„Úgy döntöttem, könnyed előadásmódot választok, de vegyék majd észre: a könnyedség sokszor jelentős mélységeket sejtet. A könnyedségre egyébként nem nekem van szükségem, hanem az elbutult világnak, ahol lassan már azt sem tudják, mi történt ma reggel, nemhogy 1912-ben. Nem fogok úgy tenni, mintha most is 1912-ben lennénk, de persze ott leszünk, ugyanakkor 2026-ban is, a távcső túloldalán. Egyik szemünk itt, a másik ott. Jó mókának ígérkezik. Eleinte sok minden jó mókának ígérkezik” – írja Fehér Béla a Balkán nagyoperett bevezetőjében.
A könnyedség abban nyilvánul meg, hogy az alkotás műfaja úgymond operett, a kor kedvelt zenés színházára utalva, ami akkoriban tarolt az Osztrák-Magyar Monarchiában. A zene Fehér Béla értelmezésben kiteljesíti a prózát, felöltözteti, hátteret fest és hangulatot teremt, de a közvélemény is elvárja, hogy a történet végén a szereplők ugorjanak a nagybőgőbe.
Előre szólok, hogy nálam nem ugranak be
– figyelmeztet a szerző, hiszen az elvágott torkok vagy a megkínzott lelkek nem fakasztanak mosolyt.
Nyelvi sziporkacunami
Mégis hogyan lesz ebből operett? Hát, olyan „fehérbélásan”.
Az operett zenei anyagát felkérésünkre az izmir születésű zeneszerző – ma a dél-franciaországi Juan-les-Pins-ben élő – Dimitras Güngören állította össze, hangszerelte, sőt saját szerzeményeivel gazdagította. Némelyik dalhoz magam írtam szöveget. A kórusokhoz, valamit az instrumentális betétekhez Güngören a népzenei kincsből is bátran merített
– írja Fehér Béla, és a regény bizonyos pontjain meg is jeleníti, hogy most éppen mit hallunk, ki énekel. Akinek van füle a hallásra, az olvasás közben hallja.
Szóval a zenés játék 1912 nyarán játszódik, az első Balkán háború kitörése előtt. Megjelennek benne törökök, románok, albánok, macedónok, bolgárok és természetesen magyarok, s a népek cirkuszát királyok, kormányok, politikusok osztozkodása teszi teljessé. Az emberek közben próbálták mindezt megúszni, és azért imádkoznak, hogy
egyik családtagjukat se hurcolják el, kínozzák meg, lőjék le, égessék el.
Mire ez a parádé is lecseng, Európa megérkezik az első világháború küszöbére. „Az élvezetből sosem elég!” – teszi hozzá Fehér Béla, akinek minden sorából árad a szereplői iránti részvét, a szörnyűségeket iróniával kezelő életszeretet.
Emellett a könyv minden betűje azt a nyelvi sziporkacunamit (nem lehet ezt jobban kifejezni) közvetíti, ami Fehér Béla sajátja, védjegye. A Zöldvendéglő (1990), a Törökméz(1992) és a Romfürdő 1995) című regényeinél csodálkozhattunk rá először erre az egészen sajátos szövegvilágra, aminek az elemei aztán a több mint 500 oldalas Balkán nagyoperettet is végigkísérik a blikkfangos nevektől a gondolati bukfenceket lekövető nyelvi leleményekig.
Fikció és valóság
A Balkán nagyoperettben a szultán leszármazottja egy varrodában készül a hatalomátvételre. A nagyregény 1912-ben játszódik: egész Európa forrong, de még egy rendkívüli autóverseny is lázban tartja a térséget. A rali Budapestről indul, a mezőny Románián és Bulgárián keresztül – a Sipka-szoroson átkelve – nyolc nap alatt jut el az Isztambul melletti Fergadába. A viruóz mű vérbeli kalandregény, amely végigkíséri a tizenhét automobilt a starttól a célig,
valós eseményekbe és politikai történésekbe ágyazva a fikciós cselekményt.
Olyan szereplők tűnnek fel, mint Skrabek, a bérgyilkos és kedvese, Katinka, a szökött úrilány; a magyar Fráter Böske és az orosz-indiai Olga Grovkova; Porcsin, a nádudvari szabó; továbbá Mahmutlar, a török titkosszolgálat egyik vezetője és még sokan mások. A háttérben Lorenzo von Hadházi próbálja irányítani a szálakat – egy Magyarországon nevelkedett török szultáni leszármazott, aki svájci varrodájából készül a remélt hatalomátvételre.
S hogy mi van a távcső innenső, 2026-os végén, azt mindenki fejtse meg maga.
Fehér Béla Kossuthkifli című regényéből televíziós sorozat is készült Rudolf Péter rendezésében. A Balkán nagyoperettet a Radnóti Színházban mutatják be 2026. június 12-én a Magvető Kiadóval –31 éves múltra visszatekintő – közös esten, ahol kortárs magyar irodalmi művekből adnak ízelítőt és alkotói információkat.
A műsor Fehér Béla utolsó regényéről kapta a címét: a kézirat szerkesztését az író még halála előtt lezárta, a regény megjelenését már nem érhette meg. A könyvheti újdonságokról a két házigazda, Szegő János és Turi Tímea faggatja a jelen lévő szerzőket, a művekből Bálint András, Berényi Nóra Blanka és Krisztik Csaba olvas fel Sárközy Zoltán (30y) zongorakíséretével. A nézők dedikálásra és kedvezményes könyvvásárra is számíthatnak.
Fehér Béla: Balkán nagyoperett
Magvető Kiadó, Budapest, 2026
528 oldal
Lépjen be a házasság legnagyobb dilemmájába!
A döntés az Ön kezében van!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!