Cikkünk frissül…
A Tisza Párt a hétfői meghallgatásokhoz hasonlóan kezdeményezte, hogy a képviselők egy körben, fejenként négy percben kérdezhessék a miniszterjelöltet. Tuzson Bence rámutatott, 1990 óta az az alkotmányos gyakorlat, hogy nincsenek korlátozva a képviselői hozzászólások. Tuzson Bencét leszavazta a tiszás többség.
Görög Márta azzal kezdte, hogy eddig az oktatás, a kutatás, a tudomány, a tehetséggondozás és a jogtudomány iránti elkötelezettség jelentette az életét. A jogászprofesszor elárulta, a jogászi identitását alapvetően az határozza meg, hogy a szegedi jogi kar végzett hallgatójaként a kar dékáni székéből érkezett a meghallgatásra, „zsinórmértékül szolgálnak a szegedi jogászprofesszorok értékrendjei, tevékenységei és eredményei”.
Görög Márta az igazságügyben kiemelkedő fontosságúnak nevezte a bizalmat. Az igazságügyi tárca alapköve a jogállamiság alkotmányos keretei közötti rendíthetetlen működés, amelyben a minisztérium a kormányzati célkitűzések megvalósításának egyik szakmai biztosítéka.
A leendő miniszter olyan koherens jogrendszer kiépítését és fenntartását jelölte meg feladatként, amely egyszerre egységesíti a jogállamiság és a hatékonyság elvét. Hivatásuknak nevezte a társadalom szolgálatát, amely elsősorban a minőségi jogalkotáson és a közbizalom erősítésén keresztül valósul meg. A tárca elsődleges célkitűzése egy olyan jogi környezet kialakítása, ami védelmet nyújt a társadalom valamennyi tagjának, segíti a társadalmi együttélést és a jogállami keretek megvalósítását.
Görög Márta kiszámíthatóságot, jogbiztonságot, és az érintettek bevonását ígérte. Biztosítanák a jogalkotási folyamat átláthatóságát is.
A jogászprofesszor elengedhetetlennek tartja a jogállamisági standardok érvényre juttatását, valamint visszahelyezné Magyarországot az európai jogi kultúra fősodrába. A feladatköreiket három pilléres szerkezetre helyezte:
A jogállam és az alkotmányosság helyreállítása. Az igazságszolgáltatás függetlenségének és tekintélyének helyreállítása.
Korrupcióellenes fordulat.
A demokratikus intézményekbe és a közhatalom gyakorlásába vetett közbizalom helyreállítása.
Görög Márta a meghallgatáson bejelentette:
Alapvető cél az alkotmányos stabilitás helyreállítása, ennek érdekében elkezdjük egy a nemzet egyesítését célzó, széles merítésű alkotmányozási folyamat előkészítését, annak kereteinek kialakítását.
A leendő miniszter hangsúlyozta, az alkotmányozási folyamat társadalmi és szakmai egyeztetés mentén zajlik majd, amelyben prioritást élvez az Országgyűlés is.
Sorolta a konkrét terveket a leendő miniszter
Görög Márta úgy látja, az elmúlt években
sérült a hatalmi ágak elválasztásának követelménye. Meggyengült az Országgyűlés szerepe. Az állami ellenőrzésű intézmények jelentős része elveszítette hitelességét. Ez hosszú távon politikai és gazdasági károkat is okozott.
Görög Márta azt ígérte, politikai érdekektől és ideológiáktól mentesen végzik majd munkájukat. „Tisztességesebb” és arányosabb választási rendszer is jöhet.
Görög Márta több konkrétumot említett:
Megerősítenék a bíróságok és az ügyészség intézményi függetlenségét. Javítanák a munkakörülményeket és a megbecsülést. Egyszerűsítenék és gyorsítanák az eljárásokat.
Csökkentenék a túlzott mértékű eljárási illetékeket.
Átalakítják, nonprofittá tennék a végrehajtási rendszert.
