Cikkünk frissül!
Április 24-én Magyar Péter bejelentette, hogy Vitézy Dávid lesz a Tisza-kormány közlekedési és beruházási minisztere.
Vitézy Dávid bizottsági meghallgatása hétfő délelőtt 10 órakor kezdődött, de közvetlenül előtte még bejelentette, hogy Tárkányi Zsolt, Debrecen tiszás országgyűlési képviselője, a párt korábbi sajtófőnöke lesz a Közlekedési és Beruházási Minisztérium parlamenti államtitkára.
Perticsné Kácsor Andrea tiszás bizottsági elnök nyitotta meg az ülést, és határozatképesnek nyilvánította a testületet. Az elnök közölte, hogy Nagy Bálint és Ágh Péter fideszes képviselőket az Országgyűlés május 13-i hatállyal választotta meg bizottsági tisztségviselővé – addig a két fideszes politikus szavazati jog nélkül, tanácskozási joggal vehet részt az ülésen, amit a bizottság megszavazott. A hétfős testület alelnökei Csiszár Béla és Molnár Zoltán (mindketten Tisza), rendes tagok Balajti István, Szafkó Zoltán Péter és Szakács Péter Lajos (Tisza), valamint Czirbus Gábor (Fidesz).
Civil aktivistából miniszterjelölt
Vitézy a köszöntés után rövid személyes bemutatkozással kezdett, de előtte hangsúlyozta, hogy „nagyon rég nem volt ennek a szakterületnek ilyen mély és ennyire konkrét országgyűlési fókusza”, ami szerinte mutatja az Országgyűlés elkötelezettségét a magyar infrastruktúra és közlekedéspolitika megújítása iránt. Mivel a miniszterjelölti meghallgatás a személyes alkalmasságról szól, röviden ismertette az életútját. A Budapesti Műszaki Egyetemen végzett közgazdászként, regionális területfejlesztési szakirányon, később az Egyesült Államokban közösségi közlekedési felső vezetői képzést teljesített.
Civil aktivistaként közlekedéspolitikai kérdésekben kezdte el számonkérni a politikát – most azt várja, hogy őt kérjék számon. Pályája során vezette a Budapesti Közlekedési Központot, négy éven át a Közlekedési Múzeum főigazgatója volt, a Budapesti Fejlesztési Központot is vezérigazgatóként irányította, majd az országos közlekedéspolitika irányítója lett. Még néhány óráig a fővárosi közgyűlés városfejlesztéssel és beruházásokkal foglalkozó szakbizottságának elnöke is.
A miniszterjelölt is bejelentette, hogy Tárkányi Zsolt, Debrecen tiszás országgyűlési képviselője lesz a minisztérium parlamenti és politikai államtitkára. Az elvárása szerint Tárkányi feladata, hogy a minisztérium folyamatos munkakapcsolatban álljon az Országgyűlés tagjaival és az illetékes szakbizottsággal, és minden helyi felvetés, igény becsatornázódjon a tárcához. Vitézy szerint minden megválasztott képviselő tervei között legalább öt közlekedési kérdés szerepel – közúthálózati, vasúti, kerékpárúti vagy egyéb beruházási tételek. A bejelentés egyúttal jelzi, hogy a debreceni nagyállomás kérdése biztosan napirenden marad a minisztériumban.
Szembesítéssel, igazságtétellel kell kezdeni
A bemutatkozás után Vitézy a tárca előtt álló feladatokról beszélt. A Közlekedési és Beruházási Minisztérium szerinte jelentős kihívással szembesül, hiszen a magyar közlekedéspolitika, a vasút állapota és a közúthálózat helyzete egyaránt komoly feladatot ró a hivatalba lépő kormányra. Magyar Péter miniszterelnök megfogalmazása szerint Vitézy feladata a Tisza közlekedéspolitikai, állami beruházási, építészeti és lakhatási vállalásainak megszervezése és újraépítése – ez a miniszterjelölt szavaival „elég jelentős országépítési feladat”.
