Cikkünk frissül!
Kátai-Németh Vilmos szociális ügyekért felelős miniszterjelölt kedd reggel 8 órakor a Szociális Bizottság előtt kezdte meg parlamenti meghallgatását az Országház Hazai Samu báró termében. A miniszteri tárcára való alkalmasságáról a héttagú bizottság a meghallgatás végén nyílt szavazással dönt.
A Szociális Bizottság ülését Máthé Zsuzsa (KDNP) elnök vezeti. A bizottság alelnökei Muhari Gergely és Németh Csilla (mindketten Tisza), rendes tagok Balogh Mihály, Bárkányi Bence, Kőszegi Krisztián és Szijjártó Gábor (mindannyian Tisza).
A bizottság elnöki posztja körül egyébként rendezetlen a helyzet. A bizottság elnökének eredetileg Zsigó Róbertet (Fidesz) javasolták, a parlament honlapja szerint azonban a kereszténydemokrata Máthé Zsuzsa vezeti a testületet. A vonatkozó országgyűlési határozat szerint a helyzet ideiglenes, az érintett tagok technikai okokból csak május 13-tól tudják átvenni az elnökséget.
Tanácskozási jog Zsigó Róbertnek, Orbán Balázsnak és Dúró Dórának
A bizottság elnöke az ülés megnyitása után megállapította a határozatképességet, majd a napirend elfogadásával folytatta a munkát. Az ülés rendjéről szóló tiszás javaslat szerint a meghallgatás a miniszterjelölt bemutatkozó beszédével indul, ezt követik a négyperces időkeretben elhangzó képviselői hozzászólások, majd a miniszterjelölt válasza. A bizottság hat igen szavazat és egy ellenszavazat mellett fogadta el a javaslatot.
Máthé Zsuzsa ezután két eljárási kérdést is a bizottság elé terjesztett. Az országgyűlés alakuló ülését megelőző frakcióközi megállapodás értelmében azok az ellenzéki képviselők, akiknek a bizottsági tagsága a kormányzati megbízatás miatt csak az új kormány megalakulása után lesz hatályos, tanácskozási joggal vehetnek részt az adott bizottság ülésén. Erre tekintettel a bizottság egyhangúlag tanácskozási jogot biztosított Zsigó Róbert leendő elnöknek és Orbán Balázs leendő bizottsági tagnak.
A Mi Hazánk Mozgalomnak a bizottságban nem jutott hely, de tanácskozási jogot kapott a frakciót képviselő Dúró Dóra is.
Késik a laptop
A miniszterjelölt és kíséretének köszöntése után – a leendő államtitkárok és helyettes államtitkárok, Barna-Szabó Tímea, Gyurkó Szilvia és Tóth Kinga Tímea is jelen vannak a meghallgatáson – Máthé Zsuzsa elnök adta át a szót Kátai-Némethnek.
A miniszterjelölt köszöntötte a tisztelt házat, a bizottságot, a sajtó munkatársait és a megjelenteket, majd rövid technikai szünetet kért, mivel laptopja még nem érkezett meg az ülésterembe, amelyre a jegyzeteléshez szüksége van látássérültként.
„Egy 16 éves fiú a világban, szinte minden segítség nélkül”
Kátai-Németh Vilmos a laptop megérkezése után saját élettörténetével kezdte a bemutatkozást. Mint mondta, 53 éves, két gyermek édesapja és egy unoka nagyapja. 16 éves korában vesztette el a látását, és akkor úgy érezte, hogy összedőlt körülötte a világ. Édesanyja azonban azt mondta neki: nem az a szégyen, ha elbukunk, hanem az, ha nem tudunk felállni. A miniszterjelölt elmondása szerint ez a mondat egész életében útravalóul szolgált.
Egy 16 éves fiú ott állt a világban szinte minden segítség nélkül. De nem adtam fel
– idézte fel a saját fiatalkori élethelyzetét, hangsúlyozva, hogy az akadálymentesítés akkoriban sem állt a legmagasabb fokon Magyarországon.
Tanulmányait, majd 2005-ben fekete öves önvédelmi mesteri képesítését szerezte meg, ezt követően jogi egyetemre iratkozott be 2007-ben, ahol szintén szembesült azzal, hogy a tananyagok sok esetben nem hozzáférhetőek látássérültek számára.
