Nem reális, hogy Magyarország NATO-tagállamként háborúba sodródjon Oroszországgal – tette egyértelművé miniszterjelölti meghallgatásán Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar-kormány honvédelmi tárcájának leendő vezetője az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának hétfői ülésén. A volt vezérkari főnökből lett politikust a fideszes Hegedűs Barbara kérdezte „Európa megváltozott biztonsági helyzetével” kapcsolatban.
https://hvg.hu/itthon/20260511_miniszterjeloltek-parlament-bizottsagi-meghallgatas-tisza-fidesz-kdnp-mi-hazank
Bár a miniszterjelölt délutáni meghallgatásán több elemét is megismételte a honvédelmi és rendészeti bizottság délelőtti meghallgatásán elmondottaknak,
a két beszámoló hangulata között éles különbséget okozott, hogy az első ülés jó hangulatával szemben a nemzetbiztonsági bizottságban kifejezetten feszült és indulatos jelenetre is sor került.
A kampány során a személyével kapcsolatban is megfogalmazott vádakról Ruszin-Szendi Romulusz felháborodottan jelentette ki, hogy aki őt hazaárulással vádolja vagy vádolta, azzal szemben mindenképpen jogi lépéseket tesz. A vezérkari főnök szolgálati villájával kapcsolatban – amire hivatkozva Ruszin-Szendit a kampány alatt „luxizással” is igyekeztek vádolni az akkori kormánypárt részéről – azt hangsúlyozta, hogy az sosem vált az ő magántulajdonává, máig megmaradt állami vagyontárgynak. Ebben az ügyben azért ígért vizsgálatot, amely kideríti, ki és hogyan juthatott be az épületbe, és fotózhatta azt végig, mert szerinte ez egyértelműen ellentétes volt az államérdekkel. Így ugyanis
kompromittálódott a mindenkori vezérkari főnök számára készült rezidencia, ami erre a célra a továbbiakban már nem is lesz használható. Hozzátette: az épület más funkcióval továbbra is állami tulajdonban marad.
Szintén vizsgálatot ígért a csádi misszió előkészítésével kapcsolatban. Mint mondta, nagyon érdekli, hogy mire ment el mintegy 80 milliárd forint úgy, hogy a távoli országba még katonát sem küldtek.
https://hvg.hu/itthon/20260402_orban-gaspar-csadi-misszio-honvedseg-palinkas-szilveszter
Egy szervezet életébe akkor kell beavatkozni, ha problémát jelez. Márpedig a honvédség jelzett
– fogalmazott a leendő miniszter tervei ismertetése előtt Ruszin-Szendi Romulusz. Elsőként az ország szövetségi rendszeren belüli bizalomvesztéséről beszélt, amelyre példaként azt idézte fel, hogy a keleti tagállamok drónfal-kezdeményezéséről folyó egyeztetésekre a magyar felet nem hívták meg. Miután Hegedűs Barbara arról kérdezte a miniszterjelöltet, hogy hivatali idejében a nemzeti szuverenitás vagy a szövetségeseknek való megfelelés élvezne-e prioritást, a leendő tárcavezető világossá tette, hogy szerinte a szövetségi rendszeren belüli megbízható szerepvállalás egyértelműen hozzájárul a nemzeti szuverenitás biztosításához, vagyis a két célkitűzés nem versenyez, hanem egymást erősíti.
A volt tábornok, aki azt is felidézte, hogy három évébe telt, hogy az általa évtizedeken át szolgált honvédséghez visszatérjen, megerősítette, hogy eltökéltek a honvédelmi költések növelése iránt, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ezekbe a kiadásokba olyan kettős felhasználású beruházások és fejlesztések is beletartoznának, amelyek a polgári lakosság számára is hasznosak.
Emellett a magyar kis- és középvállalatok minél több beszerzésbe történő bevonását is szorgalmazni fogják – ígérte a miniszterjelölt. Később Apáti István kérdésére elmondta, nemzetbiztonsági érvek szólnak az ellen, hogy a honvédség beszerzései minden esetben nyílt eljárásban történjenek. Szerinte a Magyar Honvédségnek nem a legolcsóbb, hanem a legjobb eszközök kellenek, és az sem mindegy, hogy ki a beszállító.
Az előző kormány magára hagyta a katonákat is – jelentette ki Ruszin-Szendi Romulusz, aki szerint tárcavezetőként a szolgálatot teljesítők megbecsülésének helyreállítása lesz a másik fő feladata. Az évszázados szolgálati kultúrát figyelmen kívül hagyó jogszabályokról és gyakorlatokról beszélt, külön kitérve a külföldi állampolgárok, a büntetett előéletűek felvételére, illetve pénzért vásárolható rendfokozatokról. Hangsúlyozta az életpályamodell fontosságát. De kritizálta a laktanyák állapotát is, ahol elmondása szerint úgy van hideg-meleg csapvíz, hogy az fürdéshez hideg, inni viszont meleg.
Kiemelt szerepet fog kapni a honvédség jövőjében az űr- és a kibervédelmi képességek erősítése – jelölt ki új irányokat is. Mint mondta, a kibertérben szükséges új képességeket kiépíteni, de az egész ország kibervédelmét nem a honvédségnek kell egyedüli szereplőként garantálnia.
Szintén Apáti István kérdésére válaszolva közölte Ruszin-Szendi Romulusz, hogy külön határőrség felállítását nem látja szükségesnek, azt viszont vizsgálni fogják, hogy – amennyiben a Belügyminisztérium ebben a segítségüket kéri – milyen módon járulhatnak hozzá a határok ellenőrizhetőségének garantálásához.
A bizottság Ruszin-Szendi Romulusz jelölését is hat igennel, a két fideszes képviselő tartózkodása mellett, Apáti István mi hazánkos elnök szavazata ellenében fogadta el.
https://hvg.hu/360/20250305_ruszin-szendi-romulusz-interju-magyar-peter-tisza-part
Nyitókép: HVG / Fazekas István