Cikkünk folyamatosan frissül!
Május 11-én, hétfőn 14 órakor hallgatta meg az Országgyűlés Oktatási Bizottsága Lannert Juditot, a Tisza Párt gyermek- és oktatásügyi miniszterjelöltjét. A korábban oktatáskutatóként és közgazdászként megismert Lannert meghallgatását azzal kezdte, hogy szerinte nagy szó, hogy 16 év után ismét önálló minisztériuma lesz az oktatásnak.
Ezután röviden elmesélte eddigi karrierjét: közgazdász és szociálpolitikus végzettsége van, szociológiából doktorált. Több mint három évtizede oktatáskutató, 2008 óta saját oktatáskutató cége van és írt könyvet a kreatív tanításról.
Minisztériumában nemcsak az iskolák irányításáról lesz itt szó, hanem teljes életutat lehet itt megtervezni. Hozzátette, ő ragaszkodott ahhoz, hogy a gyermekvédelem is szerepeljen a minisztérium neve mellett, mert már a kisgyermekkori nevelés is hangsúlyos szerepet kell kapnia.
Lannert olyan oktatási rendszert szeretne, ami korszerű, versenyképes és amivel Magyarország akár kezdeményező szereplővé is válhat.
Ezután kifejtette, milyen elvek mentén vezetné a minisztériumot:
gyermekközpontú;
adatközpontú, szakmai politikát folytatna – a kutatói munkának szerepet adna;
partnerség – mindent, amit csinálnak, azt az érintettekkel együtt szeretne csinálni.
Ahhoz, hogy ezek az elvek érvényesülhessenek, ahhoz szemléletváltozásra van szükség. A társadalmi részvételt fontosnak tartja, ezért egyeztetni fog majd az oktatáskutatókkal és az érintettekkel. Több minisztériummal is együttműködnek majd a munka során.
A mesterséges intelligenciára külön szakosodott koordinátort szeretne, aki a digitális kompetenciák fejlesztésében segítene – a leendő oktatásügyi miniszter szerint a digitális kompetenciák fejlesztése minden gyereknél alapvető felvétel kell, hogy legyen.
Lannert hangsúlyozta, minden gyermeknek etnikai hovatartozásától, valamint lakóhelyétül függetlenül biztosítani kell a tanuláshoz való jogát.
Emellett a szakképzések fejlesztését is javítaná, ahogy a duális képzést is.
Lannert elmondta, stratégiai cél, hogy tanuló társadalommá váljunk. Ehhez megalkotják a felnőttkori tanulás tervét is. Azt is ígérte, hogy a Tisza-kormány új felsőoktatási törvényt is készít.
Már szeptemberre megerősítenék az iskolák autonómiáját
Lannert kiemelte, a következő három hónap legfontosabb feladata felállítani egy olyan minisztériumot, ami még nem létezett. Ehhez alapos átvilágításra van szükség, ami során meg tudják állapítani, melyek azok az intézmények, ahol azonnali beavatkozásra van szükség. Hozzátette,
olyan intézkedéseket akarnak hozni, amivel a diákok és pedagógusok már szeptembertől levegőhöz jutnak.
Ezenkívül felülvizsgálják a jelenlegi Klebelsberg Központot és a tankerületek szerepét.
A taneszközök és képzések terén megszüntetnék a monopóliumot, valamint teljesen szakmai működést ígér, a politikát kivezetnék az oktatásból. Megvizsgálják a pedagógus-továbbképzési rendszert, ahogy átalakítják a teljesítményértékelést és a kompetenciamérést is. Továbbá megvizsgálják a lehetőségét, hogyan lehetne a pedagógiai asszisztensek béremelését megvalósítani.
Lannert kitért a kórházban hagyott csecsemők ügyére is. E kapcsán elmondta, hogy a bölcsődei szolgáltatások bővítését szorgalmazzák.
