Az FC Barcelona matematikailag is bebiztosította idei bajnoki címét a La Liga 35. fordulójában, stílusosan a Real Madrid ellen. A mérkőzést megelőző hét eseményei ugyan megágyaztak egy katalán sikernek, a csapat valóban remekül állt bele a találkozóba, hamar meg is rúgta góljait (ráadásul nem is akármilyeneket…), ezt követően pedig kitűnően menedzselte az összecsapást, pillanatnyi esélyt sem hagyva riválisának. A pontozás szempontjairól, elveiről itt olvashatsz.

A kezdőcsapat:
Joan García: 7
A Real Madridot keveset látjuk ennyire impotensen támadni, ezáltal Joan is joggal számíthatott nagyobb nyomásra, de remekül együtt élt a játékkal, mindhárom kifutása szükséges és sikeres volt, jó helyen volt nála a labda, egyetlen védését pedig már a második percben letudta Vinícius erőtlen lövését követően.
Eric García: 7.5
Félelmetesen jól védekezett Vinícius ellen, az évekkel ezelőtti legyőzhetetlen Araujot idézte teljesítménye. Megkockáztatható, hogy mindent egybevetve most teljesített a legjobban a szezonban, erősségei határozottan kiütköztek jobbhátvéd poszton. 4-szer tisztázott, 5-ször szerezte vissza a labdát, legemlékezetesebb momentuma pedig a Bellingham üres kapus centerezése közben bemutatott hatalmas mentés volt (no meg az ellenfél brazil támadójára villantott gunyoros mosolyai…).
Cubarsí: 7
Szinte végtelen magabiztosságot sugárzott (jól illett Eric és Gerard Martín mellé), a passz- és védekező mutatói egyaránt kiemelkedőnek számítottak. 77 passzából 75 társat talált, 7 tisztázása, 3 labdaszerzése és 3 megnyert párharca volt (6-ból), így jelentős szerepet játszott az ellenfél klasszis támadóinak semlegesítésében.
Gerard Martín: 7
Ha valaki egy éve azt mondja, hogy Gerard Martín egy Klasszikuson a védelem egyik legbiztosabb pontja lesz, méghozzá középen, kevesen vették volna komolyan szavait. Egyetlen hibát vétett, Gonzalo García nagy helyzeténél a fiatal csatár mögé tudott kerülni, ezt leszámítva labdával (94%-os passzpontosság) és anélkül is (például a remek labdafedezése Brahim Díazzal szemben) magas szintet hozott.
Cancelo: 6.5
Talán a szokásosnál szürkébb napot fogott ki, ehhez képest hiba nélkül végigjátszotta az egész meccset, ismét posztok között ingázva. 5 progresszív labdavezetést így is írhatunk a neve mellé, csak a támadóharmadban lejátszott egy az egyezések, bontások hiányoztak tőle, szerencsére mások hatékonyabban kerültek helyzetbe, ezáltal nem lehet hiányérzetünk.
Gavi: 7
Megállíthatatlan volt, labdával és labda nélkül is ledominálta a Real középpályásait. Pedriéhez nem ért fel a passzjátéka (bár ez nem egy könnyen megugorható szint), azonban ő is rendkívül magabiztosan osztogatott (92%), 6-szor visszaszerezte a labdát és bemutatott egy sikeres szerelést. Remekül illik a csapat mostani kialakításába, megbízható és remek formában van, ami minden katalán szurkolónak örömhír, hisz mind tudjuk, hogy kvalitásai mellett a személyisége is különleges.
Pedri: 8
Vonatkoztassunk el attól, hogy mennyire jól áll rajta a kapitányi karszalag. Ami kissé fontosabb, hogy játékban is pazarul betölti ezt a szerepet, ismét vezére volt az egész csapatnak, meghatározva a teljes mérkőzés dinamikáját. Mindössze egy passzt rontott el (67-ből), minden hosszú labdája társat talált, adott egy kulcspasszt is. Gavi mellett pont ugyanannyira labdabiztos, mint amikor De Jong szerepel az oldalán, de minden bizonnyal nincs olyan futballista, aki mellett Pedri ne tűnne ekkora klasszisnak.