Idézte a miniszterelnök szombati expozéját, amelyben Magyar úgy fogalmazott, hogy az új kormány munkáját szembesítéssel és igazságtétellel kell kezdeni. Vitézy szerint a Közlekedési és Beruházási Minisztérium területén is sok olyan kérdés van, ahol a közvélemény nem láthat tisztán, és ahol az elmúlt évek vagy az elmúlt másfél évtized során visszaélések, szabálytalanságok, túlárazások és a magyar közérdekkel ellentétes döntések merültek fel.
Bármennyire is a jövőre szeretnénk koncentrálni, a munkánk azzal kezdődik, hogy megnyitjuk az elmúlt évek aktáit
– mondta a miniszterjelölt.
Túlárazott műtárgyak, járműjavítók
Vitézy a feltárandó ügyek közül több konkrét példát is felhozott. Megemlítette a kétszer kétsávos autópálya-bővítések szakpolitikai megalapozottságának kérdését, a túlárazott, mobil rendszerű műtárgyakat – köztük a mohácsi hidat –, valamint hogy a leköszönő kormányzat utolsó napjaiban még tízmilliárdos kötelezettségvállalások történtek. Külön szólt a Szolnoki Járműjavító magánkézbe adásáról, és arról, hogy mi zajlott a Dunakeszi Járműjavító körül – utóbbinál szerinte orosz együttműködéssel épült fel egy közös konstrukció. Ezek a kérdések a miniszterjelölt szerint a transzparens vizsgálat tárgyát fogják képezni az új tárcánál.
A nyári vasúti közlekedés kapcsán Vitézy figyelmeztetett, hogy idén nyáron sem lesz elég IC-kocsi a magyar vasúton, ami szerinte ezeknek a korábbi döntéseknek a közvetlen következménye.
Egy év alatt 800 milliárd forint uniós forrás veszett el
Vitézy a tárca második kiemelt feladataként az uniós források hazahozatalát nevezte meg. Megfogalmazása szerint a leköszönő kormány idején Magyarországot „brutális mennyiségű” uniósforrás-veszteség érte: csak a közlekedési és környezetvédelmi operatív programokban évi mintegy 1 milliárd euró, vagyis akkori árfolyamon nagyjából 800 milliárd forint forrásról kellett végleg lemondani. Ebből a pénzből szerinte le lehetett volna cserélni a Volánbusz teljes járműparkját, az összes Intercityt, és számos elsőrendű főutat is fel lehetett volna újítani.
Ezt a pénzt egyszerűen visszaküldték Brüsszelbe
– fogalmazott a miniszterjelölt.
A 2026 nyaráig elkölthető uniós forrásokból szerinte a leköszönő kormány gyakorlatilag semmit sem indított el – érdemi felhasználás vagy projektkezdés nem történt. Vitézy úgy értékelte: nem is számítottak arra, hogy ezeket a forrásokat haza lehet hozni. A leendő közlekedési és beruházási miniszter ezzel kapcsolatban Magyar Péter miniszterelnökkel, Kapitány István gazdasági és energetikai miniszterjelölttel és Kármán András pénzügyminiszter-jelölttel közösen folytatott egyeztetésekről számolt be. A határidők szerinte közelednek, a feladat pedig nemcsak az lesz, hogy az uniós pénzeket hazahozzák, hanem hogy azokat szabályosan, határidőre és a magyar emberek érdekében is fel tudják használni.
A miniszterjelölt konkrét példákat is felhozott a leköszönő kormány utolsó heteinek tendervisszavonásaira. Megemlítette, hogy Lázár János leköszönő építési és közlekedési miniszter visszavonta a Debrecen–Nyíregyháza közötti vasútfejlesztés kivitelezési tenderét, miközben az ehhez kapcsolódó uniós források 2027-ig állnak Magyarország rendelkezésére. Hasonló helyzetet vázolt fel egy másik közbeszerzésnél is, ahol az elmúlt napokban visszavonták a járműbeszerzési tendert. Szerinte ezek mögött nincs meg az a szakmai tartalom, ami a választási kampányban a beruházási ígéretek mögé volt rajzolva.
Felszámolt intézményrendszer
Vitézy úgy fogalmazott, hogy a leendő minisztérium számára intézményrendszeri újjáépítési feladat is van. A korábbi Építési és Közlekedési Minisztérium szerinte 2022–23-ban felszámolta a magyar közlekedési intézményrendszer egészét, számos szakembert elbocsátottak, kapacitásokat szüntettek meg.
