A hivatalos kínai hírügynökség csak nagyon általánosságban írt a felvezető tárgyalásokról a dél-koreai Puszanban, ahol egyeztet a kínai miniszterelnök-helyettes, Hi Li-feng az amerikai pénzügyminiszterrel, Scott Bessenttel. A témák között van gazdasági és kereskedelmi, és valószínűleg a vámok is szóba kerülnek. Ennél persze valószínűleg sokkal több területet érintenek, hiszen elvégre mégiscsak csúcstalálkozóról van szó Donald Trump amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök között.
Annyit tudni, hogy Trump elnököt népes amerikai cégvezetői csapat is elkíséri Pekingbe, köztük olyan óriás vállalatok, mint a Boeing, a Citigroup és a Qualcomm vezérei. Ha üzletet tudnak most kötni, az azt jelenti, hogy valamiképpen, de működik a törékeny tűzszünet a vámháborúban, amelyet az amerikai elnök indított el még 2025 áprilisában.
Ennek eredményeként aztán elszabadult a pokol a kétoldalú kereskedelemben, amikor a végén már mindkét fél 100 százalékos vámokkal sújtotta a másik országból érkező árukat. Persze ezt nem lehetett sokáig fenntartani, ezért 2025 második felében egyezkedni kezdett Washington és Peking. Végül amikor 2025 októberében az APEC-csúcson találkozott a két vezető Dél-Koreában, megállapodtak az ellenségeskedés átmeneti felfüggesztésében.
A vámintézkedések és az exportkorlátozások miatt tavaly jelentősen csökkent a kétoldalú áruforgalom, amit nemcsak Kína és az Egyesült Államok, hanem a világgazdaság is megérzett. Az már az elmúlt egy év kemény kínai válaszlépésein is látszik, hogy az amerikai elnök kínai partnerében emberére akadt, és nem megy Trumpnak, hogy csak úgy rákényszerítse akaratát Kínára.
Vannak itt geopolitikai problémák is
Donald Trump eredetileg idén márciusban utazott volna erre a vizitre, ám a február végén, Irán ellen indított amerikai–izraeli háború kedvezőtlen fordulatai, majd a Hormuzi-szoros váratlan lezárása olyan világpolitikai helyzetbe sodorta az amerikai vezetést, hogy lemondták a csúcstalálkozót.
A májusra eltolt látogatással sem lett könnyebb az amerikai elnök helyzete. Sőt! Vélhetően Trump és csapata azzal számolt, hogy könnyű győzelmet aratnak Irán fölött, ami azonban nem jött be, és ahogyan a tárgyalások egyelőre állnak, az látszik, mintha inkább az irániak diktálnának, és a szoros immár két hónapja zárlat alatt van, megbénítva fél Ázsia energiaellátását és lassan éreztetve ennek begyűrűző hatását Európába is.
Naponta jönnek újabb és újabb tárgyalási javaslatok amerikai oldalról, és úgy tűnik, a keménynek szánt viszontválasz, vagyis az iráni kikötők amerikai zárlata sem képes térdre kényszeríteni az ajatollahok rezsimjét. Bár látszanak már a belső gazdasági problémák a blokád nyomán Iránban, ez még nagyon messze van attól, hogy feladásra kényszerítse a 93 milliós perzsa államot.
Az élelmiszerellátás, ha nem jöhet a tengeren, akkor a szárazföldön érkezik, mégpedig Törökország, Azerbajdzsán és Pakisztán felől. Viszont az is tény, hogy az olajkitermeléssel előbb-utóbb valamit kezdenie kell Iránnak, hiszen a raktárkapacitásai már messze túl vannak a 100 százalékon, és az amerikai blokád miatt nem is tudja a tankereket elindítani a Perzsa-Arab-öblön át. Ma már használaton kívüli tehervagonokba és legfeljebb kőolajtárolásra alkalmas kiszuperált hajókba töltik a kitermelt olajat.
Szóval míg a januári venezuelai kalanddal és az ország élén erővel végrehajtott cserével Washington megfricskázta Peking orrát – hiszen Kína az egyik legkitartóbb támogatója volt a Maduro-rendszernek –, addig Irán esetében ugyanez nem jött be. Az amerikai terv része lehetett, hogy egy iráni rendszerváltással nemcsak megállítja az iráni drónszállítást az oroszoknak a Kaszpi-tengeren keresztül, hanem ezáltal leválasztja Moszkva szövetségesét Kínáról is. Tehát nagy valószínűséggel az ukrajnai háborút is megvitatja Trump és Hszi.
Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy korábban mind Venezuela, mind pedig Irán komoly olajexportőre volt Kínának.
Milyen témák jöhetnek még elő?
A Reuters beszámolója szerint a két elnök az iráni háborúról, Tajvanról, a mesterséges intelligenciáról és a nukleáris fegyverekről is tárgyal, miközben egy ásványkincsekről, ritkaföldfémekről szóló megállapodás meghosszabbítását is mérlegelik. Az is elképzelhető, hogy Kína bejelent újabb repülőgép-vásárlásokat a Boeingtől.
A Trump-adminisztráció ezúttal arra is ösztönzi Pekinget, hogy több árut vásároljon kulcsfontosságú amerikai ágazatoktól, beleértve a szójababot és a repülőgép-alkatrészeket.
(Borítókép: Donald Trump amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai elnök, miután fotózáson vettek részt a kétoldalú találkozó előtt a Gimhae Air Base légibázison 2025. október 30-án, Busanban, Dél-Koreában. Fotó: Andrew Harnik / Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!