61. életévében elhunyt Fonyódi Tibor író, forgatókönyvíró, akit sokan Harrison Fawcettként ismerhetnek. A Zsoldos Péter-díjas szerző, tanár számos film forgatókönyvét írta, legsikeresebb könyvsorozata pedig a Katedrális-ciklus volt.
Fonyódi Tibor 1965. június 2-án született Budapesten. Első publikációi 1992-ben jelennek meg a Harmadik Szem magazinban. Első önálló kötete, A Katedrális harcosai 1998-ban jelenik meg a debreceni Cherubion Kiadónál, a regény folytatásáért, A Katedrális legendája című munkájáért 2000-ben Zsoldos Péter-díjjal jutalmazzák az év legjobb sci-fi regénye kategóriában. Az 1998 óta megjelent regényeit a zsáner legnépszerűbb darabjai közt tartják számon, amelyek húsznál több új kiadást értek meg az első megjelenésük óta. Nem tekinti magát mainstream sci-fi-írónak, gyakorlatilag „sci-finek álcázott” történelmi témájú regényeket ír Harrison Fawcett írói álnéven – olvasható szerzői oldalán.
Fordulat a múlt felé
A napjainkig négy kiadást megért Katedrális-ciklus az ókori Római Birodalomba kalauzolja az olvasókat; az ókori Egyiptom világát megidéző Aranypiramis, a második világháborús angolszász kémregények világát parodizáló Feketecsuklyások, a magyar Szent Korona történetét tárgyaló A Korona hatalma, vagy az 1566-os szigetvári ostrom történetét feldolgozó A Korona szövetsége túlmutatnak a kortárs magyar fantasztikus irodalom szokott keretein.
Az ezredforduló után érdeklődése az elfeledett vagy rosszul értelmezett magyar történelmi múlt felé fordul. 2002-ben kezdi publikálni a Hadak útja történelmi regénysorozatát, amelynek első kötete, a Hun Birodalom korában játszódó Isten ostorai „Le Chamane d’Attila” címen franciául is megjelenik a párizsi Pygmalion kiadó gondozásában. 2005-ben Szörényi Levente felkérésére Keleten kél a nap címmel ír alapdrámát a készülő Árpád népe operához. Az opera ősbemutatójára 2006 márciusában került sor a Papp László Budapest Sportarénában.
Forgatókönyvírói pályafutása 2006-ban indul. Azóta számtalan filmnovella és forgatókönyv alkotója. A legtöbbet foglalkoztatott magyar forgatókönyvírók közt tartják számon.
Munkássága a teljesség igénye nélkül:
A 2008-as moszkvai DetectiveFesten kategória-fődíjat nyert Tűzvonalban négy évadának, valamint a 2012-es jaltai Vmesztye/Together Nemzetközi Film és Televízió Fesztiválon kategória-fődíjat nyert Hacktion (I–II. évad) vezető írója. A Liszt Ferenc születésének bicentenáriumi évében készült Liszt-tévéfilm, az Utolsó rapszódia forgatókönyvírója.
Az 1956-os forradalom 60. évfordulója alkalmából készült dokumentumfilm-sorozat, a Szabadság tér ’56 forgatókönyvírója.
A Tőkés László családját terrorizáló Securitate operatív tevékenységét feltáró Janus forgatókönyvírója.
Béres Józsefnek, a Béres -csepp feltalálójának életét feldolgozó Cseppben az élet című minisorozat alaptörténetének írója, A feltaláló című nagyjátékfilm-változat forgatókönyvírója.
2019–2023 között a Nemzeti Filmintézet (korábbi Filmalap) forgatókönyv-fejlesztési igazgatója, a Filmszakmai Döntőbizottság tagja, 2023-tól távozásáig (2024) filmforgatókönyv-fejlesztési vezető, a Televíziós Döntőbizottság tagja.
2021–23 között a Színház- és Filmművészeti Egyetem keretein belül működő Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézet filmírástanára.
2024 februárjától visszatér az alkotói oldalra, több hazai és nemzetközi produkció forgatókönyvírója, kreatív producere.
2024 júniusában a Mesterjátszma forgatókönyvéért Tóth Barnabás rendezővel együtt Magyar Mozgókép Díjat kap.
Fonyódi Tibor a Magyar Forgatókönyvírók Egyesülete (MFE-HSA) és a FilmJus forgatókönyvíró-szekció egyik alapító tagja, a Magyar Írószövetség tagja volt.
(Borítókép: Fonyódi Tibor 2024. június 15-én. Fotó: Bodnár Boglárka / MTI)
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!