Az első modellválltó egyetem dolgozóiként valljuk, hogy szükséges a felsőoktatás teljes megújítása, a KEKVA típusú alapítványi működés megszüntetése és az akadémiai önrendelkezés, a kutatói autonómia helyreállítása – írta a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete Budapesti Corvinus Egyetemi Intézményi Szervezete egy szerdai közösségimédia–bejegyzésben, „Rendszerváltás a Corvinuson” címmel.
Az FDSZ-BCE Szakszervezeti Bizottságának és Választmányának állásfoglalását már több mint 150 kolléga támogatta aláírásával a szervezet tájékoztatása szerint, a kiáltvány központi követelése, hogy – mint írták –
teljesen új alapokra helyezve válasszuk újjá az egyetem legfőbb döntéshozó szervét, az egyetemi autonómia és az akadémiai szabadság letéteményesét, a Szenátust! A testület tagjainak döntő többségét a választott – oktatói, nem oktatói és hallgatói – tagok alkossák.
„Az egyetem jelenlegi vezetését felkérjük, hogy ügyvezetőként működjön az új szenátus felállásáig: ne szülessenek stratégiai döntések, és ne kerüljön sor olyan visszafordíthatatlan lépésekre mint szakok, tárgyak megszüntetése, dolgozók elbocsátása!” – zárul a közlemény.
Az európai normákhoz illeszkedő működési keretekről egyeztetnek
A Budapesti Corvinus Egyetem nyilvános vitaanyagot tett közzé a felsőoktatás jövőjéről és az egyetem hosszú távú működési kereteiről – közölte az egyetem.
A javaslat célja, hogy hozzájáruljon egy olyan, európai normákhoz illeszkedő működési modellről szóló szakmai párbeszédhez, amely egyszerre biztosítja az akadémiai autonómia garanciáit, az egyetem nemzetközi versenyképességét és pénzügyi stabilitását
– hangsúlyozták. „Az egyetem vezetése széles körű egyeztetést folytat az oktatói-kutatói közösséggel, a szolgáltató területekkel, az intézetvezetőkkel, a Szenátussal, a Professzori Testülettel, a munkatársi érdekképviseletekkel, valamint a hallgatói és doktorandusz önkormányzat képviselőivel. A következő hetekben további munkatársi és hallgatói fórumokra is sor kerül” – tették hozzá.
„A javasolt modellben a jelenlegi kuratórium helyét egy öttagú Egyetemi Fenntartói Testület venné át. A testület négy, egyetemen kívüli tagból, köztük egy nemzetközi tapasztalattal rendelkező akadémiai vezetőből vagy tudósból, három üzleti, illetve társadalmi vezetőből, valamint a rektorból állna. A testület összetételében mindkét nem legalább 25 százalékos arányban képviseltetné magát” – írták.
„A javasolt modellben minden akadémiai ügy kizárólag a Szenátus hatáskörébe tartozna, amelyet jogszabályi garanciáknak kellene biztosítaniuk. A napi operatív működés a rektor és a Vezetői Bizottság hatáskörében maradna, összhangban a Corvinus jelenlegi gyakorlatával. A folyamat a 2025-ben elfogadott intézményi Híd-stratégia mentén zajlik, és célja, hogy a Corvinus működési modellje tovább közelítsen a nemzetközi felsőoktatás sikeres intézményeinek gyakorlatához, valamint megfeleljen az európai uniós elvárásoknak” – fogalmaztak.
Az egyetem álláspontja szerint a javaslat kompromisszumot jelent a hagyományos egyetemi működés és a jelenlegi modellváltott, KEKVA-rendszer között. A közös gondolkodást a Corvinus Future Talks belső konzultációsorozat is támogatja, amely minden munkatárs számára lehetőséget biztosít a részvételre és a visszajelzésre. A munkatársi fórumokat párhuzamosan, hallgatói egyeztetések is zajlanak, hogy az egyetem legfontosabb érintettjeinek szempontjai is megjelenjenek a folyamatban
– közölte az egyetem, amely vitaanyagként egy javasolt kartát is közölt a Corvinus hibrid irányítási rendszeréhez.
(Borítókép: A Budapesti Corvinus Egyetem épülete. Fotó: Nagy Tamás / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!