Példaként említette, hogy a magyar vasútfejlesztésekkel érdemben mintegy 200 fős szakemberbázis foglalkozik. Ekkora kapacitással szerinte nem lehet a kötelezettségeket megfelelő tempóban és szabályosan teljesíteni.
A minisztérium első pillanatban szembesülő feladata lesz, hogy a magyar állam képességét visszaépítse arra, hogy állami beruházásokat jó minőségben, szabályosan, nyílt közbeszerzések útján, megfelelő versennyel le tudjon bonyolítani – a vasútfejlesztés, a közúti fejlesztés és az állami beruházások terén egyaránt.
„Át kell lépnünk a vasútfejlesztés korába”
A harmadik kiemelt területet a vasút jelenti, ahol Vitézy szerint Magyarországnak fel kell zárkóznia, és „át kell lépnünk a vasútfejlesztés korába”. Ezt nevezte meg az egyik legfontosabb feladatként, amelyet Magyar Péter miniszterelnök kifejezetten neki szabott.
A leköszönő kormány közlekedéspolitikájának sajátosságát abban látja, hogy a most véget érő ciklus elején a leköszönő kormány a budapesti beruházásokat állította le, később pedig sorra zárta be a vidéki vasútvonalakat. Vitézy felidézte, hogy első miniszterjelölti útja szimbolikus módon egy lezárt vasútvonalra vezetett, ahol a helyiek a megszüntetett vonal emlékét igyekeztek életben tartani – itt is igazságtételre lesz szükség. Megjegyezte, hogy saját 40 évével fiatalabb a magyar vasút átlagos járműparkjánál: a MÁV-Start mozdonyainak átlagéletkora 48 év, a vasúti kocsiké 43 év.
A miniszterjelölt jelentős vasúti járműbeszerzési és járműpark-fejlesztési programot tart szükségesnek. Felidézte, hogy ígéretekkel és sajtótájékoztatókkal teli volt az előző ciklus, de a végén érdemi járműbeszerzés nem történt. Új hatlangán-szerelvény nyolc éve nem érkezett, IC-kocsi és mozdonybeszerzések pedig a leköszönő közlekedési miniszter alatt leálltak. Vitézy szerint éppen ennek az elmaradt beszerzési hullámnak a közvetlen következménye, hogy idén nyáron sem lesz elég IC-kocsi a magyar vasúton. A miniszterjelölt prioritásként emelte ki a vidéki regionális, elektromos és dízel járműpark megújítását, a MÁV-Start motorvonatok cseréjét, valamint a mozdonybeszerzések újraindítását. A légkondicionálatlan, 45 méteres személykocsik leváltását szerinte „minden képviselő pontosan érti”, aki utazott a Magyarországon ma forgalomban lévő vonatokon – Békéscsaba irányába és máshová.
Vitézy leszámolna Lázár titkolózásával
Vitézy beszédében több ponton is élesen kritizálta elődjét, Lázár Jánost – illetve általában a leköszönő építési és közlekedési tárcát. Mint mondta, az egyik legelső dolga lesz, hogy felülvizsgálja azt a néhány évvel ezelőtt bevezetett szabályozást, amely megtiltotta, hogy a közvélemény és a sajtó megismerhesse egyes birtokok, kastélyok és más, közérdeklődésre számot tartó beruházások építési terveit. Az engedélyezési eljárásokban a tervek megismerhetőségét vissza fogják állítani.
Hasonlóan jár majd az a rendelet is, amely egyes kastélyok és agrárbirtokok érdekében korlátozta a környező lakosok ügyfélminőségét –ezt is helyreállítják. A miniszterjelölt szerint ugyanebbe a logikába illik az is, ahogy az előző kormány a MÁV gondjaira reagált: betiltották a késési adatok közzétételét, és korlátozták a balesetek statisztikáinak megismerhetőségét. „Vannak problémák, ezt nem szépítjük. De inkább mondjuk el, hogy mit és miért csinálunk, mintsem titkolózó magatartást vegyünk fel” – fogalmazott, egyértelműen elhatárolódva attól, amit a leköszönő tárca gyakorlatának nevezett.
