Csőszi Attila tiszás bizottsági elnök hétfő reggel nyolc órakor nyitotta meg a 2026–2030-as ciklus első gazdasági és energetikai bizottsági ülését. Az elnök közölte, hogy Szijjártó Péter ügyvezető külügyminiszteri státusza miatt csak később csatlakozik a bizottsághoz, így a testület jelenleg 16 fővel működik. A bizottság két fideszes alelnöke, Varga Zsoltné Szalai Piroska Mária és Witzmann Mihály a meghallgatáson jelen volt.
Csőszi felidézte, hogy Magyar Péter miniszterelnök Forsthoffer Ágnes házelnököt tájékoztatta arról, hogy Kapitány Istvánt javasolja gazdasági és energetikai miniszternek. A 2012. évi XXXVI. törvény értelmében a miniszteri kinevezést megelőzően az illetékes szakbizottság meghallgatja és véleményezi a jelölt személyét. Kapitány Istvánt államtitkárjelöltje, Poscher Áron kísérte el.
A Shell volt globális alelnökeként mutatkozott be
Kapitány bemutatkozóbeszédét azzal kezdte, hogy nem politikusként, hanem gazdasági szakemberként áll a bizottság előtt, és a háttere fontos információ lehet a képviselők számára. 1997-től előbb a Shell magyarországi vezérigazgatójaként, majd a 12 országot átfogó közép-kelet-európai régió igazgatójaként dolgozott. Magyarországon ekkor a Magyar Ásványolaj Szövetség alelnöke is volt. 2002 és 2012 között tíz évet töltött Németországban különböző európai vezetői pozíciókban, ezt követően Észak- és Latin-Amerikáért felelt.
2014-től globális alelnökként vezette a Shell világszintű kiskereskedelmi és üzemanyag-tevékenységét több mint száz országban, saját közlése szerint évi tizenkétmilliárd tranzakcióval. „Nagy megtiszteltetés volt csatlakozni a Tiszához” – fogalmazott a miniszterjelölt, hozzátéve, hogy egy sikeres pályafutás után az embernek kötelessége a hazáját szolgálni.
A kulcs a bizalom
A bemutatkozás után Kapitány a program lényegére tért.
A gazdaság beindításának a kulcsa a bizalom. A befektetői és társadalmi bizalom
– mondta. Hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság nem azért lassult le, mert „a magyar emberek nem dolgoznának eleget”, hanem mert nem alakult ki a bizalom. Az elmúlt évek gazdaságpolitikájában szerinte rögtönzést, kivételezést és korrupciót lehetett látni.
A Tisza programjának kiindulópontjaként négy elemet sorolt fel, kiszámítható szabályozást, tisztességes versenyt, a korrupcióval szembeni zéró toleranciát és átlátható támogatási rendszert. Energetikai területen versenyképes árú energiát ígért a lakosságnak és a vállalkozásoknak. Ezt a Tisza által hirdetett „Működő Magyarországhoz vezető útnak” nevezte.
„Nem zebrákat, hanem unikornisokat”
A három pillér közül elsőként a belgazdaságról beszélt.
Nem szeretnénk, hogy összeszerelő üzemmé váljunk
– mondta, hozzátéve, hogy a leköszönő kormány gazdaságfejlesztési forrásainak 57 százalékát távol-keleti projektekre költötték, a magyar részarány ebben mindössze 4 százalék volt. A Ganz Ábrahám gazdaságfejlesztési programot a Tisza vállalásának fontos elemeként nevezte meg az uniós források hazahozatala és a versenyhelyzet visszaállítása mellett.
Az innovációra fordított forrásokat négy év alatt legalább másfélszeresére emelnék, és startup-barát környezetet alakítanának ki.
Nem zebrákat, hanem unikornisokat szeretnénk látni
– fogalmazott a milliárd dolláros piaci értékű technológiai vállalkozásokra és a hatvanpusztai zebrákra utalva. Észt és cseh példákat említett a közép-kelet-európai régióból. A magyar kkv-k jelenleg az export öt százalékát adják, ami szerinte több régiós ország mutatójánál érdemben alacsonyabb.
