Idén jelent meg a Jaffa Kiadó gondozásában Szász Máté neurobiológus, diagnosztikai szakértő túlzás nélkül hiánypótló könyve, A szépségápolás sötét titkai, ami egy trilógiára tervezett sorozat, a Legkedvesebb mérgeink első kötete.
Nehéz a könyvről objektíven és mérsékelten írni, mert szinte tökéletes – azért szinte, mert ezt általában semmiről nem merjük és nem illik leírni, de mégis az. A téma először is hihetetlenül fontos ma, mikor 10 évestől 90 évesig mindenki sminkel, nem kicsit, nem néha, hanem vastagon és állandóan. Ezt látjuk a közösségi oldalakon, ez a követendő minta, mert tényleg szép, de milyen áron lehet bárki hollywoodi külsejű sztár? Másodszor, A szépségápolás sötét titkai bár teljesen szakmai, tudományos eredményeket mutat és ír le, mégis érthető mindenkinek, könnyed, vicces is, és hatásos. Félve kezdünk sminkelni, miután letettük és épp ez a cél. De vajon mi vesz rá egy egészséges, sportos, láthatóan sminket sem viselő 40-es férfit egy ilyen témájú könyv megírására?
Kémiai analfabetizmus
A válasz gyors és világos: a társadalmat jellemző kémiai analfabetizmus oda vezetett, hogy a gyerekeink mára iszonyú veszélybe kerültek.
Az ő finom, érzékeny, még nem edzett bőrüket, szervezetüket tönkreteszik a kozmetikai mérgek. Rengeteg olyan anyagot használnak, amiket nem is ismerünk. Ezért is írtam ezt a könyvet négygyermekes apaként.
És nem titkolja, riogatni akart, mert erre van most szükség, erős figyelemfelhívásra, hogy kapjuk fel a fejünk és vegyük el a sminket a fiataloktól. Szász is félti a gyerekeit, ráadásul pontosan tudja, miről ír, labordiagnosztikában dolgozik és kollégáival évi 20 millió vizsgálatot végeznek elkeserítő eredményekkel: egyre több a tizenéves cukorbeteg és nem a táplálkozás, hanem a vegyi hatások miatt.
Változtatnunk kell, meg kell érteni, hogy új helyzet van: a ‘80-as években 200 ezer vegyület volt engedélyezve, ma 200 millió! Ennyire nőtt a kémiai anyagok felhasználási köre. Napi 7 új vegyszert engedélyeznek.
A kozmetikai szerek pedig alattomosan károsítják életünket, vegyületeik beköltöztek a sejtjeinkbe, de hiába, ha sok nő vallja, amit Szász egy ismerőse is, hogy bármi nélkül tud élni, de „az arcbőrömet és a sötét lelkemet senki sem láthatja”. Persze, létezik szabályozás, sok kozmetikai ipari vegyületet betiltott már az EU, de korántsem eleget. Az idősebb, felnőtt szervezet is tele van velük, de mi nem gyerekkorunkban találkoztunk velük először. A mostani gyerekek korai expozíciója így óriási veszély.
A könyv emiatt az édesanyákat célozza meg, akik hathatnak tinilányaikra. Persze Szász is tudja, nem könnyű, a kamaszkor épp arról szól, hogy keresik identitásukat, hasonlítgatják magukat a többiekhez, idoljaikhoz. De csak a külső jegyekben, ezek dominálnak ma, ez az eltorzult világ, amiben norma sem létezik – az iskolában elfogadott sminkre például. A social media eközben folyamatosan mutatja, milyennek kell lenni, mit használjon a tízéves kislány is.
A dózis teszi a mérget, attól függően lesz drog, hogy mekkora mennyiségben fogyasztjuk. Hol van a dózis küszöb? Hány tabletta vagy milligramm? A ftalátok pl. az összes gyerek vizeletéből kimutathatók, de kérdés, mindig bennünk vannak-e. Ha van egy káros toxin, egész életünkben jelen van vajon, vagy hullámzik a mennyisége, és hogy hat hosszú távon? Ezekről semmit nem tudunk.
10 ezer vegyület folyamatosan megtalálható szervezetünkben, és egymásra is hatással vannak. Endokrin diszruptorok (hormonrendszert károsító anyagok), ezeken belül például a xenoösztrogének, amik a hormonokat befolyásolják. Az ösztrogénhez képest gyengébb hatással, de folyamatosan ott vannak.
A betegség finom illata
A toxinok nagy része idegsejtjeinkre hat, de nem arról van szó, hogy ne használjunk semmit, csak figyeljünk oda, ázsiai helyett európait, több helyett kevesebbet. Az USA szabályozása is rossz, ott csak 11 összetevő van betiltva, az EU-ban 1600. „A kínaiaknál nincs is igazi szabályozás, így történhetnek pofátlan esetek, például a betiltott formalin tetemes koncentrátuma a hajkiegyenesítőben.”
Szász Máté arra hívja fel a figyelmet, hogy a mennyiséggel van a baj, egy átlagos európai nő 150-160 vegyszert ken az arcára reggel 10-ig, ami elképesztő és felesleges. És hiába olvasgatjuk a címkéket, a legveszélyesebb anyagok nincsenek is feltüntetve. Sok szennyeződés, toxikus matéria a gyártás során termelődik, véletlenszerűen kerül a kozmetikumba. Az illatoknál pedig tehetetlenek vagyunk, mert anyagait szerzői jog védi, saját szabadalom. Nem kötelező kiadni, hogy egy illatnak mik az összetevői, mert szellemi alkotás, de abban azért biztosak lehetünk, hogy vannak benne ftalátok, illatfixálók.
