Szerda éjjel megjelent a Magyar Közlöny 46. száma, amelyben a kormány részletesen meghatározza minden miniszter feladat- és hatáskörét, az új rendszer szerint. Ez alapján új minisztériumi struktúra lép életbe, a minisztériumok feladatkörei és elnevezései is részben változnak. Mint kiderült, a miniszterelnök jogkörei bővülnek:
közvetlenül irányítja a kormányzati munkát, meghatározza a miniszterek feladatait, és összehangolja a kormányzati döntéseket.
A miniszterelnök-helyettes helyettesítési rendje pontosan szabályozott. A Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig felelős a kormányzati koordinációért, az Európai Uniós ügyekért, a kommunikációért, és a társadalompolitika összehangolásáért. Továbbá az egyes miniszterek feladatkörei is részletesen meghatározottak, minden ágazatban.
Új miniszteri pozíciók és felelősségi körök jelennek meg, így például a tudományos és technológiai miniszter, valamint a vidék- és településfejlesztési miniszter.
A miniszterek helyettesítési rendje teljesen újraszabályozott, minden miniszterhez hozzárendelték a helyettesét. A Kormány döntéshozó fórumai (Stratégiai Kabinet, Gazdasági Kabinet, Védelmi Tanács) pedig pontosan meghatározott feladatkörökkel működnek majd.
A miniszterek rövid megjelölése is egységesen szabályozott, így a következők szerint kell majd alkalmazni:
Miniszterelnökséget vezető miniszter esetében az MvM,
Agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter esetében az AÉM,
Egészségügyi miniszter esetében az EüM,
Élő környezetért felelős miniszter esetében az ÉKFM,
Belügyminiszter esetében a BM,
Közlekedési és beruházási miniszter esetében a KBM,
Gazdasági és energetikai miniszter esetében a GEM,
Honvédelmi miniszter esetében a HM,
Igazságügyi miniszter esetében az IM,
Külügyminiszter esetében a KüM,
Társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter esetében a TKKM,
Oktatási és gyermekügyi miniszter esetében az OGYM,
Pénzügyminiszter esetében a PM,
Szociális és családügyi miniszter esetében az SZCSM,
Tudományos és technológiai miniszter esetében a TTM,
Vidék- és településfejlesztési miniszter esetében pedig a VT.
A közleményben megjegyzik, hogy a minisztériumok közül négy – a Belügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, az Igazságügyi Minisztérium, és a Miniszterelnökség – változatlan névvel működik tovább.
Módosították továbbá azt is, hogy mostantól a Belügyminiszterhez, Pósfai Gáborhoz tartozik az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Rendőrség, a Terrorelhárítási Központ és más szervek irányítása is.
Az Egészségügyi miniszter, Dr. Hegedűs Zsolt irányítja majd a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőt, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központot, valamint az Országos Kórházi Főigazgatóságot.
A Gazdasági és energetikai miniszterhez, Kapitány Istvánhoz került a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Nemzeti Befektetési Ügynökség irányítása.
Lannert Judit Oktatási és gyermekügyi miniszter irányítja ezentúl a Klebelsberg Központot, az Oktatási Hivatalt, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalt, valamint a Nemzeti Akkreditáló Hatóságot.
A Pénzügyminiszterhez, Kármán Andráshoz tartozik a Magyar Államkincstár, a Központi Statisztikai Hivatal és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal irányítása vagy felügyelete.
A Szociális és családügyi miniszter, Kátai-Németh Vilmos irányítja majd a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságot és a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóságot.
Tanács Zoltán, Tudományos és technológiai miniszter pedig felügyeli a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalt.
Illetve Lőrincz Viktória, Vidék- és településfejlesztési miniszter irányítja ezentúl a fővárosi és vármegyei kormányhivatalokat.
A rendelet már a kiadás után, azaz május 14-én csütörtök lépett hatályba.
(Borítókép: A Magyar-kormány első kormányülése 2026. május 13-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!