Külgazdaság – minőségi, nem mennyiségi változás
A külföldi beruházások folytatását szükségesnek nevezte, de minőségi változást sürgetett. Olyan beruházásokat tart kívánatosnak, amelyek technológiát hoznak, tisztességes versenybért fizetnek és nem segédmunkásbért, magyar beszállítókat vonnak be, és tiszteletben tartják a környezetet. Bírálta azokat a nagy összeszerelő üzemeket, amelyek szerinte károsítják a környezetet, a vízkészleteket használják, és olyan mértékben terhelik a villamosenergia-hálózatot, hogy az nehezíti a lakossági ellátást – miközben állami támogatást is kapnak. A meghatározó piacnak a 450 milliós európai piacot nevezte, de nyitott gazdaságról beszélt, amely a világ minden tájáról fogad partnereket, ha azok megfelelnek a felsorolt elvárásoknak.
Energia – többlábú stratégia és nukleáris átvilágítás
Az energia kapcsán azt mondta, a magyar vállalkozások nem lehetnek tartósan versenyhátrányban azért, mert drágábban jutnak energiához, mint a régiós vagy nyugat-európai versenytársak. Többlábú energiabiztonságot, hálózatfejlesztést, tárolókapacitás-bővítést, átlátható nukleáris stratégiát és célzott energiahatékonysági programokat ígért. Az elmúlt 15–20 év energetikai beruházásainak színvonalát alacsonynak nevezte, és felülvizsgálatra szorulónak ítélte a nukleáris finanszírozást, ennek költségeit és megvalósítási feltételeit – ezek szerinte jelenleg titkosított szerződések, amelyeket meg kell vizsgálni.
A nukleáris stratégia szerinte nagy szerepet játszik és fog játszani a magyar energiaellátásban. Megemlítette, hogy „a 16 év fideszes kétharmad után” az energiaszegénység komoly probléma Magyarországon, becslések szerint mintegy 800 ezer háztartást érint. A háztartások jelentős része 2025–2026-ban tűzifával tüzelt, amelyre nem vonatkozott rezsicsökkentés.
A Rezsicsökkentés Plusz program keretében a lakossági rezsicsökkentés fenntartása mellett a tűzifa áfáját csökkentenék, a szociális tűzifa keretét megduplázzák, és elérhetővé teszik az ötezer fő feletti településeken is. Tíz év alatt a magyar épületek legalább 25 százalékát magasabb energiahatékonysági kategóriába kívánják emelni – ezért is fontos szerinte az uniós források hazahozatala, mert a forráshiány miatt lassult le a programok végrehajtása.
Miből lesz erre pénz?
Saját maga tette fel a kérdést, hogy honnan lesz forrás a vállalásokra, és „nem lehet könnyű ígéretekkel” válaszolni rá. A források első részét a pazarlás és a korrupció felszámolásától várja, ami szerinte 3–4 ezer milliárd forintnyi értékű a magyar gazdaságban. Felül kívánja vizsgálni az egyedi támogatásokat, a túlárazott közbeszerzéseket és a rendezetlen szerződéseket.
Magyarország 2023-ban a GDP 2,9 százalékát fordította gazdaságfejlesztésre, ami az európai uniós átlag két-háromszorosa – Kapitány szerint nem a forrással, hanem annak felhasználásával volt a probléma, mert nem generált sem GDP-bővülést, sem béremelkedést, és a magyar bérek továbbra is az Európai Unió legalacsonyabbak közé tartoznak. A másik kulcsfontosságú forrás a 10,4 milliárd euró felhasználható uniós pénz. A 2027-től induló uniós ciklusban a stratégiai szektorokat, a zöld és digitális gazdaságot helyeznék előtérbe.
A miniszterjelölt szerint a kockázati felárak csökkentése – ha csak a lengyel szinthez közelítenek – több százmilliárd forinttal mérsékelheti a költségvetés terheit.
Ez egy nagyon nehéz periódus lesz
– mondta, de hozzátette, hogy ha a közpénzt valóban közpénzként kezelik, a versenyt megvédik, és a magyar vállalkozóknak kiszámítható pályát biztosítanak, akkor abban a nemzetközi környezetben, ahol Magyarországra pozitívan tekintenek, érdemben tudják képviselni a magyar vállalkozások érdekeit.
Az első száz nap
A bemutatkozás zárásaként Kapitány az új kormány első száz napjának teendőit foglalta össze. A legfontosabb szerződések, támogatási konstrukciók és vállalt terhek átvilágítását nevezte meg elsődleges feladatként, „hogy tisztán lássuk minden egyes gazdasági területen”, mi az örökség.
Erre építenék fel ezt követően a gazdaságot azokkal az alapelvekkel, amelyeket a beszédében felsorolt.
Kevesebb kivételezés, több teljesítmény, kevesebb bizonytalanság, több bizalom, kevesebb olcsó munkaerőre építő alkalmazkodás, több tudás és termelékenység
– foglalta össze a célokat. A bizottság támogatását kérte, és ígéretet tett, hogy ha megkapja, minden erejével és tudásával a magyar gazdaságot fogja segíteni.
