Nem túlzás azt állítani, hogy Magyarország történelmi napokat él. Szombaton Magyar Péter és az új országgyűlési képviselők letették esküjüket, ezzel pedig a Tisza Párt elnöke hivatalosan is Magyarország miniszterelnöke lett. Hétfőn pedig már el is kezdődtek az új kormány miniszterjelöltjeinek parlamenti meghallgatásai. Cikkünkben összegyűjtjük az olvasók számára, melyek voltak a legfontosabb kijelentések, és pontosan milyen vállalásokat fogalmaztak meg az új kormány leendő miniszterei. Az már most jól látszik, új politikai klíma alakult ki Magyarországon: az új tárcavezetők közvetlenebb, emberközelibb stílusban válaszolnak a kérdésekre, mint amit az elmúlt években megszokhattunk.
Kapitány István szerint marad az orosz energia
Hétfő reggel a Gazdasági és Energetikai Bizottság előtt elkezdődött Kapitány István gazdasági és energetikai miniszterjelölt meghallgatása. A legfontosabb állításai így hangzottak:
Magyarország nem válik le az orosz energiáról, hanem diverzifikálja a beszerzési forrásait
és megmarad a rezsicsökkentés a lakosságnak.
A miniszterjelölt arról beszélt, Magyarország két kőolajvezetékkel is rendelkezik, ezért a meglévő infrastruktúrát maximálisan ki kell használni. Szerinte az ország számára mindig a „legolcsóbb, legmegbízhatóbb, legfenntarthatóbb és leghatékonyabb” energiaforrásokat kell választani. Hozzátette, a Tisza-kormány a rendelkezésre álló kapacitásokat használja, „nyilvánvalóan amennyire ez a mi döntésünk”. Arra a kérdésre, hogy fenntartható marad-e a rezsicsökkentett energiaár, azt válaszolta, igen, mivel nem rosszabb, hanem kedvezőbb feltételekkel kívánják beszerezni az energiát. „Magyarországnak – az a jó hír – vannak opciói” – fogalmazott.
Kapitány bemutatkozó beszédében hangsúlyozta, nem politikusként, hanem szakemberként áll a bizottság előtt, és úgy véli, szakmai háttere fontos szempont lehet a képviselők számára is. 2014-től globális alelnökként vezette a Shell világszintű kiskereskedelmi és üzemanyag-tevékenységét. A bemutatkozás után Kapitány István programjának legfontosabb elemeire tért rá. Úgy fogalmazott, a magyar gazdaság újraindításának kulcsa a bizalom, azon belül is a befektetői és társadalmi bizalom helyreállítása.
Szerinte a gazdaság nem azért lassult le, mert az emberek nem dolgoznának eleget, hanem azért, mert az elmúlt években nem alakult ki kiszámítható és hiteles gazdasági környezet. Kritikája szerint a korábbi gazdaságpolitikát rögtönzés, kivételezés és korrupció jellemezte. A Tisza gazdasági programjának alapjaként négy fő elemet nevezett meg:
a kiszámítható szabályozást,
a tisztességes versenyt,
a korrupcióval szembeni zéró toleranciát
és az átlátható támogatási rendszert.
Az energetikai politikáról szólva versenyképes árú energiát ígért a lakosság és a vállalkozások számára is. Ezt a programot a Tisza által meghirdetett „Működő Magyarországhoz vezető útnak” nevezte. Az első 100 nap kormányfeladatának a legfontosabb szerződések, konstrukciók átnézését nevezte. Kapitány István saját maga vetette fel a kérdést, hogy miből teremtenék elő a programjukban szereplő vállalások fedezetét.
Úgy fogalmazott, hogy erre nem lehet „könnyű ígéretekkel” válaszolni. Szerinte a források egyik legfontosabb eleme a pazarlás és a korrupció visszaszorítása lehet, amely megítélése szerint éves szinten akár három-négyezer milliárd forintos veszteséget is okozhat a magyar gazdaságnak. Hozzátette: felülvizsgálnák az egyedi támogatásokat, a túlárazott közbeszerzéseket és a rendezetlen szerződéseket is. Az energetikai politikáról szólva Kapitány István célzott energiahatékonysági programok elindítását sürgette, emellett pedig átlátható nukleáris stratégiát nevezett szükségesnek. Hozzátette, hogy
szerinte felül kell vizsgálni a Paks II.-beruházás szerződéseit is.
