„Az elmúlt években súlyos árat fizetett Magyarország azért, mert a kormány elvesztette az EU bizalmát, a mi feladatunk az, hogy visszaszerezzük ezt bizalmat” – erről beszélt Orbán Anita külügyminiszter-jelölt első meghallgatásán az Európai Ügyek Bizottságában.

Az új parlamenti ciklus EU-bizottságában már a meghallgatás kezdete előtt egy dolog feltűnhetett: az Országgyűlés főemeletének egyik legkisebb terméből a mostani ülést az egyik legimpozánsabb terembe költöztették át. Orbán Anita külügyminiszter-jelöltet – egyben miniszterelnök-helyettest – Sopov Ildikó bizottsági elnök annak ellenére invitálta meg, hogy az uniós ügyek hivatalosan a Miniszterelnökség alá tartoznak majd.

Orbán expozéjában igyekezett cáfolni azokat az állításokat is, amelyeket a Fidesz a kampányban fogalmazott meg a Tisza uniós politikájával kapcsolatban. „Az EU nem azt várja Magyarországtól, hogy olyat tegyen, ami rossz a magyar embereknek”, nem azt, hogy „bólogassunk automatikusan, hanem azt, hogy megteremtse az igazságszolgáltatás valódi függetlenségét, hatékonyan lépjen fel a korrupció ellen, például a közbeszerzések feltételeinek megváltoztatásával, erősítse meg a garanciákat arra, hogy ne lehessen politikai alapon elsikálni a korrupciós ügyeket”, és átlátható legyen a pénzek felhasználása, „a közpénz ne veszítse el közpénz jellegét”.

Aki azt állítja, hogy nemzetellenes dolgokat kell tennie a kormánynak a pénz megszerzéséhez, az félrevezeti a magyarokat

– hangsúlyozta Orbán, aki azt is kiemelte, hogy az Országgyűlésnek kulcsszerepe lesz mindebben. Magyar Péter miniszterelnök már a választás után jelezte: sűrű jogalkotás várható augusztus 31-ig, hogy sikerüljön teljesíteni a helyreállítási alap lehívásának határidejét, ezt megerősítette a külügyminiszter-jelölt is, aki expozéjában többször elismételte: a Fidesz-kormány elszigetelődésével szakítva a Tisza-kormány mindent megtesz azért, hogy „partnerként, ne problémaként” jelenjen meg az uniós döntéshozatalban.

Orbán Anita meghallgatása a Külügyi Bizottságban

HVG / Fazekas István

„Magyarország nem lesz gyenge és néma tagállam, de kiszámítható és megbízható partner lesz” – fogalmazott Orbán. Megerősítette azt is, a vétóval élni fog az új kormány, de nem zsarolási technikaiként, belpolitikai eszközként tekint majd rá. „Magyarország a vitákban nem a partvonalon fog állni, nem mások döntéseit kommentáljuk, hanem részt fogunk venni a döntéshozatalban” – mondta.

Ukrajnával kapcsolatban megerősítette, hogy az új kormány sem kíván részt venni a 90 milliárd eurós hitelben, ugyanakkor elődjéhez hasonlóan kijelentette: „Magyarország a béke pártján áll, se katonákat, se fegyvert nem küldünk Ukrajnába”. A csatlakozást érdemalapú, szigorú garanciákkal és a kárpátaljai magyar közösség jogainak teljes tiszteletbentartásával tudja elképzelni, ehhez azonban kész tárgyalásokat folytatni Kijevvel.

A migrációval kapcsolatban azt közölte: a határvédelem és az európai jog tisztelete nem zárja ki egymást. Arról nem beszélt, ennek érdekében mikor és hogyan készül a kormány módosítani azt a jogszabályt, amely miatt az Európai Bíróság döntése alapján Magyarország napi egymillió eurót kénytelen fizetni az EU kasszájába, beszélt viszont a június 12-én hatályba lépő migrációs paktumról. Mint mondta: a kormány semmilyen relokációs mechanizmusban nem kíván részt venni, és ennek kiváltására fizetni sem hajlandó, kész viszont technikai segítségnyújtást biztosítani válsághelyzetben az érintett frontországoknak.

Bóka János jelenlegi EU-ügyi miniszter kérdésére, miszerint támogatná-e, hogy áthidaló klauzulák felhasználásával a tagországok az egyhangúságról áttérjenek a többségi döntéshozatalra, úgy reagált: ez jelenleg kül- és biztonságpolitikai kérdésekben nincs napirenden. Bóka ugyanakkor azt közölte: a Fidesz-KDNP minden döntést támogatni fog, amely elősegíti az uniós pénzek hazahozatalát.

Arra a kérdésre, hajlandó-e az új kormány az uniós szabályoknak megfelelően 2027 végére teljes mértékben leválni az orosz energiáról, Orbán nem válaszolt, mindössze annyit közölt, a magyar kormány érdeke, hogy fenntartható, olcsó energiát biztosítson Magyarország számára. Hozzátette: „azon fogunk dolgozni, hogy az energiabiztonság adott legyen, és Magyarország ne legyen kiszolgáltatott egyetlen államnak se”.

Az Erasmus és Horizon pénzekkel kapcsolatban kiemelte: már folyik egy informális munka annak érdekében, hogy minél hamarabb újranyissák a keretet a magyar egyetemek és hallgatók számára. Mint ismert, jelenleg a források az alapítványi (kekva) fenntartású intézmények elől vannak elzárva. Ezekkel kapcsolatban annyit mondott: az egyetemi autonómiákat biztosítani kell, a politikai összefonódást megszüntetni, ez a feltétele annak, hogy az európai vérkeringésbe visszatérjenek az intézmények.

A SAFE védelmi hitel áttekintése jelenleg is zajlik – mondta el, kiemelve, hogy egyelőre nem látják a tervet, ez a kormányalakítás után történik meg. Akkor tudnak arra válaszolni, hogy a magyar védelmi stratégia mit igényel, és ehhez hogyan igazodik a hitel.

Kérdezték Orbán Anitát a külhoni magyarság érdekvédelmével kapcsolatban is. A Benes-dekrétumok ügyéről azt mondta: elfogadhatatlan az a decemberben elfogadott törvénymódosítás, amely börtönbüntetést is kilátásba helyez a dekrétumok tagadása miatt. Ezzel kapcsolatban kétoldalú tárgyalásokra készülnek a szlovák kormányfővel, első alkalommal erre június közepén, az Európai Tanács brüsszeli ülésekor kerülhet sor Robert Ficóval.

Orbán Anita külügyminiszteri kinevezését a bizottság hat tagja támogatta, ketten tartózkodtak, tehát a fideszes tagok sem szavaztak nemmel a jelöltre.

Orbán Anita az Európai Ügyek Bizottsága után a Külügyi Bizottságban folytatja, harmadik meghallgatása pedig a Nemzetbiztonsági Bizottságban lesz. Ezekről is tudósítunk majd.

Nyitókép: HVG/Cabrera Martin