„Sohasem az volt az életem, hogy valamit feladjak, hanem mindig az, hogy valamit megoldjak” – fogalmazott. Önvédelmi rendszert is fejlesztett kifejezetten látássérültek számára, hogy kiszolgáltatott helyzetekben is meg tudják védeni magukat.
„A fogyaték nem a látás hiánya, hanem a szeretet hiánya”
A leendő miniszter ezután a fogyatékossággal való élés filozófiájáról beszélt. Megfogalmazása szerint a korlátokat sokszor mi magunk építjük magunknak, és mi döntünk arról, hogy lebontjuk-e azokat.
A fogyaték nem a látás hiánya, hanem a szeretet hiánya. Amikor nem fogadjuk el egymást – na, az fogyaték
– fogalmazott.
Hivatkozott a KSH 2022-es adataira is, amelyek szerint Magyarországon 1,8 millió ember él valamilyen funkcionális korlátozással, ebből 640 ezer súlyos fokban – és ez a probléma a hozzátartozók révén további családokat is érint.
„Az orbáni haverok zsebében landolt”
A személyes felvezetés után Kátai-Németh Vilmos élesen bírálta a leköszönő Fidesz-kormány esélyegyenlőségi és szociális politikáját. Felsorolta, hogy az akadálymentesítés területén – gyógyászati segédeszközöktől kezdve a közlekedésen át az oktatásig és az egészségügyig – komoly problémák halmozódtak fel. Példaként említette, hogy kerekesszékkel közlekedők sok helyen ma sem tudják elérni a rendelőket, mert nincs megfelelően akadálymentesítve.
A miniszterjelölt szerint az ezekre fordítani szánt forrásokról ugyan számtalan kommunikáció elhangzott, a pénz valódi felhasználása azonban legalábbis kérdéses.
Valahogy nem jelent meg rendszerekben, mert valahogy az orbáni haverok zsebében landolt
– fogalmazott. Megemlítette, hogy a tankönyvek akadálymentesítése sok esetben elmaradt, a sajátos nevelési igényű gyerekek integrációja nem valósult meg megfelelő színvonalon, és a fogyatékkal élők munkaerőpiaci helyzete sem javult érdemben.
A leendő miniszter összegzése egyértelmű volt:
„A Fidesz-kormány cinikus és lekezelő volt mind a fogyatékkal élőkkel, mind a szociális ágazattal, mind az esélyegyenlőséggel, mind a gyermekvédelemmel kapcsolatban.”
„Pedofil rémeket szabadított a gyermekekre”
Kátai-Németh Vilmos a gyermekvédelmi rendszer súlyos hibáiról is beszélt. Megfogalmazása szerint az Orbán-kormány a propagandájában azt harsogta, hogy kiáll a gyermekekért és megvédi őket, miközben „pedofil rémeket, ragadozókat szabadított a gyermekekre”.
A miniszterjelölt szerint a gyermekek „a mi alapköveink, a mi kincseink”, és aki nem vigyáz rájuk, az a hazáját árulja el. Úgy fogalmazott, Orbán Viktornak nem fotózkodnia és kitüntetnie kellett volna „pedofil rémeket”, hanem utánanéznie annak, hogy mi folyik a gyermekvédelmi intézményekben.
A leendő miniszter felidézte a bicskei gyermekotthon és a budapesti Szőlő utcai javítóintézet körüli botrányokat. Szerinte a jelzőrendszer súlyos hibákban szenvedett, de a beérkező jelzéseket inkább „lesöpörték az asztalról” és „berúgták a fiókba” csak azért, hogy a politikusok és az intézmények mentsék magukat. A gyerekek érdekeit azonban senki nem védte meg. Ahogy fogalmazott:
Hangzatos kampányszlogeneken túl a gyermekeinkért való kiállás érdekében nem tettek semmit
– csak bántották őket.
Külön kitért arra, hogy a Fidesz-kormány annyira büszke átvilágítási rendszere „simán átengedte” a Szőlő utcai intézmény vezetőjét, Juhász Péter Pált. Megfogalmazása szerint a problémák kiderülése után a leköszönő kormány először szőnyeg alá próbálta söpörni az ügyet, majd amikor ez már nem ment, az áldozatokat kezdte hibáztatni. Ezt Kátai-Németh Vilmos a Fidesz cinikus, lekezelő hozzáállása legtisztább példájának nevezte.
Teljes átvilágítás
A miniszterjelölt szerint a leköszönő kabinet gyermekvédelmi politikájának kudarcaiból egyenesen következik az új kormány legfőbb ígérete. Mint mondta, a Tisza ezért tett kiemelt vállalást a gyermekvédelmi rendszer teljes átvilágítására.