A befagyasztott uniós források hazahozatalát nélkülözhetetlennek nevezte, a forrásokat a közlekedés, lakhatás, energiaipar szolgálatába fogják állítani, a 2027-től induló uniós ciklusban a zöldenergiára és a digitális átállásra fókuszálnak. Képviselői kérdésre az árrésstopokról és a különadókról is beszélt Kapitány István. Úgy fogalmazott, egy gazdaság akkor működik jól, ha minél kisebb az állami beavatkozás, és a piaci folyamatok szabadabban érvényesülhetnek. Az Országgyűlés gazdasági és energetikai bizottsága végül ellenszavazat nélkül támogatta Kapitány István miniszteri kinevezését. A testület 12 igen szavazattal, három tartózkodás mellett hagyta jóvá a jelölést.
Gyökeres fordulatot ígér az oktatási miniszterjelölt, visszaveszik a kirúgott tanárokat
Lannert Judit meghallgatását kiemelt figyelem övezte, az Oktatási Bizottság ülésén megtelt a terem a sajtó munkatársaival és érdeklődőkkel. A leendő gyermek- és oktatásügyi miniszter legfontosabb pontjai:
az egész oktatási rendszer (óvodától a felsőoktatásig) egységes, átfogó reformja,
az iskolák és igazgatók nagyobb döntési szabadságot kapnának, visszajönne a szabad tankönyvválasztás,
visszaveszik a kirúgott tanárokat.
Lannert Judit parlamenti meghallgatásán az oktatási rendszer teljes átalakítását és egy önálló, gyermekközpontú minisztérium létrehozását ígérte, amely 16 év után ismét külön irányítaná az oktatás és a gyermekvédelem területét. Programjában hangsúlyozta a szemléletváltást: adat- és kutatásalapú, partnerségre épülő oktatáspolitikát vezetne be, erősítené az iskolák autonómiáját, a digitális és mesterséges intelligenciához kapcsolódó kompetenciákat, valamint csökkentené a központosítást. Bejelentette a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer felülvizsgálatát, a szabad tankönyvválasztás visszaállítását, a pedagógus-továbbképzési és teljesítményértékelési rendszer átalakítását, valamint a korábban kirúgott tanárok visszavételét is.
A leendő miniszter szerint az oktatás célja egy „tanuló társadalom” kialakítása, ezért társadalmi párbeszédet indítana a tanulás és iskola szerepéről, amelybe diákokat, pedagógusokat és szakértőket is bevonnának. Kiemelt célként beszélt az esélyteremtésről, a kora gyermekkori nevelés erősítéséről, valamint arról, hogy minden gyermek számára biztosítani kell az oktatáshoz való egyenlő hozzáférést. Felülvizsgálná a szakképzési rendszert, a duális képzést és a felsőoktatást is, beleértve a Kekva-rendszert és az egyetemek finanszírozását, különösen az alulfinanszírozott intézmények esetében.
A meghallgatáson hangsúlyos vita alakult ki az oktatás tartalmáról és társadalmi szerepéről, különösen a szexuális nevelés és az LMBTQ-ügyek kapcsán, amelyeket Lannert nem propagandaként, hanem oktatási és gyermekvédelmi kérdésként értelmezett. Szerinte az iskoláknak szerepük van a hátrányok csökkentésében és a fiatalok védelmében is, például a tinédzserkori terhességek megelőzésében. A bizottság végül hat igen és két nem szavazattal támogatta a jelöltségét, ezzel előkészítve az oktatási rendszer átfogó reformjának politikai szintű elindítását.
A Tisza Párt egyik legnagyobb vállalása az egészségügyben hangzott el
Hétfőn az Országgyűlés meghallgatta Hegedűs Zsoltot, az egészségügyért felelős miniszterjelöltet is, a legfontosabb állításai így hangzottak:
Évente mintegy 500 milliárd forintos többletforrást biztosítanának az egészségügy számára.
Az új minisztériumban öt államtitkárság is lesz.
