„Elég a dumából és a hangulatkeltésből! Azonnali adócsökkentést és 480 forintos benzinárstopot a magyar kutakon” – írta még március 3-án, a választási kampány hajrájában Magyar Péter a Facebookon, akkor még miniszterelnök-jelöltként. A kijelentés már akkor inkább kemény kampányüzenetnek tűnt, mintsem reális gazdaságpolitikai vállalásnak. Április 12-én a Tisza Párt megnyerte a választást, május 9-én pedig Magyar Péter hivatalosan is letette a miniszterelnöki esküt.
Alig néhány nappal később már egyértelművé vált, hogy az ország irányítását teljes egészében az új kabinet vette át. A kormányváltás után különösen nagy figyelem övezte az üzemanyagárak kérdését, hiszen a kampány egyik fontos kérdése éppen a benzinárstop volt. Nem véletlen, Magyar első hivatalos lépései között ezért kiemelt helyet kapott az egyeztetés a Mol felső vezetésével. A tárgyalások végül gyors megállapodással zárultak: a felek abban állapodtak meg, hogy a védett üzemanyagár egyelőre változatlan formában marad érvényben.
Rögtön kitört a vita
A kormányváltás után szinte azonnal politikai vita alakult ki az üzemanyagárak körül. Hétfőn és kedden több fideszes politikus és kormányközeli influenszer is számon kérte az új kabineten, hogy miért nem 480 forintba kerül a benzin Magyarországon, miközben Magyar Péter a kampány során éppen ezt ígérte. Az új miniszterelnök szerdán, első kormányzati sajtótájékoztatóján reagált a kritikákra.
Magyar Péter hangsúlyozta, hogy a nemzetközi olajpiacon azóta jelentős áremelkedés történt, ennek ellenére a magyarországi védett üzemanyagár továbbra is alacsonyabb a piaci szintnél, és a kormány célja az, hogy ez így is maradjon. Arra is emlékeztetett, hogy amikor március 3-án elhangzott a 480 forintos árígéret, a kőolaj világpiaci ára még jóval alacsonyabb szinten állt.
Most érdemes közelebbről is megvizsgálni, mennyire állják meg a helyüket Magyar Péter érvei, és valóban mennyit változott a nemzetközi olajpiaci környezet az elmúlt hónapokban.
Már csak azért is, mert így tökéletesen látszik, hogy most egy energiaválság kapujában lehetünk.
Nagyon leegyszerűsítve a magyarországi üzemanyagárakat alapvetően két tényező mozgatja. Az egyik a kőolaj világpiaci ára, vagyis hogy mennyiért lehet nyersolajat vásárolni a piacokon. A másik pedig a forint árfolyama, hiszen Magyarország nyersanyagban szegény ország, importra szorul.
A helyzetet jól mutatja, hogy a Brent típusú kőolaj világpiaci ára március 3-a óta rendkívül jelentős emelkedést produkált. Míg a kampányidőszakban egy hordó Brent olaj nagyjából 81 dollárba került, addig mostanra az ár már 105 dollár körül mozog. Ez közel 30 százalékos drágulást jelent néhány hónap alatt!
A magyar piac szempontjából azonban talán még fontosabb az orosz Ural típusú kőolaj ára, mivel a hazai finomítói rendszer részben továbbra is erre a nyersolajra épül. Március 3-án az Ural típusú olaj hordónkénti ára nagyjából 67 dollár körül alakult, mostanra viszont már 102 dollár közelébe emelkedett. Ez még jelentősebb áremelkedés és vannak már olyan napok, amikor az urali olaj drágább a brentnél.
Közben ugyanakkor történt egy olyan folyamat is, amely részben tompította az olajáremelkedés hatását: a forint erősödött a dollárral szemben. Március eleje óta a magyar fizetőeszköz több mint 18 forintot erősödött a dollár ellenében, ami nagyjából 5 százalékos javulásnak felel meg. (Az erős forint kifejezetten nem tesz jót a gazdaságnak, ám ezt most hagyjuk, erről részletesen itt írtunk.)
De nézzünk még pontosabb számokat! Mindezek után érdemes megnézni, hogyan nézne ki a helyzet a magyar kutakon a jelenlegi piaci viszonyok mellett. Május 13-án az autósok átlagban nagyjából 684 forintos literenkénti árral találkozhatnának a 95-ös benzin esetében, ha nem működne a jelenlegi védett ármechanizmus. Ez jól mutatja, mekkora különbséget jelent jelenleg az állami beavatkozás az üzemanyagpiacon, de az is látszik, hogy 480 forintos rögzített ár azt jelentené, hogy a benzin literenként mintegy 204 forinttal kerülne kevesebbe a kutakon.
Ehhez képest egészen más képet mutatott a piac még március 3-án, vagyis akkor, amikor elhangzott Magyar Péter 480 forintos benzinárra vonatkozó ígérete. Abban az időpontban a 95-ös benzin piaci átlagára nagyjából 565 forint volt literenként. Ez azt jelenti, hogy a 480 forintos árszint eléréséhez akkor mindössze körülbelül 85 forintos csökkentésre lett volna szükség. Vagyis a két időpont között a nemzetközi piaci környezet drasztikusan megváltozott.
Az olajárak emelkedése néhány hét alatt teljesen más gazdasági realitást teremtett az üzemanyagpiacon.
A magyar üzemanyagpiac már a jelenlegi rendszer mellett is feszült helyzetben működik. Az ársapka és a védett ármechanizmus miatt ugyanis az import jelentős része gyakorlatilag eltűnt a piacról. Ennek egyszerű oka van: a külföldi kereskedőknek nem éri meg olyan országba üzemanyagot hozni, ahol az államilag meghatározott ár jelentősen alacsonyabb a piaci szintnél.
Ez azt jelenti, hogy Magyarország ellátása egyre inkább a hazai finomítói és logisztikai kapacitásokra támaszkodik, ami sérülékenyebbé teszi az egész rendszert. Ilyenkor már egy kisebb fennakadás vagy karbantartás is könnyebben problémákat okozhat a kutakon. Ebben a helyzetben különösen kockázatos lenne a benzinár újra 480 forintos szintre történő rögzítése. A jelenlegi piaci ár 684 forint literenként, miközben a védett ár 595 forint körül alakul. Ez már most is nagyjából 89 forintos eltérést jelent a piaci szinthez képest. Ha azonban a hatósági ár ismét 480 forint lenne, akkor a különbség már meghaladná a 200 forintot literenként.
Egy ekkora eltérés mellett szinte biztosra vehető az ellátási válság.
(Borítókép: Magyar Péter 2026. május 13-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!