A CNN hosszú tényfeltáró anyagából kiderült, az Ursa Major 2024. december 23-i balesetét a mai napig homály fedi. De az sem kizárt, hogy mindez egy ritka, precíz és összehangolt nyugati katonai beavatkozás volt, amellyel megakadályozták, hogy Oroszország nukleáris technológiát juttasson el kulcsfontosságú szövetségesének, Észak-Koreának. Érdemes felidézni, hogy a hajó alig két hónappal azután indult útnak, hogy Kim Dzsongun 2024 őszén tízezer katonát küldött az ukrajnai frontra, hogy segítsék Moszkvát az ukrán betörés megállításában Kurszknál.
A közelmúltban fokozott katonai aktivitás volt megfigyelhető a roncs körül, ami tovább mélyítette a rejtélyt rakomány és rendeltetési hely körül. Amerikai nukleáris anyagok után kutató gépek kétszer is átrepültek az elsüllyedt hajó felett az elmúlt évben, legalábbis ez derült ki a nyilvános légi forgalmi adatokból. A különös baleset után egy héttel a roncsot felkereste egy feltételezett orosz kémhajó is, amely további négy robbanást idézett elő a mélyben – mondta egy, a spanyol vizsgálatot ismerő forrás.
A madridi kormány meglehetősen szűkszavúan kezelte az ügyet, csak február 23-án adott ki közleményt ellenzéki képviselők nyomásának engedve. Ebben megerősítették, hogy a hajó orosz kapitánya azt mondta a spanyol nyomozóknak, hogy az Ursa Major „két, atomtengeralattjárókban használtak nukleáris reaktor alkatrészeit” szállította, és nem biztos benne, hogy nukleáris üzemanyaggal voltak-e feltöltve.
Az események sorozata, amely miatt az Ursa Major a Földközi-tenger mélyére süllyedt, továbbra is tisztázatlan. Elképzelhető, hogy egy ritka típusú torpedót használtak a hajótest meglékelésére – feltételezi a spanyol vizsgálat. Az incidens Joe Biden elnökségének vége felé történt, amikor az ukrajnai háború éppen Moszkva felé billent, és az Egyesült Államok nagyon ügyelt arra, hogy közvetlenül ne eszkalálja a helyzetet Moszkvával.
A hajó útja
Az Ursa Major, más néven Sparta 3, amely matuzsálem, hiszen részt vett Oroszország szíriai katonai akciójában is – ahol orosz katonai felszerelések evakuálására használták –, december 2-án kötött ki az Ust-Luga üzemanyag-kikötőben a Finn-öböl mellett, mielőtt átirányították volna egy konténerterminálba Szentpétervár dokkoknál.
Ust-Luga egy fontos orosz település egyben hatalmas kereskedelmi tengeri kikötő a Luga folyó torkolatánál, a Finn-öbölben, körülbelül 110 kilométerre Szentpétervártól. Ez egyébként Oroszország egyik legnagyobb és legmodernebb többcélú tengeri kikötője a Balti-tengeren. Kulcsszerepet játszik az orosz szén, kőolaj, cseppfolyósított földgáz (LNG) és műtrágya európai és globális exportjában.
A hajó nyilvános rakománylistája szerint Vlagyivosztokba, az orosz Távol-Keletére tartott, amikor december 11-én elindult, két óriási „csatornafedéllel”, 129 üres szállítókonténerrel és két nagy Liebherr daruval a fedélzetén.
A tulajdonos vállalat, az állami kötődésű Oboronlogistics közleményben jelentette be, hogy hajóik engedélyt kaptak nukleáris anyagok szállítására is. Indulását követően a hajó dél felé haladt a francia partok mentén, mielőtt a portugál haditengerészet repülőgépei és hajói követni nem kezdték. Két orosz haditengerészeti egység, az Ivan Gren és az Alekszandr Otrakovszkij kísérte a hajót, és december 22-én reggel a portugál haditengerészet leállt követésükkel.
A robbanások
Körülbelül négy órával később a hajó drámai módon lelassult, ami arra késztette a spanyol parti őrséget, hogy rádión megkérdezzék, minden rendben van-e – derült ki a spanyol kormány vizsgálatából, amelyet a helyi tengerészeti hatóságok folytattak le a dél-spanyolországi Cartagena kikötőben. A hajó legénysége azt válaszolta, hogy semii gond, minden rendben.
De körülbelül 24 órával később a hajó élesen letért addigi útvonaláról, és 2024. december 23-án délben sürgős segélykérést adott le – közölte a vizsgálat. Három robbanást történt a jobb oldalon, valószínűleg a gépház közelében, ahol egyébként a legénység két tagja életét vesztette. Ezután a hajó oldalára dőlt és irányíthatatlanná vált, ahogy a hajóról készült közösségi média videók mutatták.