Hegedűs Zsolt miniszterjelölti meghallgatásán arról beszélt, hogy az önálló egészségügyi minisztérium visszaállítása fontos lépés egy „emberséges és működő Magyarország” felé. Úgy fogalmazott, az egészségügy nemzeti ügy kell legyen, és nem válhat politikai játszmák színterévé. A parlamenti bizottsági meghallgatáson azt is bejelentette, hogy Karikó Katalin Nobel-díjas kutató elfogadta a felkérést az egészségügyi tanácsadó testület tagságára. Beszédében a mérhető és transzparens ellátórendszer kialakítását, az alapellátás megerősítését, valamint a szakmai köztestületek szerepének újbóli erősítését nevezte a legfontosabb célok között.
Hegedűs Zsolt arról is beszélt, hogy a felálló Egészségügyi Minisztériumban öt államtitkárság működik majd, emellett pedig létrehoznák a Digitális Egészségügyi Hatóságot és az Egészségügyi Minőségellenőrzési Hatóságot is. Bejelentette azt is, hogy a Magyar Orvosi Kamara visszakapja korábbi jogköreit. A miniszterjelölt kitért az Országos Mentőszolgálat helyzetére is. Elmondása szerint a szervezetet 2027 januárjáig miniszteri biztos irányítja majd, mivel a mentőszolgálatot stabilizálni és modernizálni kell. Hozzátette: a betegszállítás és a mentési feladatok szétválasztását is szükségesnek tartják.
Hegedűs Zsolt expozéjában keményen értékelte a magyar egészségügy jelenlegi állapotát. Úgy fogalmazott: „a magyar egészségügy nagyon beteg”, és szerinte az ágazatban mára súlyos bizalmi válság alakult ki. A rendszer meglátása szerint kettészakadt, miközben a szakmai szervezetek és az egészségügyi dolgozók is kiszorultak az érdemi döntéshozatalból. A miniszterjelölt szerint az egészségügy leszakadó pályára került,
míg 2023-ban Magyarország GDP-arányosan 4,1 százalékot költött az ágazatra, addig az uniós átlag 7 százalék körül alakult.
Hozzátette, az ellátórendszerből több tízezer szakdolgozó és több ezer háziorvos hiányzik, emiatt pedig nagyjából 900 ezer embernek nincs saját háziorvosa, ami szerinte már komoly betegbiztonsági kockázatot jelent. Ezzel szemben a Tisza-kormány prioritásként kezeli az ágazatot, és olyan egészségügyet szeretne, amely mindenki számára elérhető, transzparens, betegközpontú, térítésmentes.
Takács Péter korábbi egészségügyi államtitkár, aki a bizottsági ülésen tanácskozási joggal vett részt, felszólalásában azt mondta, az új kormány jobbító szándékát nem kérdőjelezi meg, ugyanakkor sajnálatosnak tartja, hogy közte és Hegedűs Zsolt között nem alakult ki érdemi szakmapolitikai vita. Hegedűs Zsolt válaszában élesen reagált. A miniszterjelölt úgy fogalmazott, Takács Péter olyan politikai stílust képviselt az elmúlt időszakban, „ami alá az ember nem megy”.
Szerinte a korábbi államtitkár több személyes megjegyzést is tett vele szemben, ezért államigazgatási vezetőként méltatlanná vált arra, hogy szakmai vitát folytassanak egymással. „Ön az egészségügy Menczer Tamása” – mondta Takács Péternek Hegedűs Zsolt. A bizottság végül hat igen szavazattal és egy tartózkodás mellett támogatta Hegedűs Zsolt miniszteri kinevezését.
Orbán Anita változtat az EU-politikában: Sokszor voltunk bot a küllők között
Orbán Anitaleendő külügyminiszternek összesen három bizottság előtt kellett válaszolnia a kérdésekre: Európai Ügyek Bizottsága, Nemzetbiztonsági Bizottság és Külügyi Bizottság. Orbán Anita legfontosabb vállalásai:
vissza kell építeni a bizalmat Európával, hogy megérkezhessenek az európai uniós források Magyarországra;
célként tűzte ki az euró bevezetését 2030-ig;
a Külügyminisztérium alá kerül az Információs Hivatal;
tudatosságra szeretné nevelni a külügyi munkatársakat a Szijjártó–Lavrov-ügy miatt.
