„Műemlékeket bontottak le, mert jakuzzit kellett építeni a helyükre.” Ehhez hasonló erős mondatokkal tűzdelte beszédét Tarr Zoltán a Művelődési Bizottság tizenegy fős parlamenti bizottsága előtt, és azt mondta: „mi kultúrbékét szeretnénk vívni, nem kultúrharcot”. A társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszterjelölt külön megtiszteltetésnek nevezte, hogy az ülést a Tisza-teremben rendezik, és köszöntötte a sajtót is „az egy hónapja szabad Magyarországon”, ahol jó érzés mosolygós emberekkel találkozni az utcán. Majd lényegében kemény vádbeszédet mondott az Orbán-rendszerrel szemben. Tarr ezúttal sem jelentett be államtitkárt, a sajtó kérdésére később elárulta, hogy pénteken közli majd a személyüket.

Az ülés elején a bizottság elnöke, Szentkirályi Alexandra köszöntötte a résztvevőket, azzal indított, hogy az előző napon már találkoztak a bizottsággal egy jó hangulatú, konstruktív beszélgetésen, reméli, ennek szellemében dolgoznak majd.

A Művelődési Bizottság egyike annak az öt bizottságnak, amelynek elnökét az ellenzék legnagyobb pártja, a Fidesz–KDNP adja: a testületet Szentkirályi Alexandra, a Fidesz korábbi főpolgármester-jelöltje és korábbi fővárosi frakcióvezetője vezeti. A Tisza Párt pedig három, a művészi pályáról érkező képviselőjét is a bizottságba delegálta: Radnai Márk egykori színész-rendező, Rost Andrea operaénekes és a Csézy néven ismert énekesnő, Csézi Erzsébet is a kultúra ügyével foglalkozó bizottság tagja. És itt ül a távozó drogügyi kormánybiztos, Horváth László is, aki az utolsó pillanatban került be a parlamentbe, miután az olimpia bajnok vízilabdázó, Szécsi Zoltán lemondott a fideszes mandátumáról.

Tarr Zoltán a beszédét azzal kezdte, hogy a sajtó több mint tíz évig nem tudott szabadon mozogni a Parlamentben, most ez változott, és most valódi kérdésekkel találkozhatunk az épületben. A változás látványos, de még fontosabb szerinte, hogy ez az új szabadság átélhető, ami nehezen szavakba önthető, viszont „dallamokba, írásokba önthető”, mondta Tarr, és szerinte a kultúra az a terep, amely megmutatja, hogyan érezzük magunkat. „A kultúra eddig lehetőséget adott, hogy a frusztrációinknak hangot adjon” – fogalmazott. Ez ugyanis az a közeg, amelyben egy ország önmagáról gondolkodik, vitázik. Emiatt a kulturális kormányzás sem pusztán az intézmények működtetését jelenti, mivel ez a társadalmi kohézió és a közös gondolkodás terepe.

Az előző kormányzat viszont az ideológiai reprezentáció terepeként és a gazdasági zsákmányszerzés eszközeként kezelte, és a sokszínűség helyére a kultúrharcos logika került – innen pedig tíz percen át sorolta az Orbán-kormány bűneit.

Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

Tarr szerint a pusztítás a 2010-es médiatörvénnyel indult, ami ideológiai vezetés alá kényszerítette a közmédiát, majd a „kvázi magánmédiát is”, aztán jött a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) létrehozása, szóval mindaz, ami a „kiszorítósdihoz vezetett”. Tarr azt mondta: a kultúrát vissza kell adni a társadalomnak, az alkotóknak, a közönségnek, és ekkor jegyezte meg: ők kultúrbékét és nem kultúrharcot szeretnének vívni.

A leendő kulturális miniszter ezután hosszan sorolta azokat az eseményeket, amelyek az előző kormányzat alatt történtek:

politikai irányítás alá vonták a kulturális intézményeket;lojalitási és ideológiai szempontok vezérelték őket;átgondolatlanul vontak össze intézményeket;több múzeumot évekre bezártak;a kulturális javakat elherdálták, elajándékoztak műkincseket, és úgy bántak a műtárgyakkal, mintha a sajátjaik lennének;a műemlékvédelem terepén történt az egyik legnagyobb pusztítás, ahol a gazdasági érdekek kerültek előtérbe, lerombolták például a Magyar Rádió értékes épületét és a Pagodát.

