A héten Bécsben egyesül Európa, 70. évfordulóját ünnepli ugyanis a világ legnagyobb zenei versenye, az Eurovíziós Dalfesztivál. Bár Magyarország 2019 óta nem indít énekest, ez hamarosan megváltozhat – ugyanakkor az is benne van a pakliban, hogy már nem lesz hová visszatérni. Ennek legfőbb oka, hogy az idei dalfesztivál több szempontból is sorsfordítónak ígérkezik, amennyiben pedig az Európai Műsorsugárzók Uniója (azaz EBU) nem tudja csillapítani a kedélyeket, könnyen megeshet, hogy jövőre még az ideinél is nagyobb ellenállást tapasztalhatnak az országokat képviselő műsorssugárzók részéről.
Bojkott és rekordalacsony részvétel
A 2026-os Eurovízió körüli legnagyobb felhajtást egyértelműen a gázai konfliktus és Izrael részvétele okozza, minek okán a kontinens egészen megosztottá vált. Egyfelől több mint 1100 nemzetközi művész – köztük olyan sztárok, mint Peter Gabriel, a Massive Attack, Roger Waters vagy Macklemore – írt alá egy nyílt levelet, amelyben Izrael kizárását követelik a „No Music for Genocide” kezdeményezés keretében. Ezzel szemben a szórakoztatóipar egy másik, szintén ezres nagyságrendű tábora – soraiban Helen Mirrennel és Gene Simmonsszal – viszont határozottan kiáll az izraeli indulás mellett, elítélve a bojkottkísérleteket.
A nyomásnak az Európai Műsorsugárzók Uniója nem engedett, így úgy döntöttek, hogy Izrael idén is versenyezhet. A szervezet arra hivatkozott, hogy a tagállamok „nagy többsége” támogatta a részvételt, ám a döntés azonnal a politikai kettős mérce vádját vonta maga után. Ennek következménye az lett, hogy tiltakozásul Írország, Hollandia, Szlovénia, Izland és Spanyolország is azonnal visszalépett a 2026-os versenytől, addig pedig nem is terveznek visszatérni, míg Izraelt nem ítéli el az EBU.
A tömeges bojkott történelmi mélypontra taszította a rendezvényt: a modern Eurovíziók történetében idén rekordalacsony számú, mindössze 35 ország küldött delegációt Bécsbe.
Egyébként ezt a számot is csak azzal érte el az EBU, hogy több évnyi kihagyás után sikeresen meggyőzték Bulgáriát, Moldovát és Romániát a visszatérésről – nélkülük csak 32 ország indult volna, ami aligha lett volna elegendő a három nagyszabású show elindításához.
A helyzetet tovább súlyosbítja a feszült biztonsági helyzet és a belső káosz. A bécsi rendőrség nagy erőkkel készül a finálé napjára, május 16-ra, miután palesztinpárti csoportok egy több ezer fős, a rendezvény megzavarását célzó tüntetést jelentettek be, amelyre külföldről is várnak demonstrálókat. Ha pedig a politikai botrány nem lenne elég, a házigazda osztrák közmédia (ORF) vezetője alig két hónappal ezelőtt, márciusban mondott le egy szexuális zaklatási botrány miatt, míg Románia indulója – a nők elleni erőszakot normalizáló „Choke Me” című dal körül kirobbant botránnyal – is borzolja a kedélyeket.
Akár Portugália is visszaléphet
Bár a verseny kedden elindul, a láncreakció még mindig nem állt meg, és az utolsó pillanatban benne van a pakliban egy újabb visszalépés is. Portugáliában a helyi közmédia, az RTP dolgozói múlt héten nyílt levélben szólították fel a csatorna igazgatótanácsát, valamint a külügy- és kulturális minisztert, hogy bojkottálják az eseményt.
A dolgozók arra kérik a vezetőséget, hogy Portugália addig ne vegyen részt és ne is közvetítse az Eurovíziót, amíg az EBU szemet huny az emberi jogok megsértése felett a Közel-Keleten. Érvelésükben felidézik, hogy 2022-ben, Ukrajna lerohanásakor az EBU – a portugál közmédia támogatásával – habozás nélkül kizárta Oroszországot a versenyből. „Kulturális cenzúra helyett ez morális felelősségvállalás” – fogalmaztak a levélben, hozzátéve, hogy Izrael részvétele a béke ünnepén arculcsapás az áldozatok számára.
Bár a Bandidos do Cante formáció „Rosa” című dalával már gőzerővel készül az első elődöntőre, és egy utolsó pillanatos visszalépésnek jogi és pénzügyi okokból viszonylag kicsi az esélye, a portugál delegációra és a csatornára nehezedő belső nyomás minden korábbinál nagyobb.