Orbán Anita parlamenti meghallgatásain egyszerre beszélt a magyar külpolitika és a nemzetbiztonsági szolgálatok átalakításáról. Kiemelte, az Információs Hivatal ismét a Külügyminisztérium alá kerül, valamint helyre kell állítani a szolgálatok demokratikus ellenőrzését és szakmai hitelességét. Vizsgálatot ígért a korábbi évek vitatott megfigyelési ügyeivel kapcsolatban, valamint hangsúlyozta, hogy
a jövőben nem lesz politikai alapú tisztogatás, ugyanakkor szigorúan fellépnek a kiszivárogtatások és titoksértések ellen.
Beszélt arról is, hogy tervei szerint erősítik az együttműködést az Európai Unió országaival, különös figyelmet fordítva a Balkánra, a posztszovjet térségre, az illegális migrációra és a terrorizmus elleni fellépésre.
A leendő külügyminiszter szerint az új kormány szakítani kíván az Orbán-kormány „konfliktusos” EU-politikájával. Úgy fogalmazott, Magyarország az elmúlt években gyakran „kerékkötőként” viselkedett az EU-ban, ezért a jövőben tárgyalóképesebb, szövetségépítőbb és megbízhatóbb partnerként kívánnak fellépni. Kiemelte, a vétó nem lehet belpolitikai fegyver, és az ország érdekeit együttműködéssel kell képviselni. Orbán Anita szerint kulcskérdés a jogállamisági és korrupcióellenes feltételek teljesítése, mert csak így lehet hazahozni a befagyasztott uniós forrásokat. Azt is hangsúlyozta, hogy az EU nem „nemzetellenes” elvárásokat támaszt, hanem átláthatóbb és jogszerűbb állami működést vár el.
A meghallgatásokon több ellenzéki és kormánypárti képviselő kérdezte az orosz kapcsolatokról, a lehallgatási ügyekről, a migrációs paktumról és Ukrajna témájáról. Orbán Anita kijelentette, minden korábbi jogsértésgyanús ügyet kivizsgálnának az Információs Hivatal működésében. Ukrajna EU-csatlakozását csak szigorú, érdemalapú feltételekkel támogatná, miközben hangsúlyozta a kárpátaljai magyarok jogainak védelmét. Az új kormány céljaként említette, hogy 2030-ig teljesítsék az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket, valamint hogy visszaépítsék Magyarország hitelességét az európai szövetségi rendszerben. A bizottsági szavazások végén a képviselők többsége támogatta külügyminiszteri kinevezését.
A Belügyminisztérium nyilvánosságra hozza az ügynökaktákat és a Pegasus-botrány minden részletét
A leendő belügyminisztert a Honvédelmi és Rendvédelmi Bizottság, valamint a Nemzetbiztonsági Bizottság hallgatta meg. Pósfai Gábor legfontosabb kijelentései:
kivizsgálják és nyilvánosságra hozzák a Pegasus-botrány minden részletét;
nyilvánosságra hozzák az ügynökaktákat;
marad a déli határkerítés, a TEK-re is szükségük van egyelőre.
Pósfai Gábor parlamenti meghallgatásán elsősorban a szakmaiság, az intézményi autonómia és a politikamentes működés fontosságát hangsúlyozta. A korábban a Decathlon vezetőjeként ismert politikus kijelentette, nem „rendőrminiszter” szeretne lenni, és nem operatív nyomozásokat akar irányítani, hanem olyan rendszert kialakítani, ahol a szakemberek politikai nyomás nélkül dolgozhatnak. A leendő belügyminiszter több konkrét intézkedést is bejelentett. Elmondta, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat a Belügyminisztérium alatt fog működni, miközben az Információs Hivatal a Külügyminisztériumhoz tartozna. Ígéretet tett a Pegasus-botrány és más politikai indíttatású megfigyelések kivizsgálására, valamint az ügynökakták nyilvánosságra hozatalára. Azt is hangsúlyozta, hogy növelnék a parlamenti ellenőrzés szerepét és az átláthatóságot, miközben technológiai modernizációt hajtanának végre.
A leendő belügyminiszter bírálta azt a korábbi rendszert is, amelyben a belügyminiszterhez tartozott az oktatás, az egészségügy és a szociális terület, ezt „hungarikumnak” és hibás működésnek nevezte. A Tisza-kormány alatt a Belügyminisztériumhoz a sport fog még tartozni.