Felső korlátot vezetnének be a közjegyzői díjtételekre. Felülvizsgálják a létszámkorlátot, megvizsgálják, hogy a hatékonyság és a racionalizálás célja mentén melyek azok a tevékenységek, amelyek bírósági és kormányhivatali hatáskörbe helyezhetők. Megszüntetnék azokat a torzulásokat, amelyek az elmúlt években a végrehajtás és a felszámolás területén jelentkeztek.
A devizahitelesek ügyében széleskörű egyeztetést kezdeményeznek a bíróságok, a Bankszövetség, és a devizahitelesek képviselőinek részvételével.
Zéró tolerancia jön a korrupcióval szemben. Kialakítják a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal jogszabályi kereteit. Az elnökét az Országgyűlés kétharmados többséggel választja meg.
Elvégzik az uniós ügyészséghez történő csatlakozás feltételeinek megteremtését is.
Görög Márta radikálisan korlátozná az igazságügyi miniszter által engedélyezett megfigyelési kört, azt visszahelyezve nyomozati hatáskörbe.
A leendő miniszter azt is bejelentette, hogy három államtitkárral – közigazgatási, parlamenti, és jogalkotásért felelős –, dolgozik majd. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az igazságügyi tárca alatt működik tovább.
Tuzson Bence: Miben látja azt, hogy korábban sérült volna az igazságszolgáltatás rendszerének függetlensége?
Hallerné Nagy Anikó (Tisza Párt) azt kérdezte a miniszterjelölttől, hogy milyen változásokkal járhat az uniós ügyészséghez történő csatlakozás.
Tuzson Bence leköszönő igazságügyi miniszter reakciójában kifejtette, Görög Márta beszédének egy része olyan volt, amit ő is mondhatott volna, például az igazságszolgáltatás felgyorsítása eddig is a prioritások között szerepelt, ugyanakkor olyan részeket is hallott, amelyek megdöbbentették és kétségeket ébresztettek benne.
Ilyen volt az, amikor az alkotmányossági rendszer és az igazságszolgáltatási rendszer átalakításáról beszélt. Mire gondolt, amikor az igazságszolgáltatás rendszerének átalakításáról beszélt? Miben látja azt, hogy korábban sérült volna az igazságszolgáltatás rendszerének függetlensége?
– kérdezte utódjától Tuzson Bence, aki a bírák és a bírósági alkalmazottak körülményeivel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az igazságszolgáltatásban a legnagyobb mértékű béremelést hajtották végre.
Tuzson Bence arra is kíváncsi volt, Görög Márta álláspontja szerint felszólíthatja-e a miniszterelnök például a köztársasági elnököt lemondásra, valamint a leendő miniszter egyetért-e azzal, hogy a visszamenőleges hatály tilalma alkotmányos eljárási követelmény.
Apáti István (Mi Hazánk Mozgalom) is több ügyben érdeklődött, például:
Mikortól tervezik hatályba léptetni a végrehajtási rendszer állami kézbe helyezését?
Eljöhet-e az az idő, amikor minden devizaalapú hitelkárosult annyival tartozik, amennyit felvett? Amíg ez megvalósul, elrendelnek-e teljes körű végrehajtási moratóriumot?
Emelik-e a bírák fizetését?
A Mi Hazánk Mozgalom inkább magyar korrupcióellenes ügyészséget támogatna.
Mellérendeltségi vagy alárendeltségi viszonyban gondolkodik az Európai Unióval?
A nemzetek Európájában vagy az egyesült európai államok koncepciójában hisz?
Szűcs Gábor (Fidesz) többek között arra volt kíváncsi, változhat-e a köztársasági elnök szerepe, valamint hatályban marad-e a gyermekvédelmi törvény. Bóka Zsolt (Tisza Párt) arra volt kíváncsi, milyen lépések jönnek a korrupció visszaszorítása érdekében. Latorcai Csaba (KDNP) más kérdések mellett azt tette fel, a miniszterjelölt „teret kíván-e engedni azoknak a törekvéseknek, amelyek a biológiai nem fogalmát a társadalmi nem fogalmával váltanák fel a jogrendszerben.”
