Mozgalmas volt Magyarország számára a 2022-es év vége a brüsszeli döntéshozatali mechanizmusban. November 30-án az Európai Bizottság – feltételekkel – jóváhagyta a helyreállítási alaphoz (RRF) benyújtott, 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó nemzeti tervet. A feltételek az uniós források átlátható felhasználására vonatkozó előírásokat jelentették. December 12-én a helyreállítási tervet elfogadták a kormányok, 15-én pedig a tagállamok döntöttek a Magyarországnak járó kohéziós forrásokból 6,3 milliárd euró befagyasztásáról.
2023. augusztus 31-én aztán a magyar kormány módosított tervben hivatalosan kért a helyreállítási alap hitelrészéből 3,9 milliárd eurót. Fontos, hogy Magyarország számára az RRF-ben eredetileg rendelkezésre álló maximális hitelkeret 9,66 milliárd euró volt. Így lett végül 10,4 milliárd euró a magyar helyreállítási pénz, amiből 2023 végén és 2024 elején összesen 920 millió eurót kifizettek. Ezért összegért folyik most a legnagyobb küzdelem, a helyreállítási forrásokat ugyanis 2026. augusztus végéig lehet csak felhasználni – a hosszabbításról a tagállamok egyhangú döntéssel éppen határozhatnának, de erre nincs hajlandóság.
Itt fontos leszögezni, hogy az uniós források felszabadításának feltételei az előbb említett dátumoktól kezdve ismert volt. Tehát ennek a bizonyos 27 szupermérföldkőnek a teljesítése három és fél éve (sőt, igazából 2022 szeptembere óta) az Orbán-kormány feladatai között szerepeltek,
az erre vonatkozó tárgyalások azonban el-elakadva végül a teljes közönybe fulladtak.
Aminek az volt az eredménye, hogy a befagyasztott 6,3 milliárd euróból az elmúlt két év végén 1-1 milliárd euró az időmúlás miatt elvesztek. Ezek visszaszerzésére nincs törvényes lehetőség.
Orbán Viktor miniszterelnök sajtónyilatkozatot ad az EU nyugat-balkáni csúcstalálkozójára érkezve az Európai Tanács épületében, Brüsszelben 2025. december 17-én
AFP / Hans Luscas / Diego Ravier
A most zajló rendkívül bonyolult folyamat célja, hogy az uniós források átlátható elköltésének biztosításával Magyarország hozzájusson a helyreállítási pénzekhez – méghozzá határidőre. Azonban, ha ezek a feltételek teljesülnek, akkor más befagyasztott pénzek is felszabadulnak, például a 6,3 milliárd euróból még meglévő 4,3 mililárd euró, illetve további, mintegy 2,5 milliárd euró más forrásokból.
Nagyon jól haladunk, a helyreállítási pénzek száz százalékának lehívására is komoly esély van
– fogalmazott egy bizottsági forrásunk. Ez komoly elmozdulás ahhoz képest, hogy belső körökben közvetlenül a választások után még arról beszéltek, hogy elsődleges cél a 6,5 milliárd eurós helyreállítási pénz biztosítása és „majd meglátjuk”, hogy a hitelből mennyi lesz elérhető.
Minden problémát ismerünk és a magyarok tudják, hogy ezeknek megoldásához milyen út vezet
– árulta el egy tisztviselő, aki rálát a tárgyalásokra. Bár több magas szintű találkozó is volt Brüsszelben és Budapesten, sőt, Magyar Péter egyszer telefonon beszélt, aztán pedig személyesen találkozott Ursula von der Leyennel, az alacsonyabb szintű, operatív munkacsoportok folyamatosan tartják a kapcsolatot.