Az Országgyűlés Vidék- és Településfejlesztési Bizottsága május 12-én, kedden nyolc órakor kezdte Lőrincz Viktória leendő vidék- és településfejlesztési miniszter, a Somogy vármegyei Kadárkút korábbi önkormányzati képviselőjének meghallgatását.
Lőrincz a miniszteri expozéját azzal kezdte, hogy diplomatikusan megköszönte, hogy a bizottság ma meghallgatja, majd pedig arról beszélt, hogy ez számára nemcsak egy miniszteri kinevezés lehetősége, hanem egy szolgálat és felelősség is. Hangsúlyozta, „Somogyországból” érkezve számára ez egy személyes küldetés is.
Lőrincz arról beszélt, hogy vissza kell vezetni a szakmaiságot a vidék- és településfejlesztésbe, a centralizált és politikai akarat helyett.
Elmondta, személyesen is látta, milyen amikor egy kistelepülésen megszűnik az iskola, a posta, vagy a kisbolt, amikor nincs kulturális tér, vagy ha hetente csak egyszer ügyel az orvos. Szerinte akkor elmennek a fiatalok és szétesnek a közösségek.
Ezért hiszem azt, hogy a vidék nemcsak probléma, hanem lehet maga a megoldás is. A vidék nem a múlt maradványa, hanem a közös jövőnk egyik kulcsa
– fogalmazott, aki szerint a vidék nélkül nem elképzelhető az élet, a biztonságos és fenntartható élelmiszer-ellátás, vagy a zöldátállás.
Lőrincz szerint a vidék megerősítése mindenkinek a közös érdeke,
emiatt is érvelt a politikai helyett a szakmai működésre.
A leendő vidék- és településfejlesztési miniszter szerint ma Magyarországon súlyos személyi és szerkezeti problémák vannak. Az elmúlt másfél évtized centralizálása és politikai kézi vezérlése miatt a döntések egyre távolabb kerültek az érintettektől, a helyi emberektől, miközben sok esetben egyre messzebb kerültek a helyi valóságtól.
Lőrincz szerint a vidékfejlesztés nem lehet kizárólag az agrárpolitikára szűkíteni, hiszen az egy ugyan közeli, összefüggő, mégis elkülönülő feladat.
Semmit rólunk, nélkülünk. Ez számomra nem politikai szlogen, hanem fejlesztési alapfelfogás
– fogalmazta meg politikai krédóját Lőrincz, aki elmondta azt is, ehhez hatékonyabban működő államra van szükség, az önkormányzati rendszer megerősítésére, valamint hosszú távon fenntartható vidék- és fejlesztéspolitikát hirdetett. Szerinte helyben nem látványberuházásokra van szükség. Szerinte ma túl sok ágazati logikájú, és túl kevés térségi logikájú döntés születik – szerinte a forrásoknak is elsősorban területi fókuszúnak kell lennie.
Lőrincz szerint az elmúlt 16 évben ugyan felhasználtak forrásokat, de azt nem hatékonyan használták fel, csak elköltötték. Emiatt integrált forrásrendszert és fejlesztéspolitikát ígért, hogy a különböző, jelenleg töredezett uniós pályázati forrásokat össze kell hangolni.
Az ország fővárosa kapcsán elmondta, hogy fontos feladatnak látja a város és a vidék közötti kapcsolatok helyreállításában. Lőrincz szerint Budapest Magyarország gazdasági és közlekedési központja, emiatt nem szabad ellenségként kezelni. A leendő településfejlesztési miniszter emiatt a fővárosnak hosszú távú, intézményes együttműködésre van szüksége mind a kormánnyal, mind az agglomerációval – emiatt egy Budapest-törvény mellett érvelt.
Azt azonban többször is hangsúlyozta, hogy fontos a decentralizált döntéshozatal, valamint az erős önkormányzatiság, emiatt úgy fogalmazott,
Nem indokolt minden döntést a fővárosban meghozni.
