Görög Márta igazságügyi miniszterrel folytatódtak a Tisza-kormány miniszterjelöltjeinek bizottsági meghallgatásai az Országgyűlésben. A reggel nyolc órakor kezdődő ülést már csak azért is nagy érdeklődés követte, mert Görög Márta első alkalommal jelent meg a nyilvánosság előtt azóta, hogy Magyar Péter múlt pénteken bemutatta.
A késlekedés oka az volt, hogy a miniszterelnök elsőként saját sógorát, a Tisza jogi vezetőjét, Melléthei-Barna Mártont jelölte, de ő a családi kapcsolatok miatt az utolsó pillanatban úgy döntött, hogy visszalép a jelöléstől.
Görög Márta a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja, a Magyar Jogász Egylet Elnökségének tagja, a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Bizottságának tagja. Portréja itt olvasható:
https://hvg.hu/360/20260508_gorog-marta-igazsagugyi-miniszter-tisza-kormany-magyar-peter#disqus_thread
Az igazságügyi a nagyobb bizottságok közé tartozik, 12 tagja van. Elnöke a tiszás Hantosi István, az ellenzéki tagok között pedig ott ül Tuzson Bence, a Fidesz egykori igazságügyi minisztere is (ő emiatt csak holnaptól lesz teljes jogú tag). Ő az utolsó pillanatban érkezett meg a zsúfolásig telt terembe, ahol a fideszes képviselővé avanzsált Németh Balázsnak már nem jutott hely, de Bóka János leköszönő EU-miniszter is sokáig keresett széket.
Helyreállítja a jogállamot, megerősíti a bíróságokat
Görög Márta felszólalásában először pár szóban bemutatkozott: mint mondta, eddigi szakmai életét az oktatás, a kutatás, a tudomány és a tehetséggondozás jelentette és 28 éve oktat a jogi felsőoktatásban.
„A jogászi identitásomat az határozza meg, hogy a szegedi jogi kar dékáni székéből érkeztem erre a mai meghallgatásra, zsinórmértékül szolgálnak a szegedi jogászprofesszorok értékrendje és eredményei” – mondta.
Görög Márta bizottsági meghallgatása
Cabrera Martin
Görög Márta kiemelte, hogy az igazságügy állapota minden országban sokat mond az állam valódi természetéről, abból lehet megérteni, az emberek bíznak-e az intézményekben. A miniszterjelölt célja olyan jogi környezet kialakítása, amely védelmet nyújt a társadalom valamennyi tagjának. A tárcának hozzá kell járulnia a közbizalom visszaállításához, a jogalkotási folyamat átláthatóságának biztosításához.
A miniszter feladata hidat képezni a jogászi szakma eredményei és a végrehajtó hatalom célkitűzései között
– mondta. Görög Márta hangsúlyozta a szakmai párbeszéd és a konzultáció fontosságát és a magyar jogrendszer európai uniós és nemzetközi jogi beágyazottságának helyreállítását. Mint fogalmazott, Magyarország nemzetközi szövetségi rendszerekkel fenntartott viszonya erodálódott, ezért elengedhetetlen a jogállamisági standardok érvényre juttatása, a magyar jogalkotás nem lehet elszigetelt.
Görög Márta minisztériuma három pilléren alapul majd, ezek
a jogállam és az alkotmányosság helyreállítása,az igazságszolgáltatás függetlenségének visszaépítésekorrupcióellenes fordulat és a demokratikus intézményekbe vetett közbizalom helyreállítása.
„Magyarországon kiüresedett a fékek és ellensúlyok rendszere, az Országgyűlés szerepe meggyengült, állandósult a rendeleti kormányzás, az állami ellenőrző intézmények jelentős része elvesztette hitelességét, ami politikai, gazdasági és társadalmi károkat is okozott” – mondta.