Görög Márta válaszai:
A béremelés jelenlegi struktúráját, összetételét, metodikáját illetően az észlelhető, hogy a bírósági szervezetben belső feszültség van.
Az Európai Ügyészséghez történő csatlakozás után is változatlan marad a magyar ügyészség hatásköre.
A végrehajtás nonprofittá alakításához átgondolt megvalósításra van szükség.
A devizahitelesek ügye is felelős, fenntartható jogalkotást kíván.
Az uniós források hazahozatalának a hivatalos iratokban megjelenő feletételrendszere jogállamisági, korrupcióellenes és átláthatósági kérdéseket vet fel. A jogalkotási folyamat válaszokat ad ezekre a kérdésekre, ugyanakkor ez a három feltételkör a magyar kormánynak is érdeke.
Az online csalással kapcsolatos intézkedéseket fenntartják – tisztázta Tuzson Bence kérdésére Görög Márta.
A miniszterjelölt a gyermekvédelmi törvényt illetően a jogszerű korrekcióra helyezte a hangsúlyt, amely megfelel a törvényes és alkotmányos rendnek.
Görög Márta miniszteri kinevezését a tiszás képviselők megszavazták, a fideszesek nem támogatták, Apáti István tartózkodott.
Ruff Bálint bemutatta államtitkárjelöltjeit
Ruff Bálint meghallgatása elején kijelentette, hogy van mit helyreállítani, majd bemutatta két államtitkárjelöltjét:
Csontos Bencét, aki a Tisza képviselője, nemzetközi szakértő, filozófiából van diplomája,
valamint Bíró-Nagy András, a politikatudományok doktorát.
Ruff Bálint három dátumot emelt ki: 1990, 2010, valamint 2026. A politikus úgy látja, az 1990-es rendszerváltás különleges helyzetben érte Magyarországot, a Szovjetunió összeomlott, az ölünkbe hullott a régen vágyott szabadság, talán a külső körülmények erősebbek voltak a folyamatban, mint a belsők. 2010 is egyértelmű válasza volt a magyar társadalomnak arra, hogy az előtte lévő kormányzás nem volt jó időszak, viszont Ruff Bálint szerint végül talán a legrosszabb tizenhat év lett belőle. A miniszterjelölt kijelentette, Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor tönkretették az elmúlt húsz évet.
Ruff Bálint kitért arra is, hogy tegnap, többek között Magyar Péterrel bejárták a Karmelita kolostort, amelyről itt számoltunk be. Ruff Bálint urizálást és pénzpazarlást látott. Minisztériumi épületeket is megnéztek, Ruff Bálint luxust, kivagyiságot látott, például egy méteres átmérőjű márványasztalt az úgynevezett szivarszobában.
Egy csigalépcsőn az ember feljutott az ország legszebb panorámájú magánkilátójába, ahol Rogán Antal és barátai 360 fokban tudták megnézni, hogy a pórnép hogyan él ebben a kis hazában
– fogalmazott Ruff Bálint, mire Tuzson Bence bekiabálta, hogy „hazugság”. Ruff Bálint féktelen urizálást és gyűlöletet emlegetett.
„Szívesen leszek annak a minisztériumnak a vezetője, ami a rendszerváltás mozdonya lesz”
Ruff Bálint szerint egyértelmű, hogy mire kaptak felhatalmazást:
A jogállamiság visszaállítására
a haza szolgálatára
arra, hogy az állam nem bánt.
Az embereket ne különböztessék meg a véleményük miatt.
Az állam ne költsön évente milliárdokat más emberek vegzálására.
A közpénz az közpénz legyen.
A propagandának ne legyen helye az államban.
A hatalmi ágak szétválasztásának visszaállítására.