A bemutatkozó beszéd után a meghallgatás a képviselői kérdésekkel folytatódott, majd a jött a szavazás, amelyen a 12 bizottsági tag támogatásával és három ellenzéki tag tartózkodásával támogatták Kapitány István kinevezését.
Mol, Barátság, különadók
A bemutatkozó beszéd után Csőszi Attila elnök megnyitotta a kérdések körét, először a kormánypárti, majd az ellenzéki oldalnak adva szót.
Bilcsik Zita (Tisza) elismerően nyilatkozott a miniszterjelölt szakmai pályafutásáról, majd arról kérdezte, hogy az uniós források hazahozatala esetén melyik területen jelentkezhet a legerősebb gazdaságélénkítő hatás.
Kapitány válaszában a közlekedést, a lakhatást és az energiaszektort nevezte meg a leghatékonyabb felhasználási területként. A 2027-től induló uniós ciklusban szerinte a zöldenergiára és a digitális átállásra való felkészülés kerül előtérbe. Hozzátette, hogy Magyarország legnagyobb erőforrása az emberi tudás, ezért szoros együttműködést tervez a tudományos és technológiai tárcával.
Varga Zsoltné Szalai Piroska Mária (Fidesz) fideszes alelnök hosszabb hozzászólásában a leköszönő kormány eredményeit védte. Felidézte, hogy 2022 óta a lakossági gázfogyasztás és villamosenergia-felhasználás is mintegy egyharmadával csökkent, a magyar lakosság jelentős része pedig olyan lakásban él, ahol az elmúlt öt évben volt energiahatékonysági korszerűsítés – szerinte ez Európában is kimagasló mutató. Hivatkozott a 2025. második negyedévi GDP-adatokra és a magyar üzleti befektetési rátára is, mint az európai mezőny élvonalát jelző számokra. Kérdése a különadókra vonatkozott – arra volt kíváncsi, hogy a Tisza-kormány kivezetné, fenntartaná, esetleg bővítené ezeket, és hogy milyen szerepet szán a március óta hatályban lévő árréscsökkentésnek.
Kapitány válaszában elmondta, hogy az innováció kérdésében egyetértés van, az új minisztérium pedig országos innovációs stratégiát és azon belül gazdasági innovációs stratégiát készít. Megjegyezte, hogy a mesterséges intelligencia hazai felhasználása az európai átlagnál jelentősen alacsonyabb szinten áll. Az energiahatékonysági eredményeket fontosnak nevezte, de hangsúlyozta, hogy a magyar lakásállomány jelentős része továbbra is rossz állapotban van – saját, jászberényi és kazincbarcikai tapasztalataira hivatkozva olyan házakról beszélt, amelyeknél „semmiféle energiatakarékosság nem fellelhető”. A leköszönő kormány energiahatékonysági programjait szerinte fel kell gyorsítani, és minden megszerezhető uniós forrást ide kell becsatornázni – ahogy fogalmazott, „nem fogjuk reklámkampányokban elkölteni, táblákon hirdetni a politikai véleményünket”. A GDP-adatok kapcsán a régiós összehasonlítást emelte ki, szerinte Magyarországot a horvát, cseh, szlovák és lengyel teljesítményhez kell mérni, amelyekkel szemben a magyar gazdaság érdemben elmaradt. A különadókról azt mondta, hogy az állami beavatkozás nem lehet folyamatos, a gazdaság akkor működik jobban, ha minél kevesebben szólnak bele. Az árréscsökkentésről elmondta, hogy bár átmenetileg sikert hozott, hosszú távon a kereskedelmi beruházásokat lassítja, ami egy 10 százalékos GDP-súlyú szektorban érdemi probléma. A különadókat egyelőre fenntartanák – a kivezetésről akkor lehet majd dönteni, ha az összes nyitott szerződést, köztük a titkosított konstrukciókat is átvilágították.
Ez egy szomorú helyzet, ezt örököltük
– fogalmazott.
Koncz Áron (Tisza) az impozáns nemzetközi karrierre utalva azt méltatta, hogy a Ganz Ábrahám gazdaságfejlesztési programban nevesített innovációs támogatás és a startup-környezet világszínvonalúvá tétele a magyar tehetségek érvényesülését szolgálhatja. Konkrét kérdése az volt, milyen GDP-növekedésre lehet reálisan számítani Magyarországon a következő években.