A részletekről azt mondta, el fogja kezdeni a nemzet egységesítését célzó alkotmányozási folyamat előkészítését, amit a Miniszterelnökséggel együtt koordinálnak majd. A tárca törekedni fog a hivatásrendek képviselőinek bevonására, társadalmi egyeztetés keretében.
Indokolt a sarkalatos törvények rendszerének felülvizsgálata is, és utólag is megismerhetővé kell tenni a döntéshozatali folyamatokat. Görög Márta arról is beszélt, hogy a választási rendszert is módosítanák, ebben az Igazságügyi Minisztérium is közre akar működni. A cél, hogy tisztességesebb és arányosabb legyen a rendszer.
Az igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállításánál a bírák és ügyészségi dolgozók túlterheltségét, finanszírozási bizonytalanságát emelte ki, mely a mindennapi állampolgárok számára is káros, nem beszélve az eljárás hosszúságáról. „Fontos, hogy emberközpontúvá és elérhetővé, hatékonnyá váljon az igazságszolgáltatás” – mondta.
https://hvg.hu/360/20250703_birok-tulterheltsege-birosagok-igazsagszolgaltatas-kozponti-regio
Ígérete szerint megerősítik a bíróság és az ügyészség intézményi függetlenségét, javítják a munkakörülményeiket, egyszerűsítik az eljárásokat és áttekintik az illetékek rendszerét. Átalakítják és nonprofittá teszik a végrehajtási rendszert, valamint a felszámolási eljárást is. Leszűkítik a kötelező közjegyzői ügyek sorát, felső korlátot vezetnek be a díjtételekre, felülvizsgálják a létszámkorlátot és feladatokat. Megszüntetik a torzulásokat, melyek a végrehajtás és felszámolás területén jelentkeztek. Emellett széleskörű egyeztetést kezdeményeznek a bíróságokkal, a bankszövetséggel és a devizahitelesek képviselőivel a devizahitelek ügyében.
„Zéró tolerancia lesz a korrupcióval szemben” – mondta a jelölt, aki elárulta, hogy a Miniszterelnökséggel és Belügyminisztériummal együtt alakítják ki a Nemzeti Vagyonvédelmi és Visszaszerzési Hivatal jogszabályi kereteit. A hivatal széleskörű hatáskörökkel fog rendelkezni, elnökét az Országgyűlés fogja megválasztani, kétharmados többséggel. Kidolgozzák az Európai Ügyészséghez való csatlakozás kereteit is. A tárca szerepet vállal majd az átláthatóbb közélet megteremtésében, a közvagyon védelmében és az európai együttműködések helyreállításában is. Görög Márta azt is megígérte, hogy radikálisan korlátozni fogja az miniszter által elrendelt megfigyelések körét.
A minisztériumnak – mint eddig – továbbra is három államtitkára lesz: közigazgatási, politikai és jogalkotási. Ide kerül majd a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala is.
Tuzson megdöbbent
Tuzson Bence már a kérdések elején úgy fogalmazott, „megdöbbenést és kétségeket keltett benne az alkotmányozási rendszer és az igazságszolgáltatás rendszerének átalakítása. Azt kérte, mondjon akár csak egy esetet is, amikor sérült az igazságszolgáltatás függetlensége, mert ő nem tud ilyet. Vitatkozott azzal is, hogy rosszak lennének a bírák és az igazságügyi alkalmazottak körülményei, hiszen – mint mondta – az elmúlt időszakban a „legnagyobb mértékű béremelést hajtottak végre ezen a területen”.