Három alappillér a gyermekvédelemben
A miniszterjelölt szerint a gyermekvédelmi rendszer újraépítését három alappillérre kívánja építeni a Tisza-kormány. Az első a múltbeli esetek átfogó kivizsgálása, feltárása és a felelősök felelősségre vonása. Mint mondta, „egyetlen gyermekbántalmazás sem maradhat titokban, nem lehet eltusolni” – a folyamatba pszichológusokat, rendvédelmi szakembereket és nyomozóhatóságokat is bevonnak.
A második pillér a szakmával folytatott párbeszéd és a széles körű társadalmi egyeztetés. Mint fogalmazott, vissza kell adni a gyermekvédelemben dolgozó szakemberek társadalmi megbecsültségét, mert ezt a leköszönő kormány lejáratta.
A harmadik pillért a leghangsúlyosabban fogalmazta meg:
A kampányt ki kell zárni a gyermekvédelemből. A gyermekekkel nem kampányolni kell, a gyermekekre vigyázni kell.
Megfogalmazása szerint a gyermekek a Fidesz idején a gyermekvédelem tárgyai voltak – az új kormány alatt alanyok lesznek. Mint mondta, „a gyermekeknek szeretetre, megbecsülésre és családra van szükségük, nem pedig pedofilokra”.
„Az EU legkorruptabb és legszegényebb országa”
A gyermekvédelem után Kátai-Németh Vilmos a szociális ágazat egészéről beszélt, amelyet szintén lerombolva talált. Megfogalmazása szerint Magyarország ma „az Európai Unió legkorruptabb és legszegényebb országa”. A miniszterjelölt szerint jelenleg 3 millió ember él a mélyszegénység kockázatában, 500 ezer gyermek pedig már magában a szegénységben. Évente több mint kétszáz ember fagy meg télen – legtöbbjük a saját otthonában.
Hallottuk a hangzatos családtámogatásokat, ez állandó kampánytéma volt. Csak az érintettek mindebből sok esetben nem érzékeltek semmit, ahogy a nagy rezsicsökkentésből sem
– fogalmazott a leendő miniszter. Hozzátette: a teljes szociális hálót át kell világítani, mert az országban hatalmas „ellátási sivatagok” vannak, ahol családmegtartó szolgáltatások egyszerűen nem érhetők el. Példaként a háziorvosi, gyermekorvosi, pszichológiai és fejlesztő ellátások szinte bekerülhetetlenné vált várólistáit emelte ki.
Külön kitért az idősgondozásra is, amelyet szerinte a Fidesz „úgymond tartott, mint valami ruhatári kabátot”. A miniszterjelölt szerint az idős emberek, akik felépítették az országot, megbecsülést és gondoskodást érdemelnek – ezért erősíteni kívánják az otthongondoskodás és otthonápolás rendszerét. A szociális támogatások rendszerét pedig úgy alakítják át, hogy az valóban a rászorulókat szolgálja. Mint mondta, a Tisza tartani fogja választási vállalását, és még a tanévkezdés előtt megkezdi a rászoruló gyermekeknek nyújtott tanévkezdési támogatás folyósítását.
Visszaállítják az Egyenlő Bánásmód Hatóságot
A leendő miniszter ezután az esélyegyenlőségi területet járta körbe. A nők szerepvállalását mind a politikai, mind a közéletben erősíteni kívánják, és büszkén utalt rá, hogy a magyar Országgyűlésben még soha nem ült ennyi női képviselő – a Tisza frakciójában 44 nő foglalt helyet. A roma közösség képviseletére is külön kitért: öt roma származású országgyűlési képviselő tett esküt a ciklus kezdetén.
Nem elég az egyenlő bánásmódról beszélni, azt meg is kell valósítani
– fogalmazott a miniszterjelölt. Ennek érdekében újraélesztik a Fidesz alatt megszüntetett Egyenlő Bánásmód Hatóságot, amely lehetővé teszi a jogsértések kivizsgálását és a megfelelő döntések meghozatalát. Helyreállítják emellett az egyenlő bánásmód ombudsmani és a gyermekvédelmi ombudsmani intézményt is.
Külön szólt az egyszülős családokról, akiknek a helyzete a miniszterjelölt szerint jóval nehezebb a kétkeresős családokénál. A napi ellátás megkönnyítése érdekében jogszabályalkotást is kezdeményezni fognak az ő támogatásukra.