Külön fejezet Vitézy szerint a presztízsberuházások kérdése. A MÁV új székházát hozta fel példaként – szerinte tarthatatlan, hogy miközben az utasok ötvenéves vasúti kocsikban ingáznak, az állami vasúttársaság az Andrássy útról a Kopaszi-gát mellé költözött. Éppen ezért az új minisztérium egyik első feladata az lesz, hogy felülvizsgálja az eddig kiadott, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházási besorolásokat. A miniszterjelölt szerint az ilyen gyorsított jogi eljárások intézménye Európa-szerte létezik, de korántsem mindegy, hogy közérdeket szolgálnak-e, vagy magán-, illetve haveri érdekeket – utóbbi esetben a felgyorsított engedélyezés inkább elhárít akadályokat, mintsem közösségi célt szolgálna.
Nem kérnek a gyűlöletplakátokból
A leköszönő tárca egyik leglátványosabb öröksége Vitézy szerint a magyarországi reklámpiac szabályozása. Olyan megoldások működnek, mint mondta, amelyekkel sem Csehországban, sem Lengyelországban, sem Európa más tájain nem találkozni. Az óriásplakátok és az épülethálókkal beborított homlokzatok szerinte tarthatatlanná teszik Budapest és a többi magyar nagyváros látképét.
A miniszterjelölt nem köntörfalazott a háttérről sem. Szerinte ezeket a szabályokat azért hozták, hogy a kormányhoz közel álló reklámcégek részesüljenek a piacból, és hogy a gyűlöletkampányoknak megfelelő teret biztosítsanak.
Nincsen helye gyűlöletpropagandának az utcáinkon és a homlokzatainkon
– mondta, és hozzátette, hogy a reklámzajt, a reklámszennyezést csökkenteni kell a nagyvárosokban. A vonatkozó jogszabálytervezeteken a minisztériumban már dolgoznak.
Vitézy Dávid üzent a budapestieknek
Vitézy egy személyes hangú résszel zárta a meghallgatáson elmondott beszédét. Fővárosi képviselőként a budapesti választóktól kapott felhatalmazását miniszterré válásával természetesen vissza kell és vissza is fogja adni – közgyűlési tagságát azonban megtartja. Ígéretet tett rá, hogy minden erejével azon lesz, hogy a Magyar Péter Emberséges Magyarország programjában szereplő fővárosi célok és a saját korábbi, jelentős átfedést mutató fejlesztési elképzelései megvalósuljanak. Szerinte a budapestiek jobban járnak azzal, hogyha ezt a munkát ő miniszterként végzi el.
A főváros arra számíthat, hogy véget ér az a büntetőpolitika, amelyet az előző kormány Budapesttel szemben folytatott, ahelyett konstruktív, partneri viszony jön.
Ezt követően a képviselői kérdések következtek.
Megkezdődtek a kérdések
Perticsné Kácsor Andrea, a TISZA-s bizottsági elnök a meghallgatás második szakaszában a képviselőknek adta meg a szót, és felhívta a figyelmet, hogy elsősorban a tárca szakmai munkájához és a jelölt alkalmasságához kapcsolódó kérdéseket vár. A szót felváltva osztotta a kormányoldali – vagyis a mostani parlamenti felállásban egyetlen fideszes – és az ellenzéki képviselőknek.
Elsőként Csiszár Béla, a bizottság TISZA-s alelnöke kérdezett. Két területen kért bővebb választ Vitézytől. Egyrészt a Budapesti Agglomerációs Stratégia és az új elővárosi szerelvények beszerzésének részleteit firtatta – milyen forrásból, milyen ütemezésben, és hogyan illeszkedik a fővárosi közlekedés egészéhez. Másrészt arra volt kíváncsi, hogyan képzeli Vitézy az integrált, elővárosi típusú vasúthálózat kiterjesztését Debrecen, Szeged, Miskolc, Pécs és Győr környékére – vagyis arra a területre, amit az expozéjában maga is a magyar vasút legnagyobb fejlesztési potenciáljaként nevezett meg.
