A magyar gazdaságot 2026-ban mérsékelt növekedés, 3 százalék feletti infláció, magas költségvetési hiány és emelkedő adósságráta jellemezheti – erről beszéltek a CIB Bank elemzői szerdai sajtóreggelijükön. A bank szakértői szerint az iráni háború alapjaiban írta át az év eleji prognózisokat, miközben a kétharmados kormányzati felhatalmazás érdemi bizalomerősítő tényezőként jelent meg a hazai pénzpiacokon. A CIB Bank 2026-ra 1,8 százalékos GDP-növekedést, 3 százalék körüli éves átlagos inflációt és 5,75 százalék körüli év végi MNB-alapkamatot vár.
Három hónapja zárva a Hormuzi-szoros
Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője szerint a piacok tavaly év végén még egészen más külső környezettel számoltak. A bank elemzőihez hasonlóan a globális szereplők is arra készültek, hogy 2026-ban fokozatosan csökkenő olajárak és lassan stabilizálódó világgazdaság jöhet. Ehelyett azonban az iráni konfliktus új energiapiaci sokkot indított el.
A vezető elemző emlékeztetett:
Donald Trump korábban gyors rendezést ígért, ehhez képest a Hormuzi-szoros immár harmadik hónapja részlegesen lezárt állapotban működik.
Ez azért különösen kritikus, mert békeidőben a globális olaj-, gáz- és számos vegyiparialapanyag-export 20-25 százaléka ezen az útvonalon halad át.
A CIB Bank elemzői szerint a Brent típusú olaj hordónkénti ára a második negyedévben 110 dollár felett tetőzhet, majd az év végére 80–90 dollár közé korrigálhat vissza. Éves átlagban azonban így is 35 százalékkal magasabb olajárral számolnak, mint 2025-ben.
Trippon Mariann szerint a mostani sokk ugyan kisebb, mint a 2022-es inflációs hullám volt, de a jegybankok már nem tekintenek automatikusan átmeneti jelenségként az ilyen kínálati sokkokra. „A Covid-időszak és az orosz–ukrán háború megtanította a döntéshozóknak, hogy az inflációs sokkok könnyen beépülhetnek a gazdaságba. Éppen ezért most mindenki azt figyeli, milyen másodkörös hatások jelennek meg a bérekben, az inflációs várakozásokban és a fogyasztásban” – fejtette ki.
Európa gyengül, Amerika stabilabb maradhat
Az energiapiaci feszültségek leginkább Ázsiát sújtják, míg az Egyesült Államok számít a legkevésbé sérülékeny gazdaságnak. Európa a kettő között helyezkedik el. A CIB az euróövezet GDP-növekedési prognózisát 0,9 százalékra vágta vissza, miközben az infláció az őszi hónapokban 4 százalék fölé emelkedhet.
Az egyszerre romló növekedési és inflációs kilátások komoly dilemmát jelentenek a jegybankok számára. A CIB elemzői szerint az Európai Központi Bank idén két kamatemelést is végrehajthat, míg az amerikai Fed inkább kivárhat, és legfeljebb év végén lazíthat.
Trippon Mariann szerint az EKB azért kényszerülhet szigorításra, mert az euróövezet jóval kitettebb az energiaársokknak, ráadásul az európai kamatszint már a konfliktus előtt is nagyjából egyensúlyi tartományban mozgott.
A piac már beárazta az új magyar kormányt
A magyar gazdaság kapcsán a CIB Bank elemzői hangsúlyozták: bár a kormányváltás önmagában rövid távon nem írja át a makrogazdasági pályát, a pénzpiacok rendkívül pozitívan reagáltak az új politikai helyzetre.
Trippon Mariann szerint a forint erősödése és az állampapírpiaci hozamok zuhanása egyértelműen azt mutatja, hogy
kiárazódott a magyar piacokról a korábbi politikai kockázati prémium.
A magyar és a lengyel tízéves állampapírhozam közötti különbség gyakorlatilag eltűnt, ami korábban elképzelhetetlennek tűnt. A vezető elemző szerint ez azt jelzi, hogy a piac már beárazta az új gazdaságpolitikai irányt, illetve az euróbevezetés lehetőségét is.
Trippon Mariann ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a pozitív piaci reakció önmagában még nem jelent tartós gazdasági fordulatot. A következő évek kulcskérdése az lesz, hogy sikerül-e valódi szerkezeti reformokat végrehajtani.