Június 1-jétől tiltják a harmadik országbeli gazdasági migrációt
Kátai-Németh Vilmos a munkaerőpiaci politika kapcsán a Fidesz egyik legtöbbet emlegetett kérdésére, a migrációra is kitért. Megfogalmazása szerint a leköszönő kormány miközben „harsogta a migráns elleni politikáját, gazdasági migránsok ezreit zúdította az országba”, akik kiszorították a magyar munkaerőt a munkaerőpiacról és leszorították a béreket. Mint mondta, ezeknek a gazdasági migránsoknak „akár falvakat is építettek”, miközben magyar területeken hasonló fejlesztés nem történt.
A leendő miniszter ezzel összefüggésben bejelentette:
A Tisza 2026. június 1-jétől megtiltja és megakadályozza az Unión kívüli harmadik országbeli gazdasági migránsok bevándorlását.
A bejelentés indoka szerinte egyértelmű: nem szabad hagyni, hogy ezek a munkavállalók tovább szorítsák le a magyar béreket, vagy szorítsák ki a magyar munkavállalókat a piacról.
Göd, közmunka, szakszervezetek
A munkavállalói politikáról szólva Kátai-Németh Vilmos súlyos hiányosságokat sorolt fel a Fidesz örökségéből. A munkabéreket szerinte alacsonyan tartották, a munkaerő fejlesztésével és megbecsülésével semmit sem törődtek. Külön kiemelte, hogy a közmunkaprogram „egyértelmű kudarc”: a közmunkások a minimálbér ötven százalékát kapják, és gyakorlatilag semmi esélyük nincs visszalépni az elsődleges munkaerőpiacra. A fideszes politikusok pedig – mint mondta – kihasználták a kiszolgáltatottságukat, és szavazatvásárlással zsarolták őket.
Ha nem rád szavazok, nem kapsz munkát – ezt be kell fejezni
– fogalmazott a leendő miniszter. Hangsúlyozta: a Fidesz cinikusan szétverte a szakszervezeteket, a munkavállalói érdekképviseletet, és szűkítette a munkavállalók jogait, miközben retorikájában a multik letöréséről beszélt.
A miniszterjelölt példaként a gödi akkumulátorgyárat hozta fel, ahol szerinte a Fidesz olyan üzemeknek is engedélyt adott, amelyek egészségkárosító tevékenységet folytatnak és megmérgezik a lakókörnyezetet, miközben a munkavállalók egészségét sem védik. A Tisza-kormány álláspontja szerint az ilyen gyárakat és üzemeket ellenőrizni kell, és amíg nem tartják be a munkavédelmi és környezetvédelmi szabályokat, addig a működésük nem folytatható.
A miniszterjelölt zárásként a közfoglalkoztatás jövőjéről beszélt. Mint mondta, a programot a Tisza-kormány megtartja, de alapjaiban megreformálja. A benne dolgozóknak ezután segíteni kívánnak abban, hogy vissza tudjanak lépni az elsődleges munkaerőpiacra, mert mindenkinek érdeke, hogy a munkájáért tisztességes bért kapjon és ne alamizsnát, „mint ahogy ezt a Fidesz osztogatta”.
A leendő miniszter ígéretet tett arra is, hogy széles körű társadalmi egyeztetés keretében módosítják a munkajogi jogszabályokat, hogy azok ismét a munkavállalókat védjék. Ezzel zárta bemutatkozó beszédét, és a bizottság kérdései következtek.
Dúró Dóra: hogyan jut el 1,3-ról 3,0-ra a termékenységi arányszám?
A Mi Hazánk Mozgalom frakcióját tanácskozási joggal képviselő Dúró Dóra a négyperces időkeretben elsősorban a Tisza demográfiai és családpolitikai vállalásait vette célba. Emlékeztetett rá, hogy a Tisza programja szerint 2030-ig megállítják a népességfogyást, 2050-re pedig ismét tízmilliós lakosság kell legyen Magyarországon – ehhez azonban a jelenlegi 1,3-as teljes termékenységi arányszámot legalább 2,5-3,0-ra kellene növelni, miközben a programban konkrét intézkedéseket nem lát erre.
A miniszterjelölt egygyermekes családokat célzó támogatási koncepciójára is rákérdezett: ha a támogatások az előéletes szülők felé tolódnak, miből várható az érdemi termékenységnövekedés. Hozzátette, hogy nemzetközi tapasztalatok szerint a kizárólag anyagi ösztönzőkkel működő modellek – a skandináv, a francia, a német, sőt a japán és dél-koreai is – sehol nem érték el a népességfenntartáshoz szükséges 2,1-es szintet.