Kapitány az innovációt a kormányzati ciklus egyik kiemelt területének nevezte, és örömét fejezte ki, hogy az új uniós források 2027-től erre is forrást biztosíthatnak. A GDP-növekedési számokról azt mondta, korai lenne nyilatkoznia, de a forint erősödése, a befektetői és lakossági bizalom helyreállása szerinte pozitív hatással lesz a magyar gazdaságra.
Witzmann Mihály (Fidesz) fideszes alelnök szerint a stratégiai jelentőségű Barátság kőolajvezeték körüli probléma a választások után megszűnt, és arról kérdezte a miniszterjelöltet, van-e ezzel kapcsolatban információja – tisztában van-e azzal, mi okozta a fennakadást, és hogyan oldódott meg. Másodszor a Tisza által korábban kommunikált 2030-as orosz olajleválási célt firtatta, illetve a tervezett magyar energiamixet az európai uniós környezetben. A nukleáris energia és a lakossági ügyfélkör finanszírozása is a kérdései között szerepelt.
Kapitány válaszában elmondta, az nem volt sikeres megoldás, hogy 2021 és 2025 között az orosz olaj aránya Magyarországon 65 százalékról 90 százalékra nőtt. Pontosította: a Tisza nem leválni akar az orosz energiahordozókról, hanem diverzifikálni – több lábon álló, több forrásból beszerzett, „a legolcsóbb, legmegbízhatóbb, legfenntarthatóbb” energiaellátást kíván biztosítani. Magyarország olajellátás szempontjából erős helyzetben van, mert sok európai országgal szemben két olajvezetékkel rendelkezik. A Mol-lal és a horvát partnerekkel jelenleg is folynak az egyeztetések. Hozzátette: „Évtizedekig dolgoztam ebben az üzletben, az opcionalitás az, hogy különféle helyzetekben különféle forrásokból be tudunk szerezni – ez az, ami nagyon fontos.” A vállalkozói energiaárakat csökkentenék, a gázpiacon a túl erős egy forrásra építő függést szerinte erőteljesebb versenyhelyzettel kell felváltani – a kapcsolódó rendszerhasználati díjakat, a beszállítói kört és a profitokat is felül kívánják vizsgálni.
Csatári Ernő (Tisza) Magyarország legnagyobb gazdasági potenciáljáról kérdezte a miniszterjelöltet.
Kapitány a humánerőforrást, az emberi tudást nevezte meg Magyarország legfontosabb erőforrásaként. A modern gazdaság szerinte nem nyersanyagról és energiáról szól, hanem tudásalapú teljesítményről — példaként Kaliforniát hozta fel, amely önálló államként a világ egyik legnagyobb gazdasága lenne. Hozzátette, hogy a képzési forrásokat ennek megfelelően kell felhasználni, és a humánerőforrás-krízisre is választ kell adni. Bírálta a vállalkozói környezet kiszámíthatatlanságát, a folyamatos jogszabályváltozásokat és az adminisztrációs terheket – utóbbi kapcsán azt mondta, egy magyar vállalkozás körülbelül ötszöröse mennyi időt tölt adminisztrációval, mint amennyit európai szinten elvárható lenne.
F. Kovács Sándor (Fidesz) a Mol jövőjéről érdeklődött. Arra volt kíváncsi, milyen szerepet szán a leendő kormány a magyar tulajdonú energetikai nagyvállalatnak Közép-Európában, és van-e szándék a magyar tulajdonrész erősítésére. A diverzifikáció kapcsán Közép-Ázsia, különösen Kazahsztán súlyára kérdezett rá – utalva arra, hogy onnan kőolajat és földgázt is importálni lehet, valamint a Suzuki kapcsán is fontos partnerről van szó. Felvetette emellett azt is, milyen területfejlesztési koncepció várható Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyékre, amelyek szerinte kimaradtak az elmúlt évek beruházási hullámából – kiemelve az M4-es autópálya befejezésének fontosságát.
Kapitány a Mollal kapcsolatban leszögezte, hogy a vállalat nyitott részvénytársaság, amelynek a működésébe a magyar állam mint kisebbségi tulajdonos közvetlenül nem szól bele – „ez nem a Magyar Állam feladata és nem is lehetősége”.