A bizottsági kérdések jelentős része a migrációról, a kiberbiztonságról, a Terrorelhárítási Központ jövőjéről és a nemzetbiztonsági kockázatokról szólt. Pósfai Gábor kijelentette, hogy a déli határkerítés megmarad, és az illegális migrációval szembeni szigorú fellépést is fenntartják. A TEK-kel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy szükség van az alakulat szakmai tudására és felszereltségére, ezért nem terveznek elhamarkodott változtatásokat. Azt is hangsúlyozta, hogy kivizsgálják azokat az állításokat, amelyek szerint a nemzetbiztonsági szolgálatokat politikai célokra, akár a legnagyobb ellenzéki párt ellen használhatták.
A meghallgatás végén a bizottság támogatta belügyminiszteri kinevezését.
Ruszin-Szendi Romulusz megtisztulást ígér a honvédelemben
A leendő honvédelmi miniszter a Honvédelmi és Rendvédelmi Bizottság és Nemzetbiztonsági Bizottság őlésein ismertette elképzeléseit és terveit a jövőre nézve, ezek közül a legfontosabbak:
sem katonát, sem fegyvert nem küldenek az ukrajnai háborúba;
nem állítják vissza a sorkatonaságot és nem állítanak fel önálló határőrséget;
visszavesznek minden katonát, akiket az elmúlt években elküldtek.
Ruszin-Szendi Romulusz meghallgatásán arról beszélt, hogy honvédelmi miniszterként a béke és a katonai önmérséklet politikáját követné. Nem küldenének magyar katonákat az orosz–ukrán háborúba, nem szállítanának fegyvert, és nem állítanák vissza a sorkatonaságot. A miniszterjelölt szerint a honvédelem nemzeti ügy, de a korábbi években sérült a katonák morálja, a szövetségesi bizalom és a haderő intézményi stabilitása. Úgy látja, a katonákat magukra hagyták, romlottak az élet- és munkakörülmények, és politikai befolyás is megjelent a rendszerben, ezért célja a bizalom visszaépítése és a nemzeti minimum kialakítása a honvédelemben.
Programjában a haderő emberközpontú fejlesztését hangsúlyozta: a katonák megbecsülésének visszaállítását, az illetményrendszer és jogszabályok átalakítását, valamint a toborzás modernizálását. Kritizálta a korábbi vezetést a hadiipar kiszervezése, az állami tulajdon csökkenése és a szerinte átláthatatlan beszerzések miatt, ezért a szerződések felülvizsgálatát és a korrupciós kockázatok csökkentését ígérte. Kiemelt célként beszélt a kiberbiztonság fejlesztéséről, a tartalékos rendszer megerősítéséről, valamint arról, hogy a haderőfejlesztésben nagyobb szerepet kapjanak a hazai kis- és középvállalkozások.
A meghallgatásokon több konkrét intézkedést is bejelentett Ruszin-Szendi Romulusz: a külföldi missziókat szelektíven folytatnák, de például a csádi missziót felülvizsgálnák; a vezérkar függetlenségét megőriznék; a honvédelmi jogállási szabályokat törvényi szintre emelnék; és visszaadnák a katonáktól korábban elvett jogokat. Hangsúlyozta, hogy nem kíván önálló határőrséget létrehozni, és a NATO-n belüli bizalmat politikai szinten kell helyreállítani. Ruszin-Szendi Romulusz hangsúlyozta, hogy minden katonát visszavesznek, akit korábban elküldtek, akár „fiatalítás” címszó alatt, vagy a Covid-oltások miatt.
A bizottság végül többséggel támogatta kinevezését, bár több képviselő tartózkodott vagy ellenezte azt.
Tanács Zoltán digitális államot ígér, mint a Revolut vagy a Booking
Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszterjelölt legfontosabb állításai így hangzottak:
Minden fontos kormányzati döntésbe be akarja vonni a jövőben a tudomány képviselőit, és rendszeres párbeszédet kíván fenntartani a tudományos közösséggel.
Az állami intézmények kiberbiztonsági képességeit jelentősen meg kell erősíteni.
