Kedden kérte fel Ilijana Jotova államfő elődjét Ruman Radevet kormányalakításra, aki május 8-tól vette át a miniszterelnöki pozíciót. A politikus még április 19-én aratott győzelmet a választáson, amelyen azért tudott részt venni, mert januárban lemondott államfői pozíciójáról. A voksoláson újonnan alapított, balközép Progresszív Bulgária nevű formációja a szavazatok 44,59 százalékát szerezte meg, amely a 240 fős parlamentben 131 mandátumot ért el.
Vele szemben a jobbközép GERB 13,39 százalékkal és 39 mandátummal végzett a második helyen, a Folytatjuk a Változást − Demokratikus Bulgária (PP – DB) -szövetség 12,61 százalékkal és 37 hellyel lett harmadik. A Jog és Szabadság Mozgalom 7,12 százalékig, míg a szélsőjobboldali Vazrazsdane (Újjászületés) 4,25 százalékig jutott, amely előbbinek 21, utóbbinak 12 mandátumot eredményezett. A részvételi arány 51,9 százalék volt, és öt éven belül már nyolcadik alkalommal járultak az urnákhoz a bolgárok.
Vadászpilótából az elnöki bársonyszékig
Ruman Radev 1963-ban született a bolgár−török határ közelében fekvő Haszkovo városában. 1987-ben kezdte el a pilótaképzést, 1992-ben az Egyesült Államokban szerzett tiszti képesítést, 2005-ben pedig a bolgár légierő parancsnokává nevezték ki. Először 2016-ban indult az elnökválasztáson, a Bolgár Szocialista Párt jelöltjeként, amelyet meg is nyert.
Nevét összemosták a Kremllel, miután az orosz hírszerzés egykori tisztje, Leonyid Resetnyikov azzal dicsekedett, hogy Radev jelöltsége Moszkvának volt köszönhető a BSZP-ben. Ruman Radev pedig a háború kezdete óta határozottan bírálta az Ukrajna melletti katonai szerepvállalást és az EU szankciós politikáját.
Elnöksége alatt ugyanakkor Radev a korrupcióellenes tüntetések szimbolikus figurájává vált, mert szembefordult Bojko Boriszov korábbi miniszterelnökkel és Deljan Peevszki bolgár oligarchával, akiket azzal vádoltak, hogy egyes intézményekben saját embereiket helyezték el. Ezt a karakán kiállást a szavazók is értékelték, az elemzők szerint a Progresszív Bulgária elsöprő sikere részben annak volt köszönhető, hogy Ruman Radev tűnt az egyetlen hiteles alternatívának a megosztott politikai palettán.
Az elmúlt öt évben nyolc parlamenti választást tartottak Bulgáriában, és a pártok nem tudtak stabil kormányt kialakítani. A 2025 decemberi demonstrációk, amelyeken a tiltakozók tisztességes választásokért és független igazságszolgáltatásért tüntettek, már a kormány bukása után zajlottak. Radev ezután döntött úgy, hogy lemond elnöki tisztségéről, majd néhány hét alatt új pártot alapított, amely egy rövid kampánnyal, mindössze a politikus légierő parancsnokaként és államfőként szerzett tekintélyére támaszkodva az utóbbi harminc év legnagyobb választási győzelmét aratta.
Oroszország vagy Európa?
Ruman Radev megítélése ugyanakkor kettős, nyugati elemzők „az Oroszország elleni szankciók ellenzőjeként”, „euroszkeptikusként” és „Moszkva-barátként” jellemzik, miközben óvakodnak attól, hogy „második Orbán Viktornak” nevezzék, mivel a bolgár politikus nem vonja kétségbe Bulgária EU- és NATO-tagságát. A kampányban egy Vlagyimir Putyinnal közös képe is megjelent, majd ismét kijelentette: nem látja értelmét annak, hogy országa fegyvereket küldjön Ukrajna számára.
A választási győzelem utáni nyilatkozataiban Radev az európai pragmatizmus és a kritikus gondolkodás fontosságát hangsúlyozta, és „az Oroszországgal való kapcsolatok helyreállításának lehetőségét” a bolgár energiabiztonság szempontjával indokolta. Ugyanakkor Bulgáriának az ukrajnai háború kezdet óta nem okozott komoly problémát, hogy a Gazprom leállította a gázszállítást.
Az Európai Külkapcsolati Tanács szófiai irodájának igazgatója, Maria Szimeonova szerint Rumen Radev pártjának szavazóbázisa megakadályozza, hogy miniszterelnökként radikális külpolitikai döntéseket hozzon. Szerinte Bulgária fenntartja majd euroatlanti orientációját, de a nemzetközi intézmények döntéseit bírálja majd.
Elemzők szerint nem valószínű, hogy a megválasztott kormányfő az európai uniós döntések blokkolásához folyamodik, mivel Bulgária gazdasága erősen függ az uniós forrásoktól, és az abszolút parlamenti többség inkább a felelősség vállalására, mint a konfrontációra ösztönzi.
Első lépések és kihívások
A választás után szinte azonnal eltávolították a vitatott főügyészt, Boriszlav Szarafovot, aki a korábbi kormány kulcsfigurájának számított. A következő lépés az Igazságügyi Tanács megválasztása lesz, amelyhez minősített többség szükséges a parlamentben.
Gazdasági téren az új kormánynak az infláció, az elszabaduló energiaárak és a vagyoni egyenlőtlenségek kérdésével kell szembenéznie, utóbbinál Bulgáriának a legmagasabb az úgynevezett Gini-indexe az egész Európai Unióban. (Ez az index méri egy adott társadalmon belül a jövedelem- és a vagyoneloszlás egyenlőtlenségét.) A Progresszív Bulgária választási programja ugyanakkor elég homályos ígéreteket tett a választóknak, elsősorban a termelékenység és a technológiai fejlesztések javítását tűzte ki célul, mintsem klasszikus baloldali újraelosztást, de az egykulcsos, 10 százalékos adórendszer megváltoztatásáról nem esett szó.
Kaja Kallas, az EU külpolitikai főképviselője óvatosan fogalmazott Ruman Radev győzelme után: „Mindenkit egyenlően kezelünk az elején; nyitottan fogadjuk az asztalnál az új kollégákat.” Ugyanakkor az elkövetkező hónapokban derül ki, hogy Szófia valóban új fejezetet nyit-e, vagy a hivatalba lépő miniszterelnök az euroszkepticizmus és az oroszbarátság irányába tolja el az ország külpolitikáját.
(Borítókép: Rumen Radev, Bulgária korábbi elnöke és a Progresszív Bulgária párt jelenlegi vezetője a médiának nyilatkozik az újonnan megválasztott 52. Nemzetgyűlés első ülésének megnyitása előtt, az előrehozott parlamenti választásokat követően Szófiában, Bulgáriában, 2026. április 30-án. Fotó: Hristo Vladev / NurPhoto / Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!