A céget jól működő, jelentős regionális energiavállalatnak nevezte, és kifejtette, hogy a célja, hogy a Mol a továbbiakban is a magyar embereket szolgálja, és érvényesítse a tulajdonosi érdekeket. Az olajellátás kapcsán megerősítette, hogy az Adria-vezetéken keresztül jelentős források állnak rendelkezésre – különösen most, a hormuzi-szorosi krízis idején fontos –, és Magyarországra a fő vezetékeken kívül vasúton, kamionokkal és a Dunán is érkezik kőolajimport. A területfejlesztés kapcsán egyetértett azzal, hogy a kistelepülések infrastrukturális fejlesztése kiemelten fontos, és az uniós források jelentős részét erre kívánják fordítani. Az M4-es autópálya kapcsán kiemelte, hogy a kisebb települések gazdasági bekapcsolásához elengedhetetlen a mobilitás biztosítása – hogy az ott élők elfogadható közlekedési feltételekkel jussanak el a munkahelyükre. Ehhez szerinte költségvetési és uniós forrásokra egyaránt szükség van, a turizmus pedig külön szerepet kaphat ezeknek a területeknek a felzárkóztatásában.
Seszták Miklós (Fidesz) a turizmus jövőjéről, az uniós fejlesztési lehetőségekről, valamint Paks 1 üzemidő-hosszabbításáról és Paks 2 helyzetéről kérdezte a miniszterjelöltet.
Kapitány a minőségi turizmus mellett tette le a voksát, a dunai hajózást és a repülőtér-fejlesztést is fontos területként nevezte meg. A turisztikai célú infrastruktúra-fejlesztések miatt szoros együttműködést tervez Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszterjelölttel. A Paks 1 üzemidő-hosszabbításáról elmondta, hogy a célja a folyamat professzionális lebonyolítása, részletekbe azonban nem kívánt belemenni, mert a vonatkozó szerződések jelentős része titkos, és ő jelenleg nem rendelkezik az ezekhez kapcsolódó információkkal. A tűzifa áfájának csökkentését még nem egyeztették az Európai Unióval. Az orosz energiahordozóktól való több lábon álló diverzifikációt megismételve zárta a kérdésekre adott válaszait.
Fontos határidő
A meghallgatás után Kapitány István a parlament folyosóján válaszolt a sajtó kérdéseire. Az uniós forrásokról elmondta, hogy a kormányalakítás előtt megkezdődtek az egyeztetések az európai bizottsági képviselőkkel – a magyar munkacsoportok azóta is folyamatosan dolgoznak, és jövő héten újabb tárgyalási kör következik. A leendő miniszter szerint a feszes menetrend valós: a projektek engedélyeztetését augusztus 31-ig kell lezárni, a kifizetéseknek szeptember végéig meg kell történniük. A 10,4 milliárd euróból 6,9 milliárd a vissza nem térítendő támogatás, a fennmaradó rész hitel – Kapitány elmondása szerint a Tisza-kormány az egész keretet le kívánja hívni. A határidőn nem lehet módosítani, haladékra nincs lehetőség.
Teher alatt nő a pálma
– fogalmazott, hozzátéve, hogy az óriási nyomás alatt sokat fog tanulni a szervezet, és a 2027-től induló uniós ciklusban két-három év is rendelkezésre áll majd egy-egy projekt lebonyolítására. Számára „elképzelhetetlen”, hogy felmerült volna a kérdés, hogy ezeket a forrásokat ne hozzák haza – különösen a költségvetés állapotát ismerve.
A korrupció visszaszorítása kapcsán a leendő Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállítását nevezte meg első, szimbolikusnak és gyakorlatinak is szánt lépésként – a hivatal a kormánytól függetlenül járna el. A saját területén belül a titkosított szerződések magas számát „elképesztőnek” nevezte. Megígérte, hogy a gazdasági területen, ha nincs konkrét nemzetbiztonsági indok, kereskedelmi szerződéseket nem fognak titkosítani – ezeknek hozzáférhetőnek kell lenniük a sajtó, a magyar állampolgárok és a kormány számára egyaránt. Példaként az akkumulátorgyári szerződéseket említette, amelyeknél szerinte több tételben kifizetett 600 milliárd forint és a hozzá kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések érdemi részletei nem ismertek, így nem lehet megítélni, hogy a beruházás gazdaságilag mennyire volt sikeres Magyarország számára. „Az nem gazdasági siker, hogyha valaki szalagokat vág át egy megnyitón” – fogalmazott, hozzátéve, hogy az igazi siker a hozzáadott érték, a GDP-növekedés és a béremelés. Az első száz napban valamennyi nyitott szerződést átvilágítanak – amit kereskedelmileg lehet, újratárgyalják, amit pedig hatósági úton kell rendezni, azt átadják az illetékeseknek.
(Borítókép: Kapitány István 2026. május 11-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!