„Olyan minisztériumot szeretnék építeni, amely képes Magyarországot a 21. század második felébe átrepíteni” – összegezte vízióit Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszterjelölt, az Országgyűlés digitalizációs és technológiai bizottságának meghallgatásán. Tanács Zoltán a miniszterjelölti meghallgatásán arról beszélt, hogy Magyarország számára történelmi lehetőséget jelenthet, hogy egyetlen tárcánál összpontosulhat a tudomány, a technológia, a kormányzati informatika, a digitális állam kiépítése, valamint az innováció. Szerinte ezek a területek együtt olyan stratégiai portfóliót alkotnak, amely hosszú távon meghatározhatja az ország versenyképességét.
Tanács Zoltán célként jelölte meg egy Észtország mintájára működő digitális állam kialakítását, amely valóban megkönnyíti az állampolgárok mindennapi ügyintézését. Elképzelése szerint egy modern államban nem kellene ugyanazokat a személyes adatokat újra és újra megadni különböző ügyintézéseknél, az államnak pedig szolgáltatóként kellene működnie az emberek felé.
Gondoljanak úgy egy jövőbeli állami szolgáltatásra, mintha a Revolutot vagy a Booking.com-ot használnák. (…) Egyszerű, kényelmes, gyors, olcsó és fájdalommentes
– mondta a miniszterjelölt. Hozzátette, Magyarország ettől jelenleg még messze áll, de az egyik legfontosabb feladat éppen az, hogy az ország eljusson erre a szintre. A minisztériumhoz tartozó digitalizációs feladatokról szólva Tanács Zoltán azt mondta: Magyarország az elmúlt években több fontos eredményt is elért ezen a területen. Példaként említette, hogy az ország az Európai Unió digitális kormányzati rangsorában már a kilencedik helyen áll. Szerinte ennek egyik fő oka, hogy a hazai digitális alapinfrastruktúra nemzetközi összevetésben is kifejezetten jó színvonalú. Úgy látja, hogy az erre épülő állami szolgáltatások még nem működnek megfelelően, ezért a következő időszak egyik legfontosabb feladata ezek fejlesztése lesz.
A képviselői kérdésekre válaszolva Tanács a Külügyminisztérium szervereit ért korábbi kibertámadások ügyére is kitért. Úgy fogalmazott, teljes vagy „maximális” biztonság nem létezik, ugyanakkor szerinte minden ilyen esetből tanulni kell. A miniszterjelölt hangsúlyozta, hogy az állami intézmények kiberbiztonsági képességeit jelentősen meg kell erősíteni annak érdekében, hogy a jövőben ellenállóbbá váljanak a hasonló támadásokkal szemben. A bizottság öt igen, egy nem szavazattal és egy tartózkodás mellett támogatta a miniszter kinevezését.
Vitézy Dávid: Le kell zárni a vasútrombolás korszakát
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszterjelölt legfontosabb egyebek mellett azt mondta, hogy
a közlekedéspolitikában jelentős feladatok tornyosulnak Magyarország előtt.
Szerinte az építésügyi ágazatot eddig az átláthatatlanság, a korrupció jellemezte. Presztízsberuházások történtek, egyebek közt példaként említette a MÁV új székházát.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszterjelölti meghallgatásán arról beszélt, hogy a munkát „a szembesítéssel” kell kezdeni, mert számos olyan ügy és döntés van, amelyek esetében jelenleg sem lehet tisztán látni. Elmondása szerint megnyitják a múlt aktáit, áttekintik a korábbi döntéseket és beruházásokat, valamint feladatuk lesz az esetleges szabálytalanságok feltárása is a hatóságokkal együttműködve. A miniszterjelölt hangsúlyozta: kiemelt cél az uniós források mielőbbi hazahozatala, mert szerinte Magyarország az elmúlt években jelentős támogatásoktól esett el. Úgy fogalmazott, hogy ez az országnak „behozhatatlan károkat” okozott.
Vitézy arról is beszélt, hogy az uniós források megszerzése és szabályos, határidőre történő felhasználása komoly feladat lesz az új kormány számára. Szerinte ehhez újjá kell építeni az elmúlt években leépült intézményi rendszert, vagyis vissza kell állítani az állam fejlesztésszervező és projektlebonyolító képességeit. A közlekedéspolitikáról szólva kijelentette: „le kell zárni a vasútrombolás korszakát”, és Magyarországnak át kell lépnie a vasútfejlesztés időszakába. Elmondása szerint felülvizsgálják a korábban bezárt vasútvonalakat is.
