Az első felelős magyar minisztérium, a Batthyány-kormány, amely 1848. április 7-én alakult meg, igazságügyi minisztere Deák Ferenc lett. A haza bölcse öt hónapig állt a tárca élén. A Szemere-kormány szakminisztere, Vukovics Sebő is csupán három hónapig, 1849. május 2-ától augusztus 11-ig maradhatott hivatalában. Őt csaknem két évtized múlva követte a harmadik tárcavezető, Horvát Boldizsár, az Andrássy-kormány tagja, aki négy évet töltött (1867–1871) a miniszteri bársonyszékben. Nevéhez olyan korszakos reformok fűződtek, mint a közigazgatás és az igazságszolgáltatás kettéválasztása, vagy a bírói függetlenség deklarálása.
Vezetése alatt törölték el a botbüntetést és a vérdíjat is.
Jogtudós, népbiztos, cipészinas
Tisza Kálmán kormányában (1875–1890) neves jogtudósok vállaltak szerepet: Pauler Tivadar, Perczel Béla és Szilágyi Dezső. Pauler második minisztersége alatt (1878–1886) kezdték a Polgári törvénykönyv és a büntetőeljárási kódex előkészítését, emellett sokat tett az egyetemi autonómiáért és a magyar tannyelv helyreállításáért is. Perczel hivatali idejében (1875–1878) fogadták el a Csemegi-kódexet, míg Szilágyi (1889–1895) nevéhez többek között a királyi ítélőtáblák és a királyi ügyészségek reformja fűződött (1890. XXV. törvénycikk).
A Tanácsköztársaság 133 napja alatt három igazságügyi népbiztos is ügyködött a kommunista hatalom megszilárdításán. A legrövidebb ideig hivatalban viszont a Peidl-kormány minisztere, Garami Ernő volt: 1919. augusztus 1-től 6-ig.
A XX. század első évtizedeiben több miniszterelnök, köztük Berinkey Dénes, Wekerle Sándor és Bethlen István, vállalt saját kormányában hosszabb-rövidebb, de inkább rövidebb ideig igazságügy-miniszteri feladatot is.
Plósz Sándor a századfordulón hat és fél éven át irányította az igazságügyet, munkásságának legfőbb eredményeként született meg a polgári perrendtartásról szóló 1911. évi I. törvénycikk. Nála négyen értek el hosszabb hivatali időt: Pauler Tivadaron kívül, aki négy kormánynak is tagja volt, a Kádár-korszak három kommunista politikusa: Nezvál Ferenc (1957–1966), Korom Mihály (1966–1978) és Markója Imre (1978–1988). Különösen a cipészinasból miniszterré előrelépett Nezvál alkotott „maradandót”: minisztersége idején zajlott az 1956 utáni, jogi köntösbe bujtatott politikai megtorlás, amelynek során a bíróságok 269 személyt halálra ítéltek, és közülük 229-et ki is végeztek.
Újságból értesült a leváltásáról
A rendszerváltozás jogi-szervezeti előkészítésében szerzett érdemeket a reformkommunista Kulcsár Kálmán (1988–1990), akinek minisztersége alatt Kilényi Géza és Sárközy Tamás miniszterhelyettesek irányításával több demokratikus, magas színvonalú törvényt készítettek elő az Igazságügyi Minisztériumban.
A többpárti parlamentáris demokráciában 2002-ig mindegyik igazságügyi miniszter (Balsai István, Dávid Ibolya, Vastagh Pál) kitöltötte hivatali idejét.
2002 és 2010 között, az MSZP–SZDSZ kormányok időszakában öt jogász váltotta egymást a miniszteri székben: Bárándy Péter, Petrétei József, Takács Albert, Draskovics Tibor, Forgács Imre. Legrövidebb ideig Forgács (öt és fél hónap) és Takács (hét és fél hónap) irányította a tárcát. Utóbbi 2008. február 12-én reggel az újságból értesült, hogy Gyurcsány Ferenc leváltja, pedig előző nap a parlamentben még háborítatlanul ült a miniszteri bársonyszékben, pár méterre a miniszterelnöktől…
Három a miniszter asszony
150 évig, Dávid Ibolya hivatalba lépéséig (1998. július 8.) nem állt hölgy az igazságügyi tárca élén. A következő női miniszterre 2019. július 12-ig kellett várni, amikor is Varga Judit váltotta Trócsányi Lászlót, míg a harmadikra, Görög Mártára a mai napig.