Le kellett inteni az egyetlen fideszes bizottsági tagot
A kormányoldal egyedüli képviselőjeként Czirbus Gábor (Fidesz) kapott szót. Bevezetőjében visszautasította Vitézy expozéjának azt a megállapítását, miszerint a közlekedésben az elmúlt években „nem történt semmi”. Mint mondta, ezt a Fidesz nem hagyhatja szó nélkül, és példaként az ország- és vármegyebérlet bevezetését hozta fel, amely szerinte országosan növelte a közösségi közlekedés használatát, valamint a MÁV-csoportnál zajló új járműbeszerzési programot, amelyet az elmúlt időszakhoz mérten példa nélkülinek nevezett. Hozzátette azt is, hogy az Orbán-kormány vasútvonalat nem szüntetett meg.
Ezután Czirbus szombati Orbán-nyilatkozatra hivatkozva próbált meg politikai jellegű kérdést föltenni Vitézynek. Ekkor azonban Perticsné Kácsor Andrea megszakította, és figyelmeztette: a meghallgatás méltóságához mérten maradjon a tárgynál, szakmai kérdéseket fogalmazzon meg. A fideszes képviselő rövid vita után tudomásul vette az elnöki figyelmeztetést, és visszatért a szakmai kérdéseihez.
Több témát is fölvetett. Az 500 fő alatti településekkel kapcsolatos TISZA-vállalásra rákérdezett, hogy az hogyan viszonyul az új személyszállítási törvény által biztosított, hétfőtől vasárnapig napi minimum szolgáltatáshoz – fenntartanák-e ezt a követelményt. Az 500 fő feletti településekre is rákérdezett, hogy ott miként képzelik el a vállalt fejlesztéseket. A 84-es számú főút kapcsán – amelyre az előző tárcánál teljes megújításra készült megvalósíthatósági tanulmány – azt firtatta, folytatja-e ezt a munkát az új kormány, és ha igen, milyen kezdési dátummal és ütemezéssel. Végül a balatoni fővasútra is rákérdezett: tervezik-e a megvalósítását, és ha igen, az északi parton villamosítással vagy a nélkül – utóbbi a partmenti településeken jelentős lakossági ellenállásba ütközik.
Balajti a kiemelt beruházásokról és a reptéri vasútról
Balajti István (TISZA) szintén két kérdést tett fel. Egyrészt arra volt kíváncsi, hogy a kiemelt beruházások jelenlegi rendszerét fenntartaná-e, vagy érdemi beleszólást adna az önkormányzatoknak és a helyi közösségeknek az ilyen projektek sorsába. Másrészt a Ferihegyi gyorsvasút kapcsán azt kérdezte, külön koncessziós alapon működő beruházásként, vagy a meglévő budapesti és elővárosi vasúthálózat integrált fejlesztéseként képzeli el a megvalósítást – és milyen szakmai szempontok szólnak a választott megoldás mellett.
Szabadi a Belgrád-vasút felelőseit kérné számon
A bizottságban tanácskozási joggal helyet foglaló Mi Hazánk Mozgalmat – Novák Előd frakcióvezető-helyettes jelzésére – Szabadi István képviseli. Szabadi mint közlekedési témafelelős utalt arra, hogy az előző kormánynál hasonló kérdéseire mindig betonfalba ütközött, és bízik benne, hogy az új tárcával végre érdemben tud majd párbeszédet folytatni.
Fő témája a Budapest-Belgrád vasútvonal volt. Üdvözölte, hogy Vitézy az expozéjában kiemelten foglalkozott vele, ugyanakkor felháborítónak nevezte, hogy a megközelítőleg ezermilliárd forintos beruházásban Budapest területén tucatszámra maradtak szintbeli keresztezések, miközben – mint fogalmazott – ekkora pénzbe néhány felüljáró is beleférne. Két konkrét kérdést tett fel. Egyrészt tervezi-e Vitézy nyilvánosságra hozni a beruházás dokumentációját, valamint elszámoltatni a felelősöket, másrészt mikor indulhat el a vonalon a személyforgalom, amit – Szabadi szerint – sokan várnak.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!