Hozzátette, a hazai vasúti járműpark jelentős része elöregedett, ezért átfogó járműfejlesztési programra lesz szükség. Fontos célnak nevezte azt is, hogy a kötöttpályás közlekedés a vidéki nagyvárosok agglomerációiban is meghatározó szerepet kapjon. A miniszterjelölt a közutak állapotára is kitért. Úgy fogalmazott: miközben az elmúlt években jelentős gyorsforgalmi- és autópálya-fejlesztések valósultak meg, az országos közúthálózat számos szakasza rossz állapotba került, mivel sok helyen elmaradtak a szükséges felújítások. Szerinte ezeket a hiányosságokat pótolni kell.
Tarr Zoltán: Sokszínű, békés és nyugodt országot szeretnénk építeni
Tarr Zoltán, a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszteri poszt várományosa a kinevezése előtti meghallgatásain azt mondta, hogy
módosítanák a választási törvény nemzetiségekre vonatkozó részét,
valamint azt is kiemelte, hogy a Tisza-kormány célja, hogy lebontsa a gyűlölet falait.
Tarr Zoltán első bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy a Tisza-kormány célja a társadalom újjáépítése a közösségekkel együttműködve. Úgy fogalmazott, a családokkal, az iskolai, munkahelyi és nemzetiségi közösségekkel közösen szeretnének olyan országot építeni, ahol mindenki szabadon és békében gyakorolhatja a nyelvét, kultúráját és vallását. A miniszterjelölt közölte: a választási rendszer nemzetiségekre vonatkozó szabályait a bizottsággal és a nemzetiségi önkormányzatokkal folytatott egyeztetések után módosítanák annak érdekében, hogy a rendszer valóban tükrözze a magyarországi nemzetiségek helyzetét, és ne válhasson külső politikai befolyás eszközévé a nemzetiségi képviselet.
Tarr Zoltán kiemelte azt is, hogy a teljes oktatási rendszerhez hasonlóan a nemzetiségi oktatásban is visszaadnák az intézmények autonómiáját. Hangsúlyozta: a kormány támogatni és finanszírozni fogja a nemzetiségek által fenntartott oktatási intézményeket, amelyek szerinte kulcsszerepet játszanak a közösségek fennmaradásában és kultúrájuk megőrzésében. „Egy sokszínű, békés és nyugodt országot szeretnénk építeni” – fogalmazott a miniszterjelölt, aki azt is bejelentette, hogy a társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárságon külön, nemzetiségi ügyekkel foglalkozó helyettes államtitkár dolgozik majd, akinek személyét pénteken nevezik meg.
Majd a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszterjelölt hétfő délután 14 órakor a Magyarságpolitikai Bizottság előtt folytatta parlamenti meghallgatását. Ez már a második bizottsági szereplése volt a nap folyamán: délelőtt a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága hallgatta meg, ahol tíz igen szavazattal alkalmasnak találták a miniszteri posztra. A délelőtti meghallgatáson Tarr Zoltán több hangsúlyos vállalást is tett. Egyebek mellett bejelentette, hogy öt évre visszamenőleg átvilágítanák a Bethlen Gábor Alapot, mert állítása szerint korábban olyan esetek is előfordultak, amikor nem létező egyesületek jutottak támogatásokhoz. A miniszterjelölt emellett a nemzetiségi önkormányzatok autonómiájának visszaállítását is kiemelt célként nevezte meg, valamint közölte: pénteken jelentik be a nemzetiségi ügyekért felelős helyettes államtitkár személyét.
A nemzetiségek bizottsága tíz igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül támogatta Tarr Zoltán miniszteri kinevezését, ahogy nagyarságpolitikai bizottság is.
Új korszak jöhet a magyar mezőgazdaságban, ezeket ígéri Bóna Szabolcs
Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszer-gazdaságért felelős miniszterjelölt az azonos nevű bizottság tagjainak a kérdéseire válaszolt. A leendő miniszter legfontosabb válallásai:
fiatal gazdák támogatása az agráriumban;
a magyar élelmiszeripar fejlesztése és a hazai termékek arányának növelése;
a magyar föld védelme, valamint a klímaváltozáshoz alkalmazkodó mezőgazdaság kialakítása.
