2008 óta először nem Görögország lesz az EU legeladósodottabb országa – számolt be a Portfolio.hu. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) előrejelzése szerint 2026-ra a görög államadósság a GDP 136,9 százalékára mérséklődik, míg az olasz 138,8 százalékra nő, pedig 2020-ban még 55 százalékpontnyi különbség volt a két ország között.

A 2010-es évek elejére Görögország az európai államadósság-krízis középpontjába került és a befektetők országba vetett bizalma fokozatosan összeomlott. 2009-ben egy kormányváltás után ugyanis kiderült, hogy görög állam valójában sokkal eladósodottabb volt, mint azt korábban tudni lehetett. A krízis katasztrofális következményeket hozott magával, a görög gazdaság mintegy negyedével zsugorodott.

2016-tól azonban sikerült hatékonyan felvenni a harcot az eladósodottság ellen (ebben az EU-s intézmények és az IMF is segített hitelekkel), fokozatosan talpra kezdett állni a görög gazdaság, sőt az utóbbi években az európai átlagot meghaladva növekedett.

Tovább nő Olaszország adósságállománya

Míg a görög történet a nagy mozgásokról szólt, addig Olaszország esetében inkább a változatlanság az, ami miatt végül ők válhatnak jövőre a legeladósodottabb uniós országgá – magyarázza a portál. Bár az olasz kormányoknak gyakran sikerült kontroll alatt tartania az állami pénzügyeket, a növekedés hosszú ideje alacsony szinten ragadt. A mostani kormány ugyan rekordhosszú ideje van hivatalban, kritikusaik szerint ezen túl sok mindent nem tud felmutatni.

Így közel két évtized után trónfosztás történik: az új olasz költségvetési számok alapján Olaszország az év végére átveszi Görögországtól az unió legeladósodottabb tagállama címet.

Miért tud egy ország „túladósodni”?

A magas adósságszint önmagában nem jelenti azt, hogy egy ország összeomlás szélén áll. Több fontos szempont is számít:

Kinek tartozik? Ha főleg saját lakosságának, intézményeinek (nyugdíjalapok, bankok), az kevésbé kockázatos, mintha döntően külföldi befektetők felé.
Milyen devizában van az adósság? Aki saját valutában adósodik el, több mozgástere van, mint annak, aki dollárban vagy euróban.
Mennyire nő a gazdaság? Ha a gazdaság gyorsabban nő, mint az adósság, az arány idővel javulhat. Ha stagnálás vagy recesszió van, az adósságteher könnyen elszáll.
Mekkora a kamatteher? A magas kamatkörnyezet – amellyel most Európa is küzd – gyorsan megdrágítja az állam finanszírozását.

Éppen ezért fordulhat elő, hogy egy gazdag, stabil intézményrendszerű ország óriási adósságot cipel, mégsem kerül azonnal válságba – miközben egy kisebb, gyengébb gazdaság jóval alacsonyabb adósságszint mellett is könnyen bajba jut.

Kiemelt fotó: illusztráció, Getty Images

Olvass még a témában!