Kitért a kultúra jelenlegi legforróbb témájára, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) botrányára is. Tarr szerint az NKA átláthatatlanná vált, és politikai befolyásolás alá került, a 17 milliárdos keret költései pedig külön kivizsgálást igényelnek. Mindez viszont csak a jéghegy csúcsát jelenti. Azt mondta, kiszámíthatatlanná tették a filmipart, sok alkotó kiszorult a filmkészítés lehetőségeiből, a rendszer kurzusfilmeket finanszírozott, amelyek akkor is kevés nézőt vonzottak, ha a fizettek érte nekik, miközben független produkciók nemzetközi díjakat zsebeltek be.

A színházi szakmát kettészakították, a vezetői kinevezések itt is átpolitizálódtak, és megrongálták a művészeti oktatást – és itt szerinte nem csak az SZFE-re kell gondolni. „És ami a leginkább fáj, ami a közművelődési intézményekkel történt: elképesztő pusztítást végeztek” – fogalmazott a miniszterjelölt. Felemlegette az állami beavatkozást a könyvpiacba, a fóliázást és azt, hogy szűkítették a hozzáférést a könyvekhez, miközben lesújtó számaink vannak a funkcionális analfabetizmussal összefüggésben. Közben a 2010-es években egyes írók bizonyos kultúrpolitikusok miatt indexre kerültek, amit döbbenetesnek nevezett.

Tarr azt ígérte, hogy helyreállítják a szakmai autonómiát és a szakmai teljesítmény alapján született döntéseket. Átlátható és kiszámítható finanszírozást ígért, amely nem a politikai lojalitáson alapul.

Említett néhány konkrétumot is a Tisza kulturális politikájában:

megszüntetik a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központot (MNMKK);befejezik az Iparművészeti Múzeum rekonstrukcióját;helyreállítják a műemlékvédelmet, erős műemlékvédelmi intézményrendszert alakítanak ki;rehabilitációs programot indítanak az örökségi helyszínekre;átalakítják a támogatási rendszert: teljeskörűen átvilágítják az NKA döntéshozatali menetét és formáját, megvizsgálják az elszámolásokat;visszavezetik a magyar filmet a nemzetközi vérkeringésbe, és átlátható pályázati rendszert alakítanak ki a filmiparban;szintén kiszámítható pályázati rendszert alakítanak ki a független színházi szcénának;helyreállítják a művészeti felsőoktatás autonómiáját;nemzeti olvasóprogramot indítanak, ami élményalapon népszerűsíti az olvasást;a könyvpiacokat torzító szabályozásokat felülvizsgálják;a közmédiában megszüntetik „azt a pusztítást”, amiről az elmúlt másfél évtized szólt: a gyakorlattá váló hazugságot felszámolják.

Mindaddig azonban, amíg nem veszik át az előző kormánytól a kassza kulcsát, konkrétumokat nem tud mondani a kulturális béremelések terén. Ha kiderül, hogy áll a költségvetés, akkor lehet meghatározni, milyen vállalásokat tudnak tenni, főleg a közgyűjtemények és a színházi dolgozók béreinek rendezése terén.

A miniszterjelölt expozéja után Szentkirályi Alexandra bizottsági elnök a felszólalásában felrótta Tarrnak, hogy a beszédében többet kritizálta az előző kormányzatot, mint amennyit az elképzeléseire szánt, pedig reméli, pont a kultúra terepe lesz az, ahol megtalálják a közös hangot, és megtartják azt, ami jól működött, erre sorolt is néhány példát, köztük a Saul fia, a Testről és lélektől filmek elkészítését. Szerinte az elmúlt 16 évet nem lehet egy tollvonással semmissé tenni.

Tarr a Fidesz budapesti elnökének azt válaszolta, ami jó volt, azt természetesen megtartják, „mi nem barbárok vagyunk”. „Amit önök tettek, az tökéletesen lepusztította ezt az országot” – reagált Szentkirályinak, és azt mondta, a bajokat meg kell nevezni, és a felelősöket meg kell keresni. A „Lezsák család hűbérbirodalma” például nem feltétlenül tartozik szerinte azok közé, amelyet megtartanának – utalt a Nemzeti Művelődési Intézetre (NMI). Majd azt mondta:

„annak, hogy ellázsákosítjuk, elvidnyánszkysítjuk a kultúrát, vége van.”

Pedig, mondta, a régi reflexek még működnek, már keresik az ő kegyeiket is, de Tarr szerint nekik nem lesznek kegyeik. Ők egyszerűen a szabadságot szeretnék visszaadni az alkotóknak. Amit szerinte nehéz újra megélni, nehéz újra ezt a képességet megtalálni magunkban. „Az ország szülés utáni depresszióban van” – tette hozzá.

