbinákhoz, a robotikához és több digitális technológiához is.
Ebből adódik az a csapdahelyzet, amelyre György László bejegyzése is épít: ha Európa nem védi a saját iparát, könnyen lemaradhat az elektromobilitásban és a zöldtechnológiában, ha viszont védi, az rövid távon drágíthatja az átállást, és újabb feszültségeket hozhat az EU–Kína-kereskedelemben.
Ha Európa nem védi az iparát, elveszítheti a jövő kulcságazatait: az elektromobilitást, az akkumulátoripart, a zöldtechnológiát. Ha viszont védi, Kína válaszlépései drágíthatják a zöldátállást, szűkíthetik az európai exportlehetőségeket, és tovább fékezhetik az amúgy is gyenge európai növekedést
– magyarázta a közgazdász. Ezt a dilemmát több elemzés is érzékeli, valós gazdasági feszültségről van szó.
Magyarország a high-tech ellátási láncok metszéspontján
A poszt másik hangsúlyos állítása, hogy Magyarország különleges helyzetbe került. A bejegyzéshez kapcsolt számok szintén visszaigazolhatók: a MERICS és a Rhodium Group adatai szerint Magyarország 2023-ban az Európába irányuló kínai működőtőke 44 százalékát vonzotta, 2024-ben pedig 31 százalékkal ismét az első számú célpont lett.
2022 és 2024 között hozzávetelőg 7,7 milliárd euró kínai működőtőke érkezett Magyarországra
– világított rá György László. Ez azért fontos, mert az országban ma egyszerre vannak jelen a német autógyártók, a dél-koreai akkumulátorgyártók és a kínai elektromobilitási beruházások. Az Orbán-kormány ezt régóta összekötő szerepként írta le, miközben bírálói inkább fokozódó kitettséget láttak benne. György László Facebook-bejegyzése egyértelműen az első olvasatot erősíti: szerinte Magyarország érdeke az, hogy kimaradjon a blokkosodásból, miközben benn marad a technológiai átrendeződés fő sodrában.
Bejegyzését azzal zárta, hogy „Európa tétje az újraiparosítás vagy lecsúszás, Magyarország tétje pedig kimaradni a kereskedelmi háborúból, de benne maradni a technológiai jövőben”. Azt vallja, hogy „így nyerhetjük meg a magyaroknak a 21. századot”.
(Borítókép: Elektromos autók a gyártósoron a Volkswagen gyárban, Emdenben, Németországban 2025. február 18-án. Fotó: Focke Strangmann / Getty Images)
Titkok, tabuk, tévhitek – öt évszázad történelme 30 lebilincselő párbeszédben. Amerika és Európa sorsfordító eseményei új megközelítésben.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!