A személyzet 14 túlélő tagja mentőcsónakba szállt, őket később a Salvamar Draco spanyol mentőhajó vette fel. Este fél 8 körül a spanyol haditengerészet egyik hajója érkezett segíteni. De fél órával később az Ivan Gren, az Ursa Majort kísérő egyik orosz haditengerészeti egység, utasította a közelben lévő hajókat, hogy maradjanak két tengeri mérföldes távolságban, és kérte, hogy adják át azonnal a hajó kimentett legénységét.
A spanyol hatóságok azonban ragaszkodtak ahhoz, hogy mentési műveletet be kell fejezniük, és helikoptert küldtek a hajóhoz, hogy túlélők után kutassanak.
Az Ursa Major úgy tűnt, hogy nem süllyed el gyorsan – mondta a vizsgálatot ismerő forrás. Azonban este 10 óra körül az Ivan Grenről vörös jelzőrakétákat lőttek ki a helyszín fölé, majd hirtelen négy robbanás történt. Ugyanabban az időben, körülbelül abban a térségben négy hasonló szeizmikus jelet regisztráltak, amelyek mintázata víz alatti aknákra vagy felszíni robbantásokra emlékeztetett.
A kapitány vallomása
A kapitányt erős nyomás alá helyezték, hogy árulja el és tisztázza, mit értett „csatornafedelek” alatt – a hajó eredeti rakománylistáján szereplő tételek közül –, olvasható a vizsgálatról közzétett közleményben. Végül bevallotta, hogy azok két, atomtengeralattjárókban használt nukleáris reaktor alkatrészei voltak. Vallomásában nem tudta megerősíteni, tartalmaztak-e nukleáris üzemanyagot.
A vizsgálatot ismerő forrás szerint az orosz kapitány, akit Igor Aniszimovnak neveztek, úgy vélte, hogy útja során át fogják majd irányítani a Vlagyivosztok közelében található észak-koreai Raszon kikötőjébe, hogy átadja a két reaktort. A spanyol vizsgálat ugyanakkor értelmetlennek találta, hogy miért indult világkörüli hajóútra két daru, 100 üres konténer és két nagy csatornafedél, amelyeket az egyik orosz kikötőből kellett hajón elvinni a másikba, miközben egy erre szolgáló, kiterjedt vasúthálózat ível át Oroszországon. A vizsgálat szerint egyébként a daruk azért voltak a fedélzeten, hogy segítsék a rakomány kirakodását érkezéskor Raszonban.
A történet fura utóélete
A hajó legénységét napokkal később visszavitték Oroszországba. A másig tisztázatlan baleset után négy nappal a hajó tulajdonosa, az Oboronlogistics „célzott terrorista támadásnak” nevezte az esetet, és három robbanásról számolt be. A hajó törzsén egy 50×50 centiméteres lyukat találtak, a sérült fém befelé görbült, a hajó fedélzetét pedig elborították a repeszdarabok – olvasható a társaság közleményében.
Egy héttel később, a vizsgálatot ismerő forrás szerint, az orosz haditengerészet visszatért a helyszínre. A Jantar – hivatalosan egy orosz kutatóhajó, amely inkább kémkedéssel és zavarkeltéssel foglalkozik a NATO-tagállamok vizein – öt napig tartózkodott a nyílt tengeren az Ursa Major roncsai felett. Majd váratlanul újabb négy robbanást észleltek, amelyek valószínűleg a hajó tengerfenéken lévő maradványait semmisítették meg végérvényesen.
A képviselők számára kiadott közleményében a spanyol kormány azt állította, hogy az Ursa Major maradványai körülbelül 2500 méteres mélységben fekszenek, és hogy az adatrögzítő ( a fekete doboz) kiemelése ilyen mélységből „nem lehetséges jelentős technikai erőforrás és kockázat nélkül”. Szakértők megkérdőjelezték, hogy a kormány miért tartja túl kockázatos az egész műveletet, ha úgy tudni a reaktorokban nem volt radioaktív anyag. Mások megjegyzik, hogy a hajók fekete dobozai ma már úgy működnek, hogy balesetkor a dobozok a víz felszínére emelkednek és jelek adnak le, hogy a kutatóegységek minél hamarabb ráleljenek az adattárolókra. Ennél a balesetnél azonban nem került elő egyetlen fekete doboz sem.
(Borítókép: Az elsüllyedt Ursa Major orosz teherhajó túlélői egy spanyol mentőhajó fedélzetén állnak a spanyolországi Cartagena kikötőben 2024. december 23-án. Fotó: Jose Maria Rodriguez / Reuters)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!