Minél tartósabb egy illat, annál nagyobb a toxikus dózis, épp ezért kéne a ruhára fújni, ahol oké, nem bomlik ki a karaktere, de pont azért nem, mert nem reagál a sejtekkel. A betegség illata az, ami annyira finom.
A 10 ezer potenciálisan toxikus vegyületet sokszor trükkösen még át is nevezik, így számuk lehet 100 ezer is. Ha el akarunk igazodni a komponensek erdejében, letölthetünk egy appot is, az INCI Beauty kijelöli a veszélyes komponenseket. Ezzel egyébként lényegesen csökkentjük a kiadásainkat is, sokkal kevesebbet fogunk vásárolni, ha látjuk, hogy mennyi méreg van a kozmetikumokban. Persze Szász Máté hangsúlyozza, nem az a cél, hogy vegyészekké váljunk, inkább, hogy ne kombináljunk sok krémet, és nem kell állandóan valamit magunkra kenni.
A legveszélyesebbek pedig a sprayk
Minden, ami aeroszol, veszélyes, mert a tüdőben szívódik fel, és az a legrosszabb – mondja Szász. Ráadásul ezekre más szabályok vonatkoznak, nem minősülnek kozmetikai terméknek (például a légfrissítők), mert „nem kerülnek kapcsolatba a testtel”. Ennél persze sokkal durvább dolog történik: belélegezzük a pumpás illatfelhőt, le a tüdőre.
A hajegyenesítő kiemelten veszélyes, ahogy a tartós smink, amiben teflon-szerű örök vegyületek érik el, hogy festett bőrünk lepergesse a vizet, a zsírt, és hőálló legyen. A „sav- és húgyálló” smink finom selymes hatású, nem mosódik el, viszont rákkeltő, multitoxikus.
Felszívódás szempontjából a fejbőr és a hónalj a legveszélyesebb, mert mind a két helyen nyitva vannak a pórusok, verejtékmirigyek, szőrtüszők és intenzív hajszálérhálózat sokasága található.
A hónalj párás környezete a legideálisabb a mérgek felszívódásához: a puha, nedves bőr könnyebben átereszti őket. Például a dezodorokban megtalálható alumíniumot. A hónalj deo csak a szagra hat, de az alumínium tartalmú antiperspirant eltömíti a verejtékmirigyeket, így nem tud kijutni az izzadság. Az alumíniumot emlődaganatoknál sok esetben kimutatták, fokozza ugyanis a daganatkockázatot azzal, hogy a tumorszupresszor gének aktivitását csökkenti.
Mi lehet a megoldás? A natúrkozmetikumok, amik nem színezettek, de krémesek, jó a PH-értékük, mellettük nem szaporodik a baktérium. Léteznek növényi olajosak is, a borsmentás, kakukkfüves, rozmaringos is alkalmazható. Új irányzat a probiotikumos deóké, amik kiszorítják a rossz szagokat okozó káros baktériumokat. Ez lesz Szász szerint a jövő megoldása. De létezik hónalj botox is, ami blokkolja a verejtékmirigyek végét, így nem történik izzadás. Tartós megoldás, de valószínűleg nem mindenkinek elérhető és kívánatos. Úgyhogy Szász szerint már az is jótékony hatású, ha igyekszünk európait venni, azon belül is inkább magyart, ami ellenőrizhető.
Fújósat semmiből ne, a fejbőrünkre fokozott odafigyeléssel vigyük fel a szereket, ha muszáj. A tartós sminkekkel is óvatosan bánjunk.
Szászék épp azon dolgoznak, hogy vegyészek bevonásával megvizsgálják és szakértőkkel minősítsék az egészséges deókat. Lehet már kapni személyre szabott krémeket üvegben, amik illat- és adalékanyag mentesek.
Néhány szó a szappanokról is
Szász Máté szerint indokolatlan a pár perces zuhanyzáshoz az illatos, irizáló tusfürdő, de ha hosszabban áztatjuk magunkat, akkor is, az illat úgysem marad meg. Az illatozás és a szín, a selymesség több veszélyes vegyülettel születik, és sajnos a kemény, klasszikus szappan sem ideális.
Nagyon leoldja a bőr zárófelszínét, a természetes zsírt, így fellazul a lipidrétege, fokozódik a bőr átjárhatósága. A legjobbak az illat-, tartósítószer- és színezékmentes tusfürdő olajok.
De a férfiaknak is résen kell lenni, borotválkozás után a felsértett bőrre fertőtlenítő növényi olajok az ajánlottak, a kamilla is ilyen, csak szárít. A baktériumok inaktiválása fontos szőrtelenítés után, de ezt is óvatosan kell, hiszen a frissen felszántott arcbőr eleve meg van nyitva, nem mindegy, mit kenünk rá, ami gyorsan beszívódik.
Persze nemcsak a kozmetikumokból visszük be a mérgeket, az ételekből is, de az a következő könyvem témája lesz….
– mondja Szász Máté.
(Borítókép: Szász Máté 2026. április 24-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)
5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!