Nem genetikai adottság, hanem ritka betegség
Sultan Kösen 1982-ben született Törökországban, Mardin tartományban, egy átlagos testmagasságú családba. Különleges növekedése nem öröklött családi jelleg volt: a Guinness World Records szerint magasságát agyalapi mirigyhez köthető gigantizmus és akromegália okozta. A betegséget az agyalapi mirigy daganata váltotta ki, amely túl sok növekedési hormon termelődéséhez vezetett.
Kösen növekedése nagyjából 10 éves kora körül gyorsult fel, és olyan mértékűvé vált, hogy később a tanulmányait sem tudta befejezni. A Guinness először 2009-ben ismerte el a világ legmagasabb élő férfijaként, akkor 246,5 centiméteres magasságot mértek nála, később pedig 251 centiméterként rögzítették a rekordját.
Miért terheli meg ennyire a testet a 251 centiméteres magasság?
Az emberi test nincs ilyen méretekre „tervezve”. Egy átlagos magasságú embernél is óriási erők hatnak a csípőre, térdre, bokára és gerincre járás közben, Kösen esetében viszont ezek a terhelések sokszorosan jelentkeznek.
A gigantizmus és akromegália következménye nem csupán az, hogy valaki nagyon magas lesz. A csontok, ízületek és lágyrészek aránytalanul növekedhetnek, a test biomechanikája megváltozik, a járás pedig instabilabbá válhat. Kösen esetében a Guinness is kiemeli, hogy állapota miatt mankóval jár.
A hosszú végtagok miatt nehezebb az egyensúly megtartása, több izommunkára van szükség már néhány lépéshez is, és a rossz testtartás tovább fokozhatja a gerinc, a derék és az alsó végtagok fájdalmát.
A járás nála nem egyszerű mozgás, hanem folyamatos terhelés
Egy friss biomechanikai kutatási beszámoló szerint Kösen extrém testmagassága nemcsak ritka rekord, hanem olyan állapot, amely mélyen befolyásolja a járását és a mindennapi mozgását. A London South Bank University kutatói külön vizsgálták a világ legmagasabb emberének járását, mert az ilyen extrém testméret egyedülálló módon mutatja meg, hol vannak az emberi mozgásrendszer határai.
A mindennapokban ez nagyon gyakorlati problémákat jelent. Egy lépcső, egy autó, egy ajtó, egy ágy vagy akár egy hosszabb séta is komoly kihívás lehet. A különleges rekord tehát állandó alkalmazkodást kíván: Kösennek minden térhez és minden mozdulathoz igazítania kell a testét.
A növekedést sikerült megállítani, a következmények megmaradtak
Kösen 2010-től az Egyesült Államokban, a University of Virginia orvosainál kapott kezelést: Gamma Knife sugársebészeti eljárást és gyógyszeres terápiát alkalmaztak az agyalapi mirigy daganata és a túlzott növekedési hormontermelés miatt. 2012-ben megerősítették, hogy a kezelés hatásos volt, és sikerült megállítani a további növekedését.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a korábbi évek hatásai eltűntek. Az ízületek, a csontozat, az izmok és az idegek már alkalmazkodni kényszerültek a rendkívüli testmérethez. A fájdalom, az instabil járás, a fáradékonyság és a mozgáskorlátozottság ezért továbbra is része lehet az életének.
A rekord mögött egy nehéz hétköznapi valóság van
Sultan Kösen története azért megrendítő, mert a külvilág számára a rekord gyakran szenzáció. Fotók, címlapok, Guinness-események, találkozások a világ legalacsonyabb embereivel. Közben a valóság ennél sokkal hétköznapibb és nehezebb: fájó ízületek, mankók, állandó alkalmazkodás, és egy test, amelyet a saját mérete terhel túl.
Kösen ennek ellenére sokszor beszélt arról, hogy igyekszik pozitívan élni, utazik, szerepel, és a rekord adta ismertséget is elfogadta. De az ő története jó emlékeztető arra, hogy ami kívülről különleges adottságnak tűnik, belülről gyakran komoly egészségügyi teher.
Fotó: Getty Images