A leendő miniszter parlamenti meghallgatásán az agráriumot stratégiai jelentőségű területnek nevezte, amely Magyarország élelmiszerbiztonságát és vidéki jövőjét alapvetően meghatározza. Kiemelte, hogy a magyar mezőgazdaságnak egyszerre kell alkalmazkodnia a klímaváltozáshoz, a gazdasági és munkaerőpiaci változásokhoz, valamint a generációváltás problémájához. Szerinte támogatni kell azokat a fiatalokat is, akik mezőgazdasági pályára lépnének, de nincs elegendő tőkéjük, miközben korszerűsíteni kell az agrárszakképzést és fejleszteni kell az ellátási láncokat, illetve a feldolgozóipart.
Hangsúlyozta, a magyar agráriumnak az alapanyag-termelésről a magasabb feldolgozottságú termékek előállítása felé kell elmozdulnia, növelve a magyar termékek arányát a kereskedelemben, a közétkeztetésben és a közvetlen értékesítésben is. Bóna Szabolcs szerint a magyar föld nemzeti kincs, amelyet magyar kézben kell tartani, ezért ellenzi a külföldi vagy kontroll nélküli tőkebefektetői térnyerést a földpiacon. Fontosnak nevezte az uniós agrártámogatásokhoz kapcsolódó 80 százalékos hazai társfinanszírozás fenntartását, az aszály elleni megelőző intézkedéseket, a vízmegőrzést és a talajregeneráló gazdálkodást. Emellett bírálta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara jelenlegi működését, amely szerinte politikailag eltávolodott eredeti érdekképviseleti szerepétől, ezért átvilágítást és szervezeti reformot sürgetett. A bizottság végül hét igen szavazattal, kettő tartózkodás mellett támogatta kinevezését.
Gajdos László kemény fellépést ígér az akkumulátorgyárakkal szemben
A leendő élő környezetért felelős miniszter parlamenti meghallgatásán több fontos vállalást is tett, ezek közül a legfontosabbak:
új környezetvédelmi hatóságot állítanak fel;
szigorú intézkedések az akkumulátorgyáraknál, és Európa legkeményebb büntetései jöhetnek;
több állat cirkuszi szerepeltetését megtiltják.
Gajdos László átfogó környezetvédelmi fordulatot ígért, amelynek középpontjában egy új országos környezetvédelmi hatóság felállítása állna. A szeptemberben felálló hivatal feladata lenne az ipari vállalatok – köztük az akkumulátorgyárak – szigorú ellenőrzése, valamint a víz- és levegőminőség vizsgálata, miközben a szennyezőkkel szemben Európa legszigorúbb bírságait alkalmaznák. Gajdos hangsúlyozta, hogy az ipari beruházások fontosak, de az emberek egészsége és a környezet védelme elsőbbséget élvez. Programjának részeként 2027-től betiltanák a vadállatok – például elefántok, nagymacskák és főemlősök – cirkuszi szerepeltetését, valamint állatjóléti őröket is létrehoznának, akik ellenőrzési és edukációs feladatokat kapnának.
A miniszterjelölt szerint az elmúlt másfél évtized a környezetvédelem leépítéséről szólt: szűkítették a hatóságok jogköreit, felgyorsították az engedélyezéseket és háttérbe szorították a civil szervezeteket, ezért új szemléletet és erősebb társadalmi kontrollt ígért. Kiemelt célként beszélt a vízmegtartásról, az aszály elleni védekezésről, az ivóvízhálózat korszerűsítéséről és a szennyvíz újrahasznosításáról, mivel szerinte Magyarország súlyos vízhiánnyal és elavult infrastruktúrával küzd. Emellett moratóriumot vezetnének be a védett erdők fakitermelésére és leállítanák a tarvágást, miközben a 21 állami erdészet működését ökológiai szempontok szerint alakítanák át. Gajdos László a GMO-mentesség fenntartását is fontosnak nevezte, és jelezte: szükség esetén az Európai Bíróság elé vinnék az ügyet. A bizottság végül hat igen szavazattal és egy tartózkodás mellett támogatta kinevezését.
(Borítókép: Orbán Anita 2026. május 11-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!