Május 11-én, hétfőn reggel hallgatta meg az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottsága Orbán Anita külügyminiszter-jelölt és leendő miniszterelnök-helyettest.
Expozéjában Orbán kijelentette,
az új kormány szakítani fog az eddigi, zsarolásra épülő orbáni EU-politikájával.
Mint fogalmazott, az elmúlt években Magyarország gyakran nem partnerként, hanem kerékkötőként volt jelen az Európai Unióban, „sokszor voltunk a bot a küllők között”. Mint a leendő külügyminiszter ígérte, ezen változtatni fognak, és a Tisza Párt vezetésével Magyarország nem lesz gyenge és néma tagállam, és nem lesz olyan ország, ami nem védi meg a saját érdekeit.
Tárgyalóképes, szövetségépítő és megbízható partner lesz – ígérte Orbán Anita, majd gondolatát azzal zárta, hogy
a vétó nem lesz belpolitikai kampányeszköz,
valamint azt nem politikai fegyverként vagy a politikai színház egy eszközeként fogják használni, szemben az elmúlt 16 évvel.
Orbán szerint Magyarország helye világos, az április 12-i választáson is a szavazók elmondták, hogy helyünk az EU-ban és a nyugati szövetségi rendszerben van. A leendő külügyminiszter szerint ez nem ideológiai, hanem biztonsági és gazdasági, valamint történelmi realitás.
Azt ígérte, az új kormány az uniós döntéshozatalban nem a partvonalon fog állni, nem mások döntését fogják kommentálni, hanem részt fognak venni a döntésekben.
A legfontosabb kérdés az uniós források hazahozatala
Orbán szerint Magyarország egyik legsürgetőbb ügye a jelenleg jogállamisági és korrupciós kockázat miatt felfüggesztett uniós pénzek hazahozatala. Szerinte ez nem technikai kérdés, és nem bürokrácia, hanem ez a magyar családok, iskolák, vállalkozások, önkormányzatok, valamint a fiatalok pénze.
Orbán Anita szerint az elmúlt években Magyarország súlyos árat veszített azért, mert elveszítette Európa bizalmát
– utalva a források felfüggesztésére, valamint a döntéshozatalban az ország szerepének csökkentése.
Emiatt Orbán szerint az új kormány feladata világos: visszaépíteni ezt a bizalmat, teljesíteni a szükséges jogállamisági és korrupcióellenes feltételeket, hogy megérkezhessenek a pénzek.
A leendő külügyminiszter kifejtette, hogy a forrásokért cserébe az Európai Unió semmi olyat nem vár, ami ártana a magyaroknak, aki ezt terjeszti, az egyszerűen hazudik.
Az EU nem olyat vár el, ami rossz a magyar embereknek, nem azt várja, hogy automatikusan bólogassunk.
Orbán szerint az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítése, az átláthatóságot segítő és korrupcióellenes intézkedések a magyarok érdekei is, és az Európai Unióban is ezt várják el. Itt finoman odaszúrva az ellenzékbe átülő Fidesz–KDNP képviselőinek Kósa Lajos egykori képviselő szavaira utalva azt mondta,
[Az EU azt várja el], hogy a közpénz ne veszítse el közpénz jellegét.
Aki azt állítja, hogy a kormánynak valamilyen „nemzetellenes dolgot” kellene tennie ezekért a forrásokért, az félrevezeti az országot, mivel a források hazahozataláért egy „tisztességes, átlátható és jogállami Magyarországra van szükség”.
Felsorolta, az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítéséhez, a korrupcióellenes garanciákhoz, valamint a közpénzek átlátható és ellenőrizhető felhasználása minden magyar érdeke.
A külpolitikában is abból indul ki, hogy Magyarország ereje a hitelességből fakad.
Orbán bemutatkozóbeszédében elmondta, az új kormány külpolitikája a biztonságra, a tisztességre és a befolyásra fog épülni:
Magyarország csak egy erős szövetségi rendszerben lehet biztonságos, korrupcióra és a jogállamiság lerombolására nem lehet sikeres országot építeni, valamint a magyar érdeket nem magányos harcban, hanem együttműködve lehet érdemben megvédeni.
A versenyképességről és a következő uniós költségvetésről, a 2028-tól kezdődő többéves pénzügyi keretről (MFF) elmondta, hogy nem engedhetik meg, hogy ezekben a vitákban elszigetelődjön, hiteltelenül vagy késve jelenjen meg – mint ismert, a leköszönő Orbán Viktor vezette kormány korábban nem volt hajlandó tárgyalni arról, azt a feltételt szabva, hogy amíg a szerintük politikai okokból felfüggesztett forrásokat Magyarország nem kapja meg, nem tárgyal az új, 2028-tól kezdődő költségvetésről.
Ukrajna kapcsán a leendő külügyminiszter elmondta, csakis érdemalapú csatlakozásról lehet szó, szigorú feltételekkel és világos garanciákkal. Orbán Anita aláhúzta, az új kormány szerint emellett Ukrajnának tiszteletben kell tartania a kárpátaljai magyarok jogait, azonban ez nem lehet politikai színjáték, hanem komoly diplomáciai munkához van szüksége az ország ezen érdekét érvényesíteni.
Orbán Anita hangsúlyozta, hogy azonban az Európai Unióhoz való visszatérés az Országgyűlés munkája nélkül csak üres szavak lennének. Elmondta, hogy az elkövetkezendő időben komoly törvénykezési munka fog zajlani, hogy még nyár előtt teljesíthessék a források hazahozatalához szükséges feltételeket és elkezdjék visszaépíteni a jogállamot. Mint fogalmazott, ez a magyar állam visszaépítését jelenti.
Később a bizottság tagjaitól érkező kérdésekre elmondta, hogy
az új kormány célja, hogy 2030-ig teljesítsék az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumokat,
Szlovákia és a Benes-dekrétumok kapcsán pedig arról számolt be, a földkobzást lehetővé tevő rendelet sérti az európai szellemiséget, de Pozsonnyal bilateriális úton fognak tárgyalni és megoldást találni.
A korábbi európai uniós ügyekért felelő miniszter, Bóka János kérdésére, hogy az új kormány támogatja-e hogy az EU-ban az egyhangú döntéshozatalról a többségire átálljanak, Orbán elmondta, hogy az új kormány minden kérdésben úgy fog eljárni, hogy az ország döntéstere ne szűküljön és érdemben bele tudjon szólni az uniós döntéshozatalba.
Az Ukrajnának nyújtott 90 milliárd eurós hitel kapcsán – amiből Magyarország mellett még a Cseh Köztársaság és Szlovákia kapott mentesítést – Orbán elmondta, a leendő kormány nem fog fizetési kötelezetességet vállalni, de ha erre kényszerítenék, akkor megvizsgálnák a jogi helyzetét, hogyan tudna továbbra is kimaradni abból.
A bizottság KDNP-s tagja, Juhász Hajnalka erősen csúsztartott kérdésére, hogy küldene-e katonákat Ukrajnába, Orbán Anita elmondta, hogy természetesen nem.
Az ülés legvégén a bizottság 6 igen és 2 tartózkodás mellett javaslatot tett Orbán Anita külügyminiszterré való kinevezésére.
(Borítókép: Orbán Anita meghallgatása 2026. május 11-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!