A gyermekvédelem területén Dúró nagyrészt egyetértett Kátai-Németh helyzetértékelésével, de konkrét kérdéseket tett fel: célja-e a kormánynak az állami gondozásban nevelkedő gyermekek számának csökkentése, milyen ütemtervet látnak a 12 év alatti gyermekek intézményi elhelyezésének megszüntetésére, hogyan kívánják pótolni a nagyjából kétezer hiányzó nevelőszülőt, és milyen ütemben valósítják meg a gyermekjóléti szolgálatok munkatársainak ígért huszonöt százalékos béremelést.
Orbán Balázs védelmébe vette a leköszönő kabinet adatait
A bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vevő Orbán Balázs (Fidesz) leendő bizottsági tag négy ponton kérdezett rá a leendő miniszter terveire – egyúttal védelmébe véve a leköszönő kormány eredményeit.
Mindenekelőtt a szegénységi statisztikákról kérdezett: a tárca milyen adatokra alapozza majd a tervezést, és elfogadhatónak tartja-e az Eurostat szegénységi és társadalmi kirekesztésre vonatkozó számait. Emlékeztetett rá, hogy szerinte a szegénység és társadalmi kirekesztettség kockázatának kitettek aránya 2010-ben még 30 százalék körül volt, ez a legutóbbi adatok szerint 19 százalékra csökkent, miközben az uniós átlag 21 százalék.
A közfoglalkoztatás kapcsán „filozófiai vitának” nevezte a kérdést: a szociális rendszer foglalkoztatáspolitikai vagy szociális segélyezési alapú legyen-e. A leköszönő kormány álláspontját képviselve azt mondta, ezt nem szétverni, hanem fejleszteni kell. A 2010-es 3,7 millió foglalkoztatottal szemben ma 4,7 milliónál tartunk, ami a 26-64 éves korcsoportban 81 százalékos foglalkoztatási arányt jelent.
Külön rákérdezett, hogy a Tisza-kormány fenntartja-e a családi adómentességi program már törvénybe iktatott, 2029-ig fokozatosan kibontakozó ütemét, illetve a Nők 40 nyugdíjprogramot és bevezeti-e a férfiakra vonatkozó hasonló konstrukciót. Végül arra kérte a választ, hogy az új kormány hajlandó-e végrehajtani az Európai Bíróság érzékenyítéssel kapcsolatos, az Orbán-kormány által ignorált ítéletét.
„Amennyiben zavarja, remélem, innen is kitalál” – Balogh Mihály nekiment Dúrónak
A meghallgatás legforróbb pillanata Balogh Mihály (Tisza) bizottsági tag felszólalása volt. A roma származású képviselő először az állami gondozásban élő gyermekek bántalmazásával kapcsolatos átvilágításról és felelősségre vonásról érdeklődött, majd az esélyegyenlőségi kérdéskörre tért át.
Mint mondta, az Orbán-kormány idején a hazai kisebbségeknek, köztük a romáknak rengeteg megaláztatást kellett elszenvedniük: éveken át tartó kormánypropaganda, fenyegetett és zsarolt közmunkások, és olyan politikusi kijelentések, mint Orbán Viktoré arról, hogy „vannak külön magyar és cigány gyerekek”, vagy Lázár Jánosé, aki szerinte „egy teljes nemzetiséget alázott meg” a romáknak adandó WC-kefékről szóló mondatával. Külön kiemelte a leendő fideszes parlamenti képviselő, Radics Béla szerepét, aki maga is roma származású, és aki szerinte nyilvánosan kiállt Lázár szavai mellett.
Balogh ezután közvetlenül a teremben jelen lévő Dúró Dórához fordult. Kijelentette, hogy szerinte a Mi Hazánk Mozgalom „a rasszizmus melegágya”, amely a gyűlöletkeltésből és az emberek kiszolgáltatottságából próbál népszerűséget építeni. Felidézte, hogy a frakció néhány napja az Országgyűlés alakuló ülésén kivonult a roma gyermekek köszöntéséről.
Kedves képviselő asszony, szeretném megkérdezni öntől, hogy nem zavarja-e, hogy most velem kell egy teremben lennie. Amennyiben igen, remélem, innen is kitalál
– fogalmazott Balogh, közvetlenül Dúrónak címezve a felszólalást. A képviselő végül a leendő minisztertől azt kérdezte, mit tesz és mit üzen a roma közösségnek.