Lőrincz szerint az elmúlt években a polgármesterek azt érezhették, hogy nem ők döntenek településükről, hanem csak pályázik, és csak végrehajtóként működik. Szerinte ezen változtatni kell, kiszámítható finanszírozásra és tervezhetőségre van szüksége a településeknek.
A falvakra térve Lőrincz bejelentette, hogy az Okosfalu kiemelt program. Azonban ezalatt nem azt kell érteni, hogy mindenhol lesz wifi, és mindent digitalizálnak, hanem erősítenék az innovációt és a helyi együttműködéseket. Kiemelte, hogy a Tisza Párt programjában is szerepelt, hogy évente tíz falu közösen egymilliárd forint fejlesztési keretet kaphat majd, aminek felhasználásáról helyben dönthetnek. A Hermann Ottó Intézetet többször is említette az expozéja során mint a vidékfejlesztés egyik kulcsintézménye.
A turizmus kapcsán elmondta, hogy a Magyar Turizmus Zrt. fontos, hogy ne csak koordináljon, hanem a fejlesztésben is vegyen részt.
Lőrincz utolsó gondolatként arról beszélt, hogy világos felelősségi köröket és folyamatos monitoringot ígér, valamint azt, következményei lesznek annak, ha valaki a közpénzt önös célokra használja fel.
A bizottság tagjainak kérdésére kifejtette, szerinte miben lesz másabb a Tisza Párt vidékfejlesztése, mint a Fideszé: szerinte az, hogy nem mellékes ügy lesz a vidék, hanem kifejezett fókuszt kap. Emellett nem az agrárpolitika egyik fejezeteként tartják számon a vidékfejlesztést, illetve azzal vádolta meg az előző kormányt, hogy ők nem hallgatták meg a helyieket, hanem Budapestről mondták meg nekik, hogy mi a fontos és mire van szükségük.
A Magyar Falu programról elmondta, annak vannak jó elemei, amiket meg fognak tartani, de türelmet kért a válaszára, mert előtte át kell venniük a minisztériumot, felülvizsgálni a jelenlegi helyzetet, illetve egyeztetni akar minden érintettel.
Azt, hogy mindezen forrásigényű programokat miből finanszíroznák, példaként a propaganda megszüntetését említette, amiből szerinte meg lehetne oldani például a vidékfejlesztést.
Lőrincz Viktória meghallgatása
Fotó: Tövissi Bence / Index
A 10 falunkénti 1 milliárd forintos fejlesztési programról elmondta, hogy arról majd a helyi közösségek és a polgármesterek dönthetnek, viszont a minisztériuma szakmai segítséget nyújt majd ehhez. Többször hangsúlyozta, hogy ő bízik a vidéki emberek bölcsességében, szerinte leginkább helyben tudják az emberek, hogy mire van szükségük.
Lőrincz kapott kérdést a Balatonról is, amiről azt mondta, hogy az nem turisztikai kérdés, hanem nemzeti ügy, és fenntartható, négy évszakos turizmusban hisz, de fontos a vízgazdálkodás kérdése is. Szerinte a helyi turizmust ki kellene terjeszteni az üdülőterületeken kívül.
Sok kérdésre – droghasználat, utak minősége, orvoshiány – amiatt nem válaszolt, hogy az nem az ő tárcájának a kompetenciája, de például az orvosoknak majd tudnak biztosítani szolgálati lakásokat, a munkahelyteremtés kapcsán pedig a közszolgálati életpályamodellt említette egy programként.
Hosszan beszélt arról, hogy nincs egy minden településre vagy régióra használható megoldás – valahol bőlcsödére van szükség, valahol munkahelyteremtésre, de más a probléma a kistelepüléseken vagy a Balaton környékén.
Az emberek nem támogatást akarnak, hanem jogot arra, hogy ott maradhassanak vidéken
– összegezte, szerinte mit szeretnének vidéken, és ehhez kell majd segítséget nyújtani a minisztériumának.
A meghallgatás végén a szavazásnál a Tisza Párt 6 bizottsági tagja igennel javasolta miniszteri kinevezését, míg a Fidesz két bizottsági tagja tartózkodott.
(Borítókép: Lőrincz Viktória 2026. május 12-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!