Rendkívül visszafogott megfogalmazás lenne, hogy nem az ideális előjelekkel készült a futballvilág tán legnagyobb mérkőzésére a Real Madrid, az elmúlt két idényben érdemi, a mostaniban pedig minden bizonnyal bármilyen trófea nélkül záró királyi gárdánál lévő feszültség tökéletes lenyomata volt a Federico Valverde–Aurélien Tchouaméni affér, ami után előbbi agyrázkódással dőlt ki a meccsről, miközben az elmúlt napokban ugyancsak nem közönségkedvenc Kylian Mbappé sérülés miatt dőlt ki.
Talán az sem véletlen, hogy az el Clásico felvezetéseként a legpozitívabb hír a Real-szurkolóknak az edzőváltás lehetősége volt, és José Mourinho várható nyári érkezése.
Ilyen előjelek mellett aligha volt várható, hogy madridi gálától lesz hangos a meccs, márpedig csak a Real győzelme akadályozhatta meg azt, hogy a találkozó végén ne a Lamine Yamalt nélkülöző Barcelonát hirdessék ki már most a spanyol liga győztesének.
A vendégek részéről Vinícius Júnior próbált ez ellen tenni valamit, már a második percben lövéssel próbálkozott, lapos, gyenge labdáját ugyanakkor könnyedén védte Joan García. Akkor még aligha sejthettük, hogy az első félidő egyetlen kaput eltaláló Real-helyzetét láthattuk.
Merthogy ezt követően a papírformának megfelelően a Barcelona került fölénybe, és hamar megszerezte a vezetést is: Marcus Rashford 18 méterről, kissé jobbról végezhetett el szabadrúgást, és parádésan tekert a hosszú felsőbe (1–0).
A Manchester Unitedtől kölcsönvett szélső 14 gólpassz mellett a 14. gólját szerezte meg az idényben.
Még mindig csak a 18. percben jártunk, amikor növelte előnyét a katalán együttes, Dani Olmo szenzációsan készítette vissza sarokkal lövésre a labdát, Ferran Torres pedig a bal felsőbe lőtt (2–0).
A spanyol támadónak ez már a 16. bajnoki gólja volt, minden sorozatot figyelembe véve pedig már 21 találatnál jár a mostani kiírásban.
A Real Madrid a félidő derekán ébredezett, és egy perc alatt kétszer is szépíthetett volna, előbb azonban Gonzalo lőtt ziccerben a bal alsó mellé, majd rögvest ezt követően Jude Bellingham centerezése után Vinícius elől mentenek hatalmasat.
A játékrész végén ismét a gránátvörös-kékek voltak közelebb az újabb találathoz,előbb Rashford lépett ki a leshatárról, mielőtt Thibaut Courtois óriásit védett, a szöglet után pedig Olmo a bal felső mellé tüzelt.
A fordulást követően idegesen indult újra a játék, Raúl Asencio és Olmo is besárgult a tömegjelenetnél, majd Bellingham hozta a szívbaj a nézőkre, amikor mozdulatlanul terült el a hatalmas pofon után, amit kapott a levegőben vétlenül.
Miután ismét a játéké volt a főszerep, jött az újabb hazai ziccer, Ferran lövését viszont ezúttal hárítani tudta a belga kapus.
A vendégek is megzörgették a hálót a 63. percben, azonban öt madridi is lesen volt, köztük a végül eredményes Bellingham is.
A madridiak így végül szabályos találatig nem jutottak el, a Barcelona pedig magabiztos előnyében nem erőltette túlságosan a támadásokat. Ez alól leginkább a Rashfordot váltó Raphinha és a Ferrant váltó Robert Lewandowski jelentett kivételt, akik még próbára tették párszor Courtois-t, miközbe a katalán drukkerek a végjátékban a bajnokcsapatot éltethették már.
A Barcelona fennállása 29. spanyol bajnoki címét szerezte meg, ezzel tovább csökkentve hátrányát a 36-szoros aranyérmes Real Madriddal szemben az örökranglistán.
La Liga 2025–2026, 35. forduló
Barcelona–Real Madrid 2–0 (Rashford 9., Ferran Torres 18.)
Az élmezőny állása: 1. (és már bajnok) Barcelona 91 pont (91–31), 2. Real Madrid 77 (70–33), 3. Villarreal 69 (65–40), 4. Atlético Madrid 63 (58–38), 5. Betis 54 (54–43)
(Borítókép: David Ramos/Getty Images)
Ismerd meg a magyar labdarúgás hősének emlékezetes pillanatait!
Folytassa, Mister!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!