Dúró Dóra élesen visszavágott. Egyrészt jelezte, hogy nem ő a kérdezett a meghallgatáson, hanem a miniszterjelölt – ezért nem rajta kérendők számon Balogh állításai. Másrészt arra is felhívta a figyelmet, hogy a bizottság úgy szavazott, hogy ő a Mi Hazánk frakciója nevében pusztán a négyperces időkeretében szólalhat fel, válaszadási lehetősége nincs – ezért Balogh személyét célzó megszólalását méltánytalannak tartotta.
Zsigó Róbert a CSOK-ról, a Nők 40-ről és az Erzsébet-táborokról
A bizottság leendő elnöke, Zsigó Róbert szintén tanácskozási joggal kapott szót. A leköszönő kormány családpolitikai eredményeit védve azzal kezdte, hogy Kátai-Németh az expozéban „másfél mondatot” szentelt a családtámogatásoknak, ezért ő ezeket a kérdéseket kívánja végigvenni.
Sorra rákérdezett, hogy fenntartja-e az új kabinet a 2011-től bevezetett gyermekek utáni adókedvezmény jelenlegi rendszerét, a bölcsődei férőhelybővítést – amely szerinte hozzájárult a 26-64 éves nők foglalkoztatási rátájának 69-ről 72 százalékra való emelkedéséhez –, az ingyenes és kedvezményes gyermekétkeztetést, a gyermekes anyák SZJA-mentességét, a Nők 40 programot (amelyben szerinte eddig 422 ezer nő ment nyugdíjba), a fix 3 százalékos CSOK Plusz és falusi CSOK Plusz otthonteremtési hitelt, valamint az Erzsébet-táborokat, amelyekben másfél millió gyermek vett már részt.
Zárógondolatként a Tisza választási kampányát is megpiszkálta: szerinte a párt választási ígéreteinek sora annyira hosszú volt, hogy „Guinness-rekordnak” is beillik – arra kíváncsi, mennyit fog a leendő kabinet ezekből valóban betartani.
Hajléktalanok, ellátási hiányosságok
A tiszás Bárkányi Bence egykori betegszállítóként a hajléktalansággal küzdő emberek helyzetéről kérdezte a miniszterjelöltet: ő szerinte milyen problémák merülnek fel a területen, és miben látja a javítás lehetőségét. Egy további, családorvosi múltú tiszás képviselő pedig a szociális ágazatban dolgozók alacsony bérezését és személyi hiányát hozta szóba.
Máthé Zsuzsa is kérdezett – a húszezer férőhelyről és a biológiai nemről
A képviselők után Máthé Zsuzsa, a bizottság KDNP-s elnöke is feltett kérdéseket a leendő miniszternek. Mint mondta, a Tisza programjában szerepelt, hogy húszezer modern, nyitott férőhelyet hoznak létre a nyugdíjas házakban és szociális otthonokban, illetve huszonöt százalékos béremelést ígértek a szektorban. Arra volt kíváncsi, miből biztosítják ehhez a forrást és a humánerőforrást, és tervezik-e az ágazat privatizációját. Külön rákérdezett az Európai Unión belüli munkavállalók szabad mozgásának kezelésére is.
Az elnök ezután három, „keresztény emberként és négygyermekes családanyaként” fontosnak érzett definíciót kért a miniszterjelölttől. Mit gondol arról, hogy mikor kezdődik és mikor végződik az evilági emberi élet, hogy az ember biológiai neme megváltoztatható-e, és hogyan definiálja a házasság fogalmát.
„Nem mi szültük őket” – Pintér Sándor mondatát is felidézte Kátai-Németh
A miniszterjelölt a gyermekvédelmi területen kapott kérdésekkel kezdte válaszadását. Az 1997-es, közel három évtizedes gyermekvédelmi törvényt ő maga is „elavultnak és alkalmatlannak” nevezte, „hiszen a Fidesz-kormány a hatálya alatt pedofil rémeket és ragadozókat engedett a gyermekeinkre”. Ígérete szerint széleskörű társadalmi egyeztetéssel új, korszerű gyermekvédelmi törvényt fognak előkészíteni.
A kórházban hagyott csecsemőkkel kapcsolatban Kátai-Németh Vilmos Pintér Sándor leköszönő belügyminiszter mondatát idézte fel, amellyel szerinte „a bukott Orbán-rendszer ízléstelenül” az áldozatokra hárította a felelősséget.