Nem működik tovább a régi magyar növekedési modell
Trippon Mariann szerint Magyarország eljutott arra a pontra, ahol a korábbi, olcsó munkaerőre és exportvezérelt iparra épülő modell kifulladt. „Nem fog működni a magasnyomású gazdaság” – fogalmazott az elemző, aki szerint a jövőben már nem lehet pusztán fogyasztásélénkítéssel vagy újabb összeszerelő beruházásokkal gyors növekedést fenntartani.
Az elemző szerint a magyar gazdaságnak a termelékenység és a magasabb hozzáadott érték irányába kell elmozdulnia. Ehhez azonban hosszú éveken átívelő reformokra lesz szükség az oktatásban, az egészségügyben és a vállalati szektorban is.
Különösen látványosnak nevezte a lengyel és magyar kkv-k közötti különbséget. A lengyel kis- és középvállalkozások termelékenysége már megközelíti a nagyvállalatok szintjének 70 százalékát, míg Magyarországon ez az arány mindössze 50 százalék körül alakul.
Trippon szerint nem egyszerűen több pénzre van szükség, hanem sokkal innovatívabb, gyorsabban alkalmazkodó vállalati kultúrára. Példaként említette, hogy a lengyel cégek nyitottabban reagálnak az automatizációra és a mesterséges intelligenciára, míg a magyar vállalatok gyakran kivárnak, és halogatják a beruházásokat.
Infláció: most még nyugodt a kép, de ez gyorsan változhat
A CIB Bank szerint az energiaár-sokk kedvező pillanatban érte a magyar gazdaságot, mivel az infláció februárban 1,4 százalékos többéves mélypontra süllyedt.
Trippon Mariann ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a jelenlegi kép részben mesterségesen kedvező. Az üzemanyagár-sapka, az elhalasztott adóemelések és az árrésstopok elfedik a valós inflációs folyamatokat.
Az év második felében fokozatosan emelkedhet az infláció, decemberre pedig 4 százalék körüli szintre kapaszkodhat vissza a fogyasztóiár-index. Éves átlagban ugyanakkor így is 3 százalék körüli inflációval számolnak.
Trippon Mariann szerint az egyik legfontosabb kérdés most az, mikor vezetik ki az üzemanyagár-sapkát, mert azt „nagyon sokáig nem lehet fenntartani”, különösen tartósan magas olajárak mellett.
Jöhet kamatcsökkentés, de csak óvatosan
A CIB Bank elemzői jelenleg a piaci konszenzusnál optimistábbak a kamatcsökkentések lehetőségét illetően. A bank szerint az MNB akár már júniusban is csökkentheti az alapkamatot, ha a külső környezet nem romlik tovább, és fennmarad a pénzpiaci stabilitás.
Trippon Mariann rámutatott, hogy a forint jelenleg túl erős a magyar gazdaság fundamentumaihoz képest. Az elmúlt két évben a reálárfolyam közel 10 százalékkal erősödött, miközben a termelékenység gyakorlatilag stagnált.
A vezető elemző szerint a túl gyors felértékelődés már a vállalati versenyképességet veszélyezteti, ezért a gazdaságpolitikának inkább a fokozatos alkalmazkodást kellene támogatnia. Az elemző szerint a forint elérte csúcsát, az elkövetkező időszakban konszolidálódik az árfolyam.
Gyenge költségvetés, hosszú konszolidáció
A CIB Bank szerint az új kormány rendkívül nehéz költségvetési helyzetet örökölt. Az első negyedévben a hiány már az éves terv 83 százalékát elérte, miközben a gördülő deficit a GDP 7,5 százaléka körül alakult. Trippon Mariann szerint szinte biztosra vehető, hogy pótköltségvetésre lesz szükség – amit Kármán András pénzügyminiszter be is jelentett keddi parlamenti bizottsági meghallgatásán –, ugyanakkor a piac és a hitelminősítők egyelőre tolerálják a magas hiányt az új kormány erős felhatalmazása miatt.
Az elemző hangsúlyozta: hosszabb távon nem önmagában a hiány mértéke számít, hanem az, hogy az állam mire költi a pénzt. Szerinte az új kormány „viszonylag kevés erőfeszítéssel találhat mozgatható ezermilliárdokat”, ám azzal nem a hiányt mérséklik majd, hiszen „van mire fordítani az összeget”. Szerinte az oktatás, az egészségügy vagy az infrastruktúra fejlesztése olyan területek lehetnek, ahol a magasabb deficit is elfogadható, ha valódi értékteremtést szolgál.
„A következő időszak legfontosabb feladata az EU-források felszabadítása és egy hiteles középtávú költségvetési konszolidációs pálya felrajzolása lesz” – hangsúlyozta Trippon Mariann.
(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: Akos Stiller / Bloomberg / Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!