Dávid Ibolya az MDF elnökeként vállalta az igazságügy irányítását az első Orbán-kormányban. Mint a kabinet egyetlen női minisztere igyekezett közvetlen kommunikációs stílust kialakítani. A közvélemény-kutatások igazolták erőfeszítéseit, mert a kabinet legnépszerűbb tagjává vált. De hiába vezette a népszerűségi listát, pártja nem tudott számottevő támogatottságot szerezni. Miniszterként keményen ellenszegült Göncz Árpád köztársasági elnöknek, amikor Kunos Péter ügyében az államfő kegyelmi indítványát megvétózta. Azért rúgta ki a Budapesti Fegyház és Börtön parancsnokát, mert egy veszélyes bűnöző nem sokkal a börtönbe kerülése után abban a presszóban dolgozott, ahol társtulajdonos volt. Minisztersége alatt fogadták el a törvényt, amely előírta, hogy a bűncselekmények elbírálásakor a büntetési tételek középmértékéhez kell igazodni. Munkásságából mégis sokan egyetlen mondatot idéznek. Amikor megkérdezték tőle, mit szól a labdarúgó-mérkőzések antiszemita bekiabálásaihoz, ezt felelte:
Nem értek a focihoz.
Varga Judit, a negyedik Orbán-kormány második igazságügyi minisztere külszolgálati évek után vette át a tárca irányítását. Az Európai Parlamentben politikai tanácsadóként dolgozott, három évig tagja volt Áder János EP-képviselő, későbbi államfő csapatának. A miniszter asszony mindvégig keményen beleállt a vitákba, hamar megismerték Brüsszelben konfrontatív retorikáját, uniós intézményeket kritizáló közösségi posztjait. 2020 januárjában a Facebookon közzétett imázsvideójában zéró toleranciát hirdetett az erőszak ellen, és törvényi szigorítást ígért a családon belüli súlyos bűncselekmények után. Több elemző szerint nem tett jót a megítélésének, hogy helyettesét, a Schadl–Völner-per másodrendű vádlottját korrupcióval vádolták. Lemondásához az vezetett, hogy miniszterként aláírásával támogatta Novák Katalin államfői kegyelmét, amelyet K. Endre, a bicskei gyermekotthon pedofil bűncselekményekben érintett igazgatóhelyettese kapott.
Görög Márta május 12-én a Tisza-kormány igazságügyi minisztereként váltja a fideszes Tuzson Bencét. Magyar Péter eredetileg sógorát, Melléthei-Barna Mártont jelölte a posztra, aki azonban amiatt, hogy a rokoni kapcsolat túl sok támadási felületet adna, május 7-én visszalépett. A Tisza Párt elnöke ezt követően, május 8-án Görög Mártát nevezte meg miniszterjelöltként. A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánját Magyar Péter így mutatta be:
a magyar jogász szakma koronázatlan királynője.
Görög Mártát 2019-ben választották dékánnak, ezzel ő lett az első női vezető az intézményben, ráadásul a legfiatalabb is. A professzor asszony a Magyar Jogász Egylet Elnökségének, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Bizottságának is tagja. „Miniszterként kiemelt feladata lesz a jogalkotás szakmai minőségének helyreállítása és annak elérése, hogy a törvényalkotás átlátható legyen, és a jogszabályok elfogadását érdemi szakmai és társadalmi egyeztetés előzze meg” – kapta útravalóul a Tisza Párt elnökétől.
(Borítókép: Görög Márta, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara (SZTE ÁJTK) dékánja beszédet mond a Szegedi Tudományegyetem jogtudományi kara felújított épületének avatásán Szegeden 2022. október 28-án. Fotó: Rosta Tibor / MTI)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!