Nem mi szültük őket, és nem mi hagytuk itt őket
– idézte Pintért a miniszterjelölt, hozzátéve: a valóság az, hogy nagyon sok esetben épp az állam volt az, amely indokolatlanul kiemelte a gyermekeket a családokból, majd a felelősséget rákente az érintettekre. „Ez így nem mehet tovább” – fogalmazott, és az örökbefogadás intézményrendszerének felgyorsítását ígérte, hogy minden gyermek szerető családban nőhessen fel.
A roma közösséggel kapcsolatban azt mondta, ők a magyar társadalom részei és magyar állampolgárok, akiket megkülönböztetni nem szabad. Hangsúlyozta: „minden jog és szolgáltatás egyenrangúan érinti meg őket”.
A leendő miniszter ezután elmondta, a Fidesz elintézte a nyugdíjasokat, és nagyon sokan élnek ma az éhhalál szélén. A szerzett jogokat senkitől nem veszik el, a kedvezmények rendszerét megvizsgálják, és ha lehetséges, ki is bővítik – „félelemre semmi ok, riogatásra semmi ok”.
Ebben a választási kampányban a Tiszának volt programja, a Fidesz csak annyit mondott, hogy folytatjuk. Mit? A rablást? A lopást? A gyerekek megalázását? A munkavállalók megalázását? A szociális rendszer lerombolását?
– jegyezte meg.
Mint mondta, „három millió négyszázezer ember” pontosan ezért szavazott a Tiszára.
A leghevesebb pillanat akkor jött, amikor a Fidesz részéről érkezett gyermekvédelmi kérdésekre reagált. Felidézte, hogy a leköszönő kormányhoz köthető pedofil-ügyek áldozatai közül „voltak olyanok, akik öngyilkosok lettek”. Erre azok kérik most számon, hogy ki, mit fog tenni a gyermekvédelemben, akik szétverték a rendszert.
Hát szégyelljék magukat. Először felrúgják a gyermekvédelmet, megalázzák a gyermekeket, majd a pálya szélére vonulnak, és ülve bekiabálják, hogy meg kell oldani
– fogalmazott a leendő miniszter. Mint mondta, a jelzőrendszerek hiába működtek, az akták eltűntek a fiókokba, és „soha senki nem került megbüntetésre, mert ha jó haver volt, ha jó káder volt, akkor ugyan már”.
Vénnyel sem váltható fehér bot
A fogyatékossággal kapcsolatos felvetésekre reagálva Kátai-Németh úgy fogalmazott, „komoly jogharmonizációra van szükség” – Magyarország jelenleg az ENSZ fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményének (CRPD) legfontosabb alapelveit sem ültette át a hazai jogba. A kötelezett szervezetek ezért az ésszerű alkalmazkodás és az aránytalan teher fogalmaira hivatkozva bújnak ki az akadálymentesítés alól.
Nincs pénzünk az akadálymentesítés megvalósítására, ezért nem teszünk semmit – hát ezen rajtunk nem múlik, sajnos. Ez így nem működhet tovább
– idézte a tipikus kibúvót, és teljes jogharmonizációt ígért.
A fogyatékossággal élők foglalkoztatása területén szerinte rengeteg a visszaélés: a cégek a rehabilitációs hozzájárulás megfizetésén próbálnak túljutni, az akkreditált foglalkoztatásban pedig minimális béreket fizetnek a fogyatékossággal élőknek, miközben „a pénzüket lenyúlják, ellopják”. Külön példaként említette, hogy 2022 óta nem sikerült elintézni, hogy a látássérültek vényre kiválthassanak egy egyszerű fehér botot.
Nem őrjárművet szeretnének, csak egy egyszerű fehér botot
– fogalmazott.
„Soha senki nem hajtott nemátalakító műtéteket gyerekeken”
Orbán Balázs genderérzékenyítésről szóló kérdésére, illetve Máthé Zsuzsa biológiai nemmel kapcsolatos felvetésére a leendő miniszter határozott választ adott. Megfogalmazása szerint a Fidesz „LMBTQ-zással” próbálja diszkreditálni a Tiszát, miközben soha senki nem hajtott végre nemátalakító műtéteket gyerekeken, és melegshow-k sem voltak az iskolákban.
Ezt „hamis propagandának” nevezte, és megismételte: „a propagandának a gyermekvédelemben nincs helye”.
