Az Egyesült Államok haditengerészete és légiereje jelentősen növelte felderítő repülései számát Kuba közelében – derül ki nyilvánosan elérhető repülési adatok elemzéséből.
Február 4. óta az amerikai haderő legalább 25 ilyen bevetést hajtott végre személyzettel ellátott repülőgépekkel és drónokkal.
A CNN szerint járatok többsége Havanna és Santiago de Cuba közelében zajlott, egyes esetekben mindössze 65 kilométerre a kubai partoktól.
A felderítő flotta gerincét a P–8A Poseidon típusú tengerészeti járőrrepülők adják, amelyeket kifejezetten felderítési és megfigyelési feladatokra terveztek. Emellett RC–135V Rivet Joint jelű, jelfogási feladatokra specializálódott repülőgépek, valamint MQ–4C Triton nagy magasságú felderítő drónok is részt vesznek a műveletekben.
Ismerős mintázat
Az adatok azért is figyelemre méltók, mert korábban – február előtt – ilyen jellegű, nyilvánosan is követhető bevetések rendkívül ritkák voltak a térségben. Az időzítés sem tűnik véletlennek, Donald Trump amerikai elnök az elmúlt hetekben egyre keményebb hangot ütött meg Kubával szemben, olajblokádot rendelt el az ország ellen, és „biztonsági fenyegetésnek” minősítette a szigetállamot. Kubai részről ezzel szemben cáfolták, hogy bármilyen veszélyt jelentenének, és jelezték, nyitottak a tárgyalásokra.
Hasonló mintázat előzte meg az amerikai katonai műveletek bejelentését Venezuelával és Iránnal kapcsolatban is. Venezuela esetében a fokozott felderítő tevékenység az ország egykori elnökének, Nicolás Madurának különleges erők általi elfogását előzte meg. Iránban szintén kiterjedt megfigyelési tevékenységet folytattak az amerikai–izraeli csapások előtt – ugyanazokkal a repülőtípusokkal, amelyek most Kuba körül is feltűntek.
Küszöbön a humanitárius katasztrófa
A felderítő repülések fokozódása egy olyan szigetország fölött zajlik, amely történelme legsúlyosabb válságát éli. Kuba ma már csak energiaszükségletének 40 százalékát képes maga előállítani, az áramszünetek Havannában is elérik a napi 20 órát. A kórházak generátorokra kapcsoltak át, a kemoterápiás kezeléseket felfüggesztették, a szemét halmozódik az utcákon, mert nincs üzemanyag a kukásautóknak. Az átlagos kubai állami bér havi 13 dollárnak felel meg.
Az ENSZ főtitkára februárban „rendkívül aggasztónak” minősítette a helyzetet, és nyíltan figyelmeztetett: ha Kuba olajellátása nem oldódik meg, a humanitárius rendszer összeomolhat. Márciusban háromszor sötétedett el az egész sziget egyszerre.
Nagyhatalmi játszma
A válság azonban nemcsak humanitárius, hanem geopolitikai tét is – és ebben Oroszország és Kína szerepe korántsem elhanyagolható. A washingtoni Center for Strategic and International Studies (CSIS) elemzése szerint jelek mutatnak arra, hogy Kuba és Kína hírszerzési együttműködést folytat az Egyesült Államok ellen a szigetről. Peking Trumpék szankcióira válaszul több százezer tonna élelmiszersegélyt küldött Kubába, és pénzügyileg is támogatta Havannát, ezzel ellensúlyozva az amerikai befolyást.
Oroszország szintén jelen van, Moszkva ugyanis továbbra is folytatja az olajszállítást Kubába. Márciusban az amerikai parti őrség egyetlen orosz tankert engedett át a blokádon, amely néhány hétre elegendő olajat vitt a szigetnek. A CSIS elemzői ugyanakkor egy figyelemre méltó repedésre is felhívták a figyelmet az orosz–kínai „határtalan barátságban”: Moszkva tudott az Egyesült Államok venezuelai akciójáról, de nem figyelmeztette Pekinget, amelynek diplomatái Maduro elfogása előtt kevesebb mint 24 órával még Caracasban tárgyaltak.
A CNN elemzése szerint Washington karibi katonai jelenléte mára a kubai rakétaválság óta a legnagyobb. Ez a kontextus adja meg a felderítő repülések valódi súlyát. Nem egy elszigetelt megfigyelési rutinról van szó, hanem egy tudatosan eszkalálódó nagyhatalmi játszma látható lépéseiről.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!