Az viszont kiderül a részletekből, hogy Kim Dzsongun először szerzett formálisan nukleáris parancsnoki jogkört ezzel az alkotmánymódosítással. Ezért, ha az észak-koreai vezért esetleg meggyilkolják, vagy nem lesz képes parancsnoki feladatait ellátni egy ellenséges cselekmény miatt, akkor a hadsereg azonnal nukleáris csapásokat indít.
Intő amerikai példák
Mindez összefüggésbe hozható a külföldi vezetők ellen 2026-ban végrehajtott amerikai akciókkal. Mint ismeretes, januárban az Egyesült Államok Venezuela ellen lépett fel. Amerikai katonák egy villámakció keretében három órán belül elfogták Maduro elnököt és feleségét. Februárban pedig az Egyesült Államok és Izrael közös légicsapást indított Irán ellen. Az ország legfelsőbb vezetője, Ali Hamenei ajatollah és több magas rangú vezető is életét vesztette egy Teherán elleni légitámadásban.
Kim Dzsongun pedig úgy tűnik, levonta a tanulságokat ezekből az akciókból és hatékony vészhelyzeti terveket kezdett el kidolgozni. Ennek egyik legfontosabb eleme, hogy Észak-Korea még akkor is végre tudjon hajtani egy nukleáris megtorlást, ha vezetőjét megtámadják a háború kezdeti szakaszában.
Észak-Korea még márciusban törölte az alkotmányból eredeti területi igényét a teljes Koreai-félszigetre. Az új alkotmány viszont beemel egy területi kitételt, amely meghatározza, hogy Észak-Korea területe északon Kínával és Oroszországgal, délen pedig Dél-Koreával határos, viszont kikerült minden korábbi, a nemzetegyesítésre vonatkozó utalás.
Figyelemre méltó az is, hogy a Dél-Koreával közös határ pontos részleteit nem írták bele, ami további konfliktusok forrása lehet a jövőben Dél-Koreával.
Megváltozott Kim státusza is
Az új alkotmány hivatalosan is megváltoztatta Kim Dzsongun pozícióját, mert „legfelsőbb vezetőből” „államfővé” avanzsált, és a korábbi szövegből törölték a Kim Ir Szenhez és apjához, Kim Dzsongilhez kapcsolódó tartalmakat. Az észak-koreai kontextusban Kim Dzsongun tehát mostanra túllépett apján, és már ugyanazon a szinten van nagyapjával, Kim Ir Szennel, aki maga is az államfői pozíció birtokosa volt.
Elemzők szerint ezek a változások Kim Dzsongun azon erőfeszítéseit tükrözik, amelyekkel még inkább megerősítheti saját biztonságát és a dinasztikus rezsim stabilitását.
(Borítókép: Kim Dzsongun 2019. április 25-én. Fotó: Mikhail Svetlov / Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!