Dani Olmo: 7.5
Először is emlékezzünk meg a Ferránnak adott gyönyörű, sarokkal megejtett lekészítéséről, ami minden bizonnyal a szezon legszebb gólpassza. Ezt követően viszont nyugodtan dícsérjük a mezőnyben nyújtott kiváló teljesítményéért is, mivel rendkívül hatékonyan töltötte be a 10-es posztot, sok kellemetlen pillanatot okozva a madridiak szétzilált védelmének. Befejezések terén érheti mindössze kritika, mellélőtt egy ígéretes helyzetet, ezen kívül pedig nem sok veszélyt jelentett közvetlenül Courtois kapujára.
Rashford: 6 + 1 = 7
Gigantikus gólt lőtt szabadrúgásból, abból a szögből, jobb lábbal, a világ egyik legjobb kapusa ellen… nos, az angol szélső minden bizonnyal karrierje legszebb találatai egyikeként emlékszik majd vissza a vasárnapira. El Clásicón legutóbb 2012-ben szerzett gólt közvetlenül szabadrúgásból Barça-játékos, akkor Messi tekert a kapuba. Rashford monstanában gyakrabban kap szerepet a jobb oldalon, ami sokszor testidegennek hat számára, most sem futballozott egyébként kiemelkedően jól, egy nagy ziccert el is rontott, ám ezúttal belefért, a kulcspillanatban előre tudott lépni.
1 – Marcus Rashford is the first Barcelona player to score a free-kick against Real Madrid since Lionel Messi in October 2012. Classic. pic.twitter.com/g14ynFmeTw
— OptaJoe (@OptaJoe) May 10, 2026
Ferran Torres: 8
Elképesztően hasznosan játszott, ő harcolta ki Rashford szabadúgását, a második találatnál pedig remekül indult a folyosóba, majd gyönyörűen értékesítette a ziccert. Különleges taktikai adalékot jelentett a támadójátékban a helyezkedése, kifejezetten sokszor bukkant fel és kérte el a labdát a szélekre kihúzódva is, ez szokatlannak, de tetszetősnek hatott. Könnyen szerezhetett volna még egy gólt, ha nem véd bravúrral a belga kapus. Megtalálta a legjobb formáját, játékban és befejezésekben egyaránt.
Fermín López: 7
Aktívan és fáradhatatlanul robotolt a balszélen, egyedül a közvetlen gólhoz való hozzájárulás hiányzott a tőle, hozzátéve, hogy a második találathoz vezető akciónál kiválóan találta meg Olmót. Két lövéssel próbálkozott, abból egyet tarthatunk nagyobb helyzetnek, azt kihagyta.
Cserék:
Raphinha: 7
A jobb szélre szállt be, és aktívan, jól mozgott, de nem igazán tudott helyzetbe kerülni, ezúttal nem tudta gyarapítani a Madrid elleni kiemelkedő statisztikáit – üsse kő, erre minden bizonnyal számtalan lehetősége lesz még a jövőben. A visszatérése az igazán fontos, remélhetőleg fontos szereplője lesz a csapatnak az utolsó 2 fordulóban (szerdán eltiltás okán nem léphet pályára).
De Jong: 6.5
Mostanában a kispadra szorult Gavival szemben, azonban sosem mutat rosszul, amikor beáll, ezúttal talán a Lewandowskinak adott szép lekészítése a leginkább kiemelhető.
Lewandowski, Bernal, Balde: –
Lewandowski majdnem góllal tette emlékezetessé (feltehetően) utolsó Klasszikusát, ám lövése pont Courtois-t találta telibe.
Vezetőedző:
Hansi Flick: 8
Nehéz volt elképzelni, hogy megítélése tovább nőhet a szemünkben, viszont az az emberfeletti mentális erő, amit sugárzott ezen a napon, még a szakmai zsenialitásán is túlnő. Édesapja elvesztése után mindössze néhány órával vezette csapatát a Klasszikusra (a hírek szerint egy pillanatig sem volt kérdés számára, hogy ott akar lenni játékosaival), meccsterve és elképzelései pedig nagyszerűen működtek, ez hatodszor is győzelmet ért számára az ősi rivális ellen. Topligás klubedzői pályafutása során még egyszer sem fordult elő, hogy nem lett bajnok aktuális csapatával (2 Bundesliga és 2 La Liga trófea), soha nem veszített döntőt, emellett hétről-hétre nézhetjük, hogy milyen fantasztikus ember és karakter. Nehéz megfogalmazni a Barcelona legnagyobb értékét, de a német edző biztosan közéjük tartozik.
***