Az emberi élet kezdetére és végére, az abortuszra és a házasság definíciójára vonatkozó kérdéseket Kátai-Németh úgy hárította el, hogy van saját véleménye, de mivel ezek a kérdések széles körű társadalmi vitát hordoznak, helytelen lenne miniszterként rákényszeríteni mindenkire a magánvéleményét. Mint mondta, ilyen ügyekben széleskörű társadalmi egyeztetést kell kezdeményezni, és úgy érzi, nem is „súlymódon” – sejtetve – kellene a kérdéseket feltenni, hanem egyenesen.
„A Fidesz szociálpolitikai csődje”
A hajléktalanok ügyében szintén éles volt a leendő miniszter. Megfogalmazása szerint a leköszönő kormány „penalizálta” a hajléktalanságot, és rabosította a nélkülözőket – „szomorú embereket, akiket fel kellett volna emelni”. Hozzátette: a rendszer ráadásul pazarló volt, mert egy hajléktalan ember harmincnapos elzárása, rabosítása többe kerül, mint egy garzonlakás.
A hajléktalan helyzet az nem büntetőjog, hanem szociális helyzet. Ez a Fidesz szociálpolitikai csődje
– zárta a választ.
Közfoglalkoztatás, gazdasági migráció, szegénységi statisztikák
A leendő miniszter Orbán Balázs felvetésére reagálva tisztázta: a Tisza-kormány nem szünteti meg a közfoglalkoztatást, hanem továbbfejleszti azt, hogy az ott dolgozók – jelenleg 65-70 ezer ember, akik a minimálbér felét keresik – valóban át tudjanak lépni az elsődleges munkaerőpiacra. Megismételte a tegnapi expozéban már jelzett vállalást, hogy az unión kívüli harmadik országbeli gazdasági migránsok beáramlását nem engedélyezik.
A szegénységi statisztikákról Orbán Balázsnak válaszolva azt mondta, az új kormány elsősorban a saját méréseire fog támaszkodni: ezek alapján egyértelmű, hogy nagyjából három millió ember él mélyszegénységi kockázatban, és ötszázezer gyermek már magában a szegénységben.
A Nők 40 program és a két- vagy többgyermekes anyák SZJA-mentessége kapcsán megnyugtatta a kérdezőket, hogy „a meglévő szerzett jogokat nem fogjuk elvenni”.
Ha hússzor megkérdezik tőlem, vagy negyvenszer megkérdezik tőlem, akkor is azt fogom mondani, hogy a meglévő kedvezményeket nem fogjuk elvenni.
„A párt és az állam összefonódásairól önök sokkal többet tudnának mesélni”
A válaszadás után Máthé Zsuzsa elnök jelezte, hogy a kérdéseire nem kapott választ. Megismételte a húszezer férőhely, a huszonöt százalékos béremelés, az emberi élet kezdete-vége, a házasság fogalma és a biológiai nem megváltoztathatóságára vonatkozó kérdéseit, és kérte a miniszterjelölt személyes véleményét is. Felvetette emellett – „mintegy elkalandozva” –, hogy a Tisza pártközpontja kéri be a közigazgatás teljes adatállományát, és ezt utalva Magyar Péter miniszterelnök miniszterekhez címzett, előző esti levelére, a párt és az állam összefonódására vonatkozó aggodalomként fogalmazta meg.
A párt és az állam összefonódásáról önök sokkal többet tudnának mesélni, hiszen önök voltak azok, akik állami pénzből finanszírozták a pártbandát, méghozzá jó vastagon
– jegyezte meg a leendő miniszter, majd jelezte, hogy a személyes véleményét miniszterként meg kívánja tartani magának, mert szerinte ez a saját magánügye, és nem szerencsés egy miniszternek a hivatali pozíciójából véleményt nyilvánítani egy ennyire vitatott területen.
A férőhely, a béremelés és a privatizáció kérdésében újra azt mondta, hogy „a Fidesz a költségvetést padlóra küldte”, ezért a vállalásokat az új költségvetés ismeretében fokozatosan vezetik be, és először a teljes szektort átvilágítják, csak utána alakítják ki az álláspontjukat a privatizációval kapcsolatban.
A meghallgatás végén a bizottság hat igen szavazattal, egy nem szavazat mellett, ellenszavazat nélkül támogatta Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszteri kinevezését.
(Borítókép: Kátai-Németh Vilmos 2026. május 12-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!