Ruff Bálint leszögezte, hogy egy politikus nem mindenható. A miniszterjelölt elárulta, Magyar Péter mivel kereste meg: „Bálint, eleget beszéltél az elmúlt három évben, hogy milyen országot szeretnél. Itt az idő, hogy megcsináld. Én meg azt mondtam, hu. Ha az embert a hazája hívja, menni kell. Szívesen leszek annak a minisztériumnak a vezetője, ami a rendszerváltás mozdonya lesz.”
A politikus konkrét változásokra is kitért:
A titkosszolgálatok a belügynél, a külügynél, és a honvédelemnél lesznek.
A KSH szakmai kontrollja visszakerül a Pénzügyminisztériumhoz, majd rövid időn belül újra önálló intézmény lesz, „aminek a számai hihetők.”
Ruff Bálint minisztériumának politikai elemző és javaslattevő szerepe lesz. Jogszabályokat nem készítenek elő, arra megvannak a szakminisztériumok. A Tisza programját megvalósítják.
A miniszterjelölt megemlítette azt is, hogy a Karmelitában megtalálta a táblát, amin Orbán Viktor hat törvénye áll. „Az egyik az, hogy igaza lesz. Az az ember, aki azt gondolja, hogy nem lehet tévednie, a legnagyobb bűnt követi el nem csak önmagával, hanem a hazájával szembeni is” – mondta Ruff Bálint, hozzátéve, hogy az új kormánynak lesznek tévedései, de ez nem szégyen, a halandók tévedhetnek.
Ruff Bálint a minisztériumi struktúráról elárulta, Csontos Bence parlamenti államtitkárként dolgozik majd, Bíró-Nagy András szakpolitikai államtitkár lesz. Ruff Bálint megemlítette a tükörreferatúra-felépítést, ami leképezi a minisztériumi rendszert. Felállítanak egy stratégiai, valamint kommunikációs államtitkárságot is.
A politikus kritizálva a leköszönő kormányt kijelentette: „Húszezer milliárd forintot vettek el a közösből. Önök bántották ezt az országot, bántalmazták ezt az országot. Embereket elüldöztek, beteggé tettek, terrorban tartottak, háborús pszichózissal bombázták őket. Az én minisztériumom soha nem fog még hasonlót sem csinálni.”
Tuzson Bence: Zagyva, hazugságokkal teletűzdelt politikai gyűlöletbeszéd
Ruff Bálint szerint Tuzson Bence még mindig a gyász első fázisában van. Tuzson Bence elnézést kér a közbeszólásaiért, majd megjegyezte: „Amikor a demokratikus működés megvalósulásáról beszélnek, akkor a nem fér bele, hogy egyrészt egyedülálló módon a bizottsági üléseken, a miniszteri meghallgatásokon időkorlátot állítanak fel az országgyűlési képviselők megszólalására. Nyilván nem véletlen, hogy így történt, ez a vélemények korlátozását is jelenti. A másik dolog, nagyon meglepő, hogy egy miniszteri megszólalás keretében nem miniszteri programot hallhatunk, hanem egy zagyva, hazugságokkal teletűzdelt politikai gyűlöletkeltést.”
A gyűlöletkeltés az önök oldalán valósult meg. Ön szerint belefér a jogállamiságba, hogy a fékek és ellensúlyok rendszerét akként kívánják lebontani, hogy felszólítják a köztársasági elnököt a lemondásra? Felszólítani más hatalmi ágak vezetőit, hogy mondjanak le? Le akarják bontani a fékek és ellensúlyok rendszerét
– jelentette ki a leköszönő igazságügyi miniszter, aki hiányolta az uniós ügyeket a tervek közül, valamint leszögezte, óriási eredményeket ért el a Fidesz-KDNP-kormány. „Amit itt elmondott, az a felkészületlenség csúcsa” – közölte Tuzson Bence.
(Borítókép: Ruff Bálint meghallgatása 2026. május 12-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!