Nem mindenki tudja, hogy a Dob utca és a Kertész utca sarkán álló épület, a Fészek Művészklub neve mozaikszó: amikor 125 éve, 1901-ben megalapították, a hivatalos neve Festőművészek, Építőművészek, Szobrászok, Zenészek, Énekesek és Komédiások klubja lett. Meglehetősen ismert nevek találhatók az alapítók között, hogy csak néhányat említsünk: Csortos Gyula, Heltai Jenő, Benczúr Gyula, Bródy Sándor, Fadrusz János, Molnár Ferenc, Rippl-Rónai József, Szinyei Merse Pál, Vaszary János…
Ugyancsak fontos megemlíteni, hogy annak idején közadakozásból vásárolták meg a három emeletes, csaknem 4000 négyzetméteres ingatlant, amelynek patiója az alapításkor még csak apró facsemetéket ölelte körbe – ezek időközben évszázados, hatalmas gesztenyefákká terebélyesedtek.
Szolgálni a Szépséget
Ezeknek az ősfáknak még lesz funkciója Török Ferenc Balázs Béla-díjas filmrendező 25 perces, Fészek Klub című rövidfilmjében, amelyet 2026. május 9-én este mutattak be hangulatos kis ünnepség keretében. Hol máshol, mint a Fészekben…
Aki korábban érkezett, az beszélgethetett a galériás belső udvarban a vendégekkel, például magával Törökkel, a kultuszfilmmé nemesedett Moszkva tér (és természetesen a Fészek Klub) rendezőjével, vagy egykori mesterével, a 87. évét taposó Sándor Pállal, a magyar filmrendezők majdnem-doyenjével. (Szabó István egy évvel még nála is idősebb.)
Az épület, a klub történetét nem tudja egy 25 perces film teljes egészében felölelni, mégis megpróbáltunk kapcsolódási pontokat találni a múlt és a jelen között. A filmben Heltai Jenő szövegét Máté Gábor mondja el. Én magam ennél sokkal többet nem tudok elmondani, ezért is csináltam inkább filmet. Ha itt körbenézünk, eszünkbe juthat, mekkora szerencse, hogy élünk, és hogy ide születtünk. A filmben egyébként látszik, hogy annak idején milyen picik voltak ezek a mára hatalmasra nőtt gesztenyefák
– mondta Török Ferenc. Az említett Heltai-mondat így szól: „Mi énekesek, festők, szobrászok, színészek, építészek, muzsikusok, írók, egy fészek százféle lakói százféle módon, de ugyanazzal a hittel és alázatossággal szolgáljuk az urat, kinek neve Szépség.”
Sándor Pál felidézte az ódon falak között eltöltött időt:
Koromnál fogva sokat jártam itt, és találkoztam olyan emberekkel, akik értek valamit, sőt, akik sokat értek. Itt jártak, kártyáztak, ittak, ettek, szerettek. És voltak itt játékgépek is, amelyeken lehetett nyerni, veszteni. Én speciel, mivel volt egy nagyon helyes bűvész barátom, sokat nyertem! Már mindenki hazament, éjjel egy óra lehetett, bezárt volna a hely, de kapott ezer forintot a portás, és mi egész éjjel gépeztünk. Nahát, ez a bűvész nekirohant a gépnek, megnyomott rajta egy gombot, és mi úgy mentünk haza, hogy fejenként két-háromezer forintot osztottunk, és még a portásnak is jutott. És ezt majdnem minden este megismételtük… Ebből éltem, mert a fizetésem akkor 1900 forint volt…
De ennél valamivel fontosabb, hogy aki akkoriban, a hatvanas, hetvenes, nyolcvanas, kilencvenes években számított a művészeti és sportéletben, azok mind a Fészekbe jártak. Itt lehetett találkozni és beszélgetni Latinovits Zoltánnal, Bujtor Istvánnal, Csapó Gáborral, Meszéna Miklóssal és főként Garas Dezsővel. A Kossuth- és Balázs Béla-díjas rendező elmondta:
Ez azért lényeges, mert itt alakult úgy az élet, hogy kitaláltam a Régi idők focija sztoriját, és azt, hogy Garas legyen a főszereplője, bár eredetileg úgy volt, hogy nem ő lesz. Keresek egy jó szót, hogy nekem a Fészek mit jelent. A múltamnak egy jelentős darabját, igen. És a boldogság egy jelentős darabját. Jó itt lenni, jó veletek lenni.
Tényleg jó volt együtt lenni Sándor Pállal és Török Ferenccel, és hát azt nem tudjuk első kézből, hogy milyen lehetett a húszas, harmincas években a Fészek Művészklub, de az biztos, hogy manapság, 2026 májusában is remek hely. Többek között azért is, mert egyike azon kevés pesti helyeknek, ahol lehet elzászi Kronenbourg sört kapni, egészen baráti áron.
Ilyen bevezető után néztük meg a Fészek Klub című rövidfilmet, amely impresszionista ecsetvonásokkal adta vissza a száz évvel ezelőtti klub hangulatát.
(Borítókép: Török Ferenc filmrendező. Fotó: Gáll András / Index)
Ismerd meg a film mögött álló művészek történeteit és szerezd be a Hogyan tudnék élni nélküled? kulisszakönyvét!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!