Szentkirályi többek között azt kérdezte, van-e olyan közfinanszírozású színház, amely nem képvisel kulturális értéket, erre nem kapott konkrét választ, később ezért újra megkérdezte, mik az elképzelések a színházak finanszírozásának átalakításával kapcsolatban. Tarr azt válaszolta, többféle modell létezik, és további egyeztetések szükségesek ahhoz, hogy kialakítsák a végső struktúrát. De nem szeretnének uniformizált rendszert, hanem egy, az adottságokhoz idomuló fenntartói modellt képzelnek el. Ehhez folyamatosan egyeztetnek a színházi ágazat képviselőivel, a vegyes finanszírozást mindenesetre fenntarthatónak tartják.

A Tisza alelnöke, Radnai Márk a hozzászólásában azt mondta, szerinte is a kultúrában végezte az előző kormány a legnagyobb pusztítást, majd a támogatás megfelelő és átlátható elosztásáról, a filmipar szabályozásáról és a filmtörvényről kérdezte a miniszterjelöltet. Rost Andrea pedig arról érdeklődött, Tarr mit gondol, a zenekultúrát hogyan lehet megnyitni a nagyvilág felé. Tarr később általánosságban azt mondta, a magyar alkotóknak vissza kell térnie az európai kultúra vérkeringésébe – legyen ez film vagy zene. Szerinte hatalmas lehetőség van abban, hogy ezeket az együttműködéseket újraindítsuk. Viszont az Operaház balettkarában jelenleg több az orosz, mint a magyar művész, amivel Tarr szerint nincs gond, de a hazai kulturális intézményekben szeretnék visszaadni a magyaroknak a lehetőséget. Gondolkodnak azon is, hogyan lehetne a könnyűzenei szcénát visszavezetni a nemzetközi terepre, és nemcsak az előadókat, hanem akár a zeneipar technikai szakembereit is.

A bizottság végül 7 igen, 4 nem szavazattal támogatta Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszteri kinevezését. Tarr minisztériumához a kultúra, a nemzetiségi kérdések, az egyház és a civil szervezetek területei tartoznak majd, illetve a határon túliak helyzete, ennek megfelelően hétfőn már két alkalommal, a Magyarországi Nemzetiségek Bizottságában és a Magyarságpolitikai Bizottságban is meghallgatták, kedden pedig ez a Művelődési mellett a Társadalmi Részvétel Bizottságával folytatódik.

 Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

Az 54 éves Tarr Zoltán a Tisza egyik alelnöke, eddig a párt európai parlamenti delegációját vezette. Balog Zoltán után ő lesz a második kultúráért felelős miniszter, aki a rendszerváltás óta egykori református lelkészi végzettséggel vezeti a tárcát. Tarr volt viszont az egyik első olyan egyházi személy, aki kritizálta Balogot, a Dunamelléki Egyházkerület vezetőjét a kegyelmi ügy miatti feltételezett érintettségéért. Tarr korábban ipari és mezőgazdasági digitalizációval, valamint civil szervezetek támogatásával foglalkozott, majd mikor 2024 áprilisában felszólalt Magyar Péter mellett, kirúgták a munkahelyéről.

Korábban a leendő miniszter egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy a kultúrában véget vetnek annak a korszaknak, ahol „az állami támogatás mércéje a politikai lojalitás”, és ahol „az állam feladata nem az ízlésdiktatúra, hanem a zavartalan alkotómunka feltételeinek megteremtése”. Ennek megfelelően kiszámítható finanszírozást ígért a színház-, tánc- és zeneművészeti szcénának, valamint teljes szakmai függetlenséget garantált a kőszínházaknak és a független társulatoknak. Olyan „kulturális ökoszisztémát” szeretne megvalósítani, amely büszkén ápolja a nemzeti hagyományokat, mégis minden támogatást megad a modern és kortárs művészetek kiteljesedéséhez.

Magyar Péter kormányában tizenhat minisztérium lesz, hétfőn tizenegy bizottsági meghallgatás zajlott le a Parlamentben, keddre maradt még öt miniszter és (Tarr duplája miatt) hat meghallgatás. Délután 16 órától pedig ülésezik az Országgyűlés, ahol a miniszterek leteszik az esküjüket, éjféltől pedig hivatalba lép az új magyar kormány.