Izraeli cég az egyik legnagyobb támogató
Az EBU és a szervezők körüli botrányokat és a bojkottot tovább árnyalja egy pénzügyi szál is: az Eurovíziós Dalfesztivál szponzorációs rendszerének csúcsán egy izraeli kötődésű vállalat áll. A versenyen a „Presenting Partner” (azaz bemutató partner) cím a legmagasabb szintű globális támogatói kategóriát jelenti, amely messze túllép egy hagyományos reklámfelületen. A névösszefonódás révén a márka neve és logója közvetlenül a dalfesztivál hivatalos logója mellett jelenik meg az összes hivatalos közleményben, a háttérfalakon és a digitális felületeken. Emellett a főtámogató gyakran a rendezvény vizuális világát is átformálja.
Ezt a kiemelt státuszt 2020 óta az izraeli kozmetikai óriás, a Moroccanoil birtokolja,
amelynek hatására az ünnepélyes megnyitókon a hagyományos vörös szőnyeget a márka arculatához tökéletesen illeszkedő türkizkék szőnyegre (Turquoise Carpet) cserélték.
A Moroccanoil nemcsak finanszírozza a versenyt, hanem szakmailag is mélyen beépült a gépezetbe: saját exkluzív helyszínükön (a Moroccanoil Backstage Bubble-ben) a cég profi fodrászcsapata felel az összes fellépő és delegáció frizurájáért. Bár a márka izraeli kötődései miatt az elmúlt években – és a kialakult politikai helyzet miatt most különösen – rengeteg kritika érte az EBU-t, a hosszú távú elköteleződés és a finanszírozási stabilitás felülírta a vitákat. A partnerséget a 2026-os bécsi versenyre is megerősítették (ez már a hatodik alkalom, hogy ők a főszponzorok), így idén is a megszokott türkizkék logókkal és szőnyeggel találkozhatunk majd az osztrák fővárosban.
Jövőre már Magyarország is indulhat
Miközben azonban Európa a bojkottoktól és a botrányoktól hangos, Magyarországon egy egészen másfajta diskurzus indult el a dalversennyel kapcsolatban. Hazánk 2019-ben képviseltette magát utoljára a versenyen; az MTVA közel hét évvel ezelőtt döntött úgy, hogy a nemzetközi megmérettetés helyett inkább a hazai tehetségkutatásra fókuszál; bár a visszalépés okait soha nem kommentálták.
Emiatt az elmúlt években a magyar előadók csak kiskapukon keresztül próbálhattak az Eurovízión szerencsét: a Carson Coma péládul San Marinóban próbálkozott, míg egy magyar testvérpár, az Abor & Tynna formáció tavaly német színekben indult. Most azonban komoly fordulat jöhet: Magyar Péter, Magyarország újdonsült miniszterelnöke korábban egyértelművé tette, hogy hatalomra kerülésük esetén visszajuttatnák az országot a világ legnézettebb zenei műsorába. Erről még 2025-ben, országjárásának győri állomásán beszélt a miniszterelnök, miután egy fiatal felvetette, hogy nem fair elvenni a magyar előadóktól azt a lehetőséget, hogy 200 millió néző előtt képviseljék az országot, és megmutassák, zeneileg is Európa részei vagyunk – írja a Blikk.
A felvetésre Magyar Péter határozottan reagált: „Induljunk az Eurovíziós Dalfesztiválon! Nem tudom, hogy ez kormányzati hatáskör-e, de ha igen, akkor indulni fogunk” – jelentette ki, viccesen megjegyezve, hogy ő maga ugyanakkor biztosan nem fog énekelni a színpadon. Ha tehát a jövőben a Tisza Párton múlik, a magyar zászló ismét feltűnhet az Eurovízió – remélhetőleg akkor már kevésbé botrányos – színpadán. Ahogy írtuk, a versenyt idén május 12. és 16. között rendezik meg. Az első és második elődöntő kedden és csütörtökön, itthoni idő szerint este kilenc órától lesz figyelemmel kísérhető magyarországi közvetítés hiányában a YouTube-on. A szombati döntőt szintén itt tudja követni, de az Indexen is kiemelten foglalkozunk majd a szomszédos fővárosban zajló versennyel.
(Borítókép: A 69. Eurovíziós Dalfesztivál színpada a svájci Bázelben. Fotó: Sebastian Reuter/Getty Images)
Ismerd meg a film mögött álló művészek történeteit és szerezd be a Hogyan tudnék élni nélküled? kulisszakönyvét!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!