Lannert azt ígérte, átvilágítják a közoktatási rendszert, és az erről készített elemzést nyilvánosságra fogják hozni. Ezenkívül bejelentette, hogy a tanártüntetések miatt kirúgott tanárokat reaktiválják,
míg a tankerületek és az igazgatókat átvilágítják.
A felülvizsgálatok ugyanakkor itt még nem állnak meg: a Kréta-rendszert és az arról szóló szerződéseket is átvilágítják – ezzel kapcsolatosan azt ígérte, hatékonyabb adatszolgáltatási rendszert fognak kidolgozni.
A leendő oktatásügyi miniszter azt ígérte, hogy gyerekközpontú házirend jöhet az iskolákban, a testnevelés megszervezését az iskolákra fogják bízni, de ezenkívül is növelnék az igazgatók döntési jogköreit már szeptembertől. Lannert szerint a cél az intézmények autonómiájának a fokozatos erősítése.
Visszaállítják a szabad tankönyvválasztást, a szakképzési centurmokban pedig megszüntetik a kancellári rendszert.
Lannert azt ígérte, hogy előkészítik a jogszabálymódosítást a felsőoktatásnál, a KEKVA rendszert is átalakítanák. Megvizsgálják azt is, hogy az ELTE és más, jelenleg alulfinanszírozott, állami fenntartásban lévő egyetem költségvetését hogyan lehetne növelni.
Lannert pár héten belül társadalmi párbeszédet indítana, hogy mi a tanulás és az iskola célja, amibe bevonnák a tanulókat is.
Ezen társadalmi párbeszéd után egy közös minimumot akarnak kialakítani, később pedig majd a felsőoktatással kapcsolatosan is társadalmi egyeztetést fognak lefolytatni.
Közel félórás expozéját azzal a gondolattal zárta, hogy törekszenek arra, hogy már szeptembertől érezhető változás legyen a rendszerben.
A bizottság tagjainak a kérdéseire elmondta, hogy örül annak, hogy a felsőoktatásban vannak jó eredmények az elmúlt évekből, ahogy a pedagógus béremelés is üdvölözendő, de egyrészt a felsőoktatás más indikátorok szerint nem teljesen biztosan működik hatékonyan, míg a pedagógus béremelésnél emlékeztetett, arra azért volt lehetőség, mert az EU forrásokat biztosított rá, másrészt pedig azzal már régóta adós volt a leköszönő kormány – mint fogalmazott, ha nem lett volna béremelés, akkor leállt volna a rendszer.
Lannert elmondta, hogy uniós szinthez képest az alsó- és középfokú oktatás alulfinanszírozott, amin változtatni kell, és szerinte egy önálló oktatásügyi minisztérium jobban tud majd gazdálkodni az oktatásra fordított pénzzel.
A leendő oktatásügyi miniszter elmondta, hogy 2010 és 2024 között az EU-ban csak Magyarországon növelték meg a tantárgyak számát, mindenhol máshol inkább kompetenciát fejlesztenek. A heti kötelező ötórás testnevelésről elmondta, hogy ő is támogatja a testnevelést, azt fontosnak tartja, ugyanakkor azzal egyidőben megnőtt a túlsúlyos gyerekek száma, mert nem tudtak eljárni különórákra, és túlterheltek lettek, így lehet, hogy jó szándék húzódott meg a javaslat mögött, de az nem érte el a kitűzött célokat.
Lannert szerint az oktatás jó lehetőség a társadalmi mozgáshoz, megfontolják, hogy a 16 évre leszállított tankötelezettségen módosítsanak, hogy azt vagy 18 évre, vagy végzettséghez kötik.
Lannert a fideszes Radics Bélától kapott kérdést az „LMBTQ-propagandáról”, amire csak annyit kérdezett vissza a képviselőtől, hogy látott-e már átoperált óvodást, mert ő nem, ellenben elhanyagolt gyermekeket igen, így szerinte inkább azzal kellene foglalkozni.
(Borítókép: Lannert Judit 2026. május 11-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!