Május elején átfogó módosításokat jelentett be a Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia (AMPAS). Az új szabályok már a 2027-es, 99. Oscar-gálán is érvényben lesznek, amely jól mutatja, mennyire próbálnak alkalmazkodni a filmipar változásaihoz.
A legnagyobb visszhangot a színészi kategóriákat érintő változás válthatja ki. A jövőben ugyanis egy színész akár két jelölést is kaphat ugyanabban a kategóriában, ha mindkét alakítása bekerül az öt legtöbb szavazatot kapott teljesítmény közé. A döntés egy régóta vitatott hollywoodi gyakorlatot is visszaszoríthat: az úgynevezett „kategóriacsalást”, amikor a stúdiók taktikai okokból mellékszereplőként kampányolnak egy valójában főszerepnek számító alakítás mellett, hogy elkerüljék a szavazatok megoszlását.
Az új szabályok a mesterséges intelligencia térnyerésére is reagálnak. Az akadémia ezentúl részletesebb információt kérhet arról, milyen mértékben használtak generatív AI-t egy film elkészítésénél, illetve mennyi emberi alkotói munka áll mögötte. A forgatókönyvírói kategóriákban mostantól hivatalosan is kikötik, hogy csak ember által írt szkriptek lehetnek jogosultak Oscar-jelölésre.
Hogy jön ide a magyar film?
A Nemzeti Filmintézet megkérdőjelezhető finanszírozási rendszere a kritikák szerint számos tehetséges alkotót háttérbe szorított és olyanoknak adott teret (és pénzt), akik nem mindig tudtak élni a felkínált lehetőséggel. A választások után ez megváltozni látszik, több szempontból is. Az NFI a kormányváltásra való tekintettel bejelentette, hogy nem hoz hosszú távú pénzügyi kötelezettségekkel járó döntéseket, Káel Csaba, a magyar mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos megbízatása pedig a miniszterelnökével egy időben megszűnt.
Tarr Zoltán, a leendő társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a Művelődési Bizottság meghallgatásán többek közt kitért a filmfinanszírozásokra. Úgy véli, ezt a rendszert folyamatosan alakították,
sokan kiszorultak és az elkészült kurzusfilmek kevés nézőt vonzottak, miközben a független produkciók díjakat nyertek és sokkal nagyobb érdeklődés volt irántuk.
Szerinte a Fidesz kettészakította a filmes szakmát, miközben erősödött az öncenzúra. A rendszer hibáit alátámasztják az elmúlt néhány év magyar Oscar-nevezettjei, holott Magyarország kifejezetten jól áll, ha a jelölések számát nézzük. Az 1965-ben életre hívott kategóriában eddig 10-szer jelöltek magyar filmet, abból kétszer diadalmaskodott hazai produkció. Szabó István 1981-es Mephistója, majd a 2015-ös Saul fia, Nemes Jeles Lászlótól.
Mi lett volna, ha
A 2020 után nevezett filmek több esetben önmagukban is megkérdőjelezhetőek szakmai szempontból, pláne ha megnézzük, miket versenyeztethettek volna szakértőink. 2021-ben az első nagy költségvetésű magyar horrort, a Post Mortemet küldték az Oscarra, ami érdekes koncepcióra épült a skanzenes szettinggel, ám filmként gyenge lett, nem beszélve a két főszereplő kínosba hajló kapcsolatáról. Ott lett volna helyette a Természetes fény, a Külön falka, A feleségem története, vagy akár a Toxikoma, mindegyik kategóriákkal jobban összerakott alkotás.
2022-ben már egy igazi kurzusfilm, a Blokád utazhatott Hollywoodba, mint magyar nevezés. Tény, hogy nem volt valami erős év, de nagyobb esélye lett volna bekerülni a legjobbak közé olyan műveknek, mint a Magasságok és mélységek, a Larry, vagy a Szelíd. A 2023-as nevezés, a Kojot négy lelke egész tökös húzásnak bizonyult a Blokáddal szemben. A különleges animációs filmet végül nem jelölték, ami csak azért bosszantó, mert indulhatott volna helyette a Hat hét című fantasztikus szociodráma, vagy Reisz Gábor nemzetközi sikereket is elérő műve, a Magyarázat mindenre.
2024-ben aztán egy sokkal unalmasabb nevezéssel rukkolt elő a szakmai stáb. Hiába volt kirobbanó közönségsiker, a Semmelweis egy pillanatig sem volt esélyes még a jelölésre sem. Lehet, hogy technikailag igényes, profi munka, filmként nem több, mint egy súlytalanul előadott tanmese, aminek minden pillanatát láttuk már, csak más környezetben. Legalább a búcsú méltóra sikerült, mert a tavalyi nevezésbe, Nemes Jeles László Árvájába nem igazán lehet belekötni.
Egy új remény
Az Akadémia új szabálymódosításai jól jöttek volna néhány évvel korábban, ugyanis az új rendszer azoknak a filmeknek kedvezhet igazán, amelyeket saját országuk politikai vagy szakmai okokból nem nevez az Oscarra. Az elmúlt évek egyik legismertebb példája Justine Triet Arany Pálma-díjas filmje, az Egy zuhanás anatómiája, amit Franciaország végül nem nevezett Oscarra. A film ennek ellenére öt jelölést kapott, és elnyerte a legjobb eredeti forgatókönyv díját.
A módosítások értelmében egy ország több filmmel is versenyben lehet az Oscar-jelölésért, ráadásul egyes fesztiválok díjnyertes alkotásai állami nevezés nélkül is kvalifikálhatják magukat. Így juthatott volna Oscar-közelbe a Magyarázat mindenre, amely többek közt a Velencei Filmfesztiválon nyert díjat. A lehetőség tehát adott, az új szabályok és a kormány is segíthetik újra kibontakozni a magyar filmeseket, akik remélhetőleg megkapják a szükséges forrásokat és fel tudnak nőni a feladathoz. Mert az van bőven.
(Borítókép: DigitalVision / Getty Images)
Ismerd meg a film mögött álló művészek történeteit és szerezd be a Hogyan tudnék élni nélküled? kulisszakönyvét!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!