2026 márciusában az építőipari termelés volumene a nyers adatok alapján 3,9, a munkanaptényezővel kiigazított adatok szerint 2,0 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Mindkét építményfőcsoport termelése nőtt: az épületeké 4,4, az egyéb építményeké 3,0 százalékkal.
Az építőipari ágazatok közül az épületek építése 5,4 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz mérten. Az egyéb építmények építése 8,3 százalékkal kisebb, a legnagyobb súlyú ágazat, a speciális szaképítés termelése 7,3 százalékkal nagyobb volt.
A megkötött új szerződések volumene az előző év azonos időszakihoz mérten 2,9 százalékkal csökkent, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 19,2 százalékkal visszaesett, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 26,2 százalékkal nőtt.
Az építőipari vállalkozások március végi szerződésállományának volumene 4,8 százalékkal meghaladta a 2025. márciusit, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 4,6 százalékkal kisebb, az egyéb építményekre vonatkozóké 9,2 százalékkal nagyobb volt.
Ami a havi változást illeti, a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 0,5 százalékkal nagyobb volt márciusban a februárinál.
2026 első három hónapjában az építőipari termelés volumene 4,2 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól.
Építőipari termelői árak
Az építőipar ágazatain belül 2026 I. negyedévében a legnagyobb súlyú, speciális szaképítésben nőttek leginkább (5,4 százalékkal) az árak, az egyéb építmények építésében 4,1, az épületek építése vonatkozásában 4,0 százalék volt a drágulás mértéke 2025 első negyedévéhez mérten.
Az építőipar termelői árai átlagosan 1,8 százalékkal haladták meg a 2025. negyedik negyedévi értékeket.
Várható volt a bővülés, ám az áremelkedési hullám még csak most jön
Márciusban 2 százalékkal nőtt az építőipar, ezen belül az épületek építése 4,4 százalékkal bővült tavaly márciushoz képest. Az MNB lakáshitelezési adatai, a kiadott építési engedélyek már előre vetítették, hogy az építményfőcsoportnak egy részét adó társasház-, lakás- és családiház-építés, valamint a felújítási és korszerűsítési piac lendületes bővülésnek indult – kommentálta az KSH adatait Juhász Attila, az Újház Zrt. és az Építőipari Vállalatok Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke.
Ezt igazolja vissza, hogy az Újház építőanyag-kereskedelmi hálózatnál márciusban a szerkezetépítéshez használt anyagok árbevétele 24, a tetőfedő anyagoké pedig 40 százalékkal nőtt a megelőző év márciusához képest. Ahogy arra a használtlakás-piaci trendekből is következtetni lehetett, ugyancsak megugrottak a korszerűsítéseknél, felújításoknál előszeretettel használt anyagok értékesítési mennyisége is, a szigetelőanyagok 22, a burkolóanyagok és szaniterek forgalma 13 százalékkal nőtt – tette hozzá az építőipari szakértő.
A márciusi adatokon ugyanakkor még alig érzékelhető az iráni háború hatására kibontakozó energiaválság áremelő hatása. Az árak az összes építőanyagra nézve 2,7 százalékkal emelkedtek tavaly márciushoz képest, de ez már érzékelhető gyorsulás a korábbi árstabilitáshoz képest. A közel-keleti konfliktus következménye miatt kialakult kőolaj- és földgáz-áremelkedések miatt az áprilisi áremelkedés már nem lesz ilyen moderált, és csak remélni lehet, hogy ez nem veti vissza a megkezdett építkezéseket és növekvő felújítási kedvet
– mutatott rá.
Kritikus év után
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke nemrég értékelte az Index megkeresésére a 2025-ös év teljesítményét, illetve a 2026-os várakozásokat. Koji László többek között kifejtette, pozitívum, hogy – bár volt rá esély, de – az építőipar végül nem húzta le a GDP-t. A decemberi hajrá javított az éves mérlegen. Alacsony, 2024-es bázishoz viszonyítva ugyan, de éves szinten 2,8 százalékkal nőtt a termelés, így az ágazat teljesítménye 2050 milliárd forintra emelkedett. Ugyanakkor hangsúlyozta: az ágazat nem lehet elégedett, mert lényegesen magasabb teljesítményre lenne képes – legalább 20 százalékkal nagyobb volumen is elérhető lett volna a jelenlegi kapacitások mellett.
Koji László ismertette az ÉVOSZ saját felmérését is, amely szerint a vállalkozások 60 százaléka árbevétel-csökkenésre számít 2026-ban, ami a jövedelmezőség romlását és élesebb versenyt vetít előre. A választási év hatásaira kitérve elmondta: az építési beruházási ciklusokban a választások éve jellemzően egy lezáró szakasz, az új ciklus indulására pedig egy-másfél évet kell várni.
Mivel 2025-ben nem került előkészítésre számottevő mennyiségű állami közösségi beruházás, arra számít, hogy 2026-ban is alacsony szinten maradnak az állami megrendelések. Ráadásul az új szerződések csökkenő volumene alapján az sem zárható ki, hogy a választási évben az állami megrendelések tovább apadnak. Nemcsak az állami, hanem a nagy értékű magánmegrendelések terén is kivárás tapasztalható.
Koji László hangsúlyozta, hogy a szakma nagy reményeket fűz a lakossági megrendelésekhez, különösen a lakásépítéshez és a lakásfelújításhoz. Ugyanakkor rámutatott: az építőipar 140 ezer vállalkozásból áll, és nem minden szegmens helyzete azonos.
Azok a cégek, amelyek főként lakásépítésből és -felújításból élnek, 2026-ban akár jobb évre is számíthatnak. Ezzel szemben az infrastruktúra- és közműépítéssel foglalkozó vállalkozások számára még a 2025-ösnél is nehezebb időszak következhet – mutatott rá.
Kritikus év előtt
Az ÉVOSZ nemrég egy tanulmányt is közzétett, amelyben az építőipari kihívásairól és az arra adott lehetséges válaszokról értekezik. Ebben többek között az szerepel, hogy a hazai építőipar 2026-ra olyan fordulóponthoz érkezett, ahol egyszerre kell kezelnie a ciklikusan visszaeső állami beruházásokat, a lakáspiaci bizonytalanságot, a finanszírozási nehézségeket, a lánctartozás újraerősödését és a munkaerő szerkezeti hiányát.
300 milliárd forintos lánctartozás, 7 százalékra zsugorodott jövedelmezőség, 30 ezerrel kevesebb foglalkoztatott és 20 ezres strukturális munkaerőhiány sújtja az ágazatot.
Az ÉVOSZ szerint kulcskérdés a kormányzat keresletkiegyenlítő szerepe. Hosszú távú, választási ciklusokon átívelő beruházási programokra lenne szükség.
A javasolt projektek között szerepel többek között Paks II. érdemi kivitelezése, egy 800 ezer lakást érintő panelprogram, ivóvíz- és csatornarendszeri rekonstrukciók, 160 kilométer per órás vasútvonal-fejlesztések, közúti infrastruktúra-bővítések, kórházfejlesztések és vízmegtartó programok.
Az importkitettség csökkentése szintén stratégiai cél. A jelenlegi 48 százalékos importarányt érdemben mérsékelni kellene, ami a hazai gyártókapacitások fejlesztését igényli. A külföldi beruházók esetében legalább 65 százalékos uniós vagy magyar beszállítói arány kikötését tartják indokoltnak.
(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: Daniel Tamas Mehes / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!