Azt Tuzson nem említette, hogy ehhez egy négyoldalú megállapodást írattak alá a Kúriával és az OBH-val, amit az Országos Bírói Tanács utólag felmondott.
https://hvg.hu/itthon/20250114_OBT-negyoldalu-megallapodas-ervenytelenites-ebx
Mivel nagyon sok kérdés volt, Görög Márta összefüggően ezekre válaszolt. Mint mondta, a jogállamiság helyreállítása fontos érték, ennek eleme a bíróságok függetlenségének helyreállítása és megerősítése. Azt is kiemelte, hogy a béremelés jelenlegi struktúrájával kapcsolatban észlelhető, hogy a szervezeten belül van egy belső feszültség.
https://hvg.hu/360/20250926_Senyei-Gyorgy-OBH-elnok-birosagok-helyzete-interju
A leendő igazságügyi miniszter széleskörű szakmai párbeszédet szeretne kezdeményezni az Országos Bírói Tanács és az igazságügyi szervek bevonásával, hogy ezt elérjék. Ez akár érintheti a kinevezések szabályrendszerét is.
Görög Márta szeretné az OBT szerepét is megerősíteni, hogy tényleges, valódi döntési pozíciót kapjanak.
Az Európai Ügyészséghez való csatlakozással a nemzeti ügyészség hatásköre továbbra is változatlan marad – erősítette meg.
Az alkotmányozási folyamattal kapcsolatos kérdésekre elismerte, hogy vannak kérdések, melyek az alaptörvény módosítását igénylik, de hosszabb távon az a cél, hogy demokratikusabb alkotmányos rendszer alakuljon ki, ehhez széleskörű és inkluzív alkotmányozási folyamatnak kell elindulnia. Új és széleskörű konszenzussal készült alkotmány lesz a végső cél – mondta.
Átgondoltan képzelik el a végrehajtás átalakítását is, mert ezen a területen „rendszerszintű problémák jelentek meg”. Itt is egy széleskörű szakmai egyeztetéssel kezdenek, melyben részt vesznek az adósságkezelő képviselők és a végrehajtói kar, a bíróságok és gazdasági szereplők. Itt átmeneti szabályok is kellenek, mert „ez nem lesz gyors”.
Az uniós források hazahozatalának feltételrendszerének teljesítése Görög Márta szerint a magyar kormány érdeke is, ezek a jogállamiság helyreállítása, a korrupcióval kapcsolatos zéró tolerancia és az átláthatósági szabályrendszer kialakítása. Emellett „meg kell fontolni a közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos szabályozási környezetet, az Integritás Hatóság jogköreinek megerősítését és a közbeszerzési szabályok módosítását. Megvizsgálják a vagyonnyilatkozati rendszer átalakítását is, de egyelőre még itt is szakmai egyeztetésre van szükség.
A gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatban Görög Márta kötelező érvényűnek tartja az Európai Bíróság ítéletének végrehajtását. Magyarország az Európai Unió tagja, mely kötelezettségekkel is jár. A törvény jogszerű korrekciót tesz szükségessé – ami azt jelenti, hogy törvényes és alkotmányos rendnek megfelelő.
Arra a kérdésre, hogy valóban elmozdítják-e a közjogi méltóságokat, a jelölt annyit válaszolt: az igazságügyi tárca és a kormány minden döntést a jogállamiság keretei között fog meghozni, az alkotmányossági garanciák prioritást élveznek.
A HVG a meghallgatás után azt kérdezte a miniszterjelölttől, mi volt az Igazságügyi Minisztérium legnagyobb kudarca, és ezért ki viseli a politikai felelősséget. Görög Márta az intézményekkel kapcsolatba a jogállamiság csökkenését említette, különös tekintettel a bírósági függetlenségre. „Egyre inkább érezhető volt az, hogy ez a függetlenség megerősítést igényel, a fékek és az ellensúlyok rendszere csökken, illetve általánossá vált a rendeleti kormányzás” – sorolta. Szerinte ez utóbbi nem tette lehetővé, hogy fontos társadalmi kérdésekben széleskörű szakmai és társadalmi kommunikáció, diskurzus indulhasson meg.
„Éppen ezért az alapvető cél az, hogy ezt a minőségi jogalkotást valósítsunk meg” – mondta.
Az igazságügyi bizottság végül 8 igen, 2 nem és 1 tartózkodás mellett támogatta Görög Márta kinevezését, aki így már ma délután esküt tehet.