Donald Trump helyi idő szerint szerda este érkezett kétnapos látogatásra Pekingbe, ahol Hszi Csin-ping kínai elnökkel tárgyalt. A találkozót kiemelt figyelemmel kísérte a világsajtó, hiszen a világ két legnagyobb gazdaságának vezetője egyeztetett egymással, ami jelentős hatással van a globális kereskedelem, a geopolitika és a mesterséges intelligencia fejlődésére.
A kínai elnök csütörtök délelőtt látványos fogadást rendezett amerikai kollégája tiszteletére, amelyen katonai zenekar, amerikai és kínai zászlókat lobogtató gyermekek üdvözölték a két vezetőt. Donald Trump meg is jegyezte, hogy ez „olyan megtiszteltetés volt, amilyet még nem nagyon láttam”.
A fogadás után mindkét elnök bemutatta delegációjának tagjait, elkészültek az ilyenkor szokásos közös fotók, és felcsendültek a himnuszok. Egy apró, de jelzésértékű különbség viszont azonnal látható volt Donald Trump 2017-es látogatásához képest: Peking akkor leállíttatta a gyárakat és kitiltotta a környezetszennyező járműveket az utakról, ezúttal viszont ezzel nem foglalkoztak. Pedig a kínai főváros levegőjének minősége jóval az Egészségügyi Világszervezet határértéke felett van.
Nem riválisok, hanem partnerek
A tárgyalások baráti hangnemben zajlottak, Donald Trump nagy vezetőnek nevezte a kínai elnököt.
Régóta ismerjük egymást. Fantasztikus kapcsolatunk volt, jól kijöttünk egymással. És valahányszor problémánk adódott, nagyon gyorsan megoldottuk. Fantasztikus közös jövőnk lesz
− mondta az amerikai elnök.
.@POTUS meets with President Xi at the Great Hall of the People in Beijing:
„It’s an honor to be with you, it’s an honor to be your friend, and the relationship between China and the U.S.A. is going to be better than ever before. Thank you very much!” pic.twitter.com/aepz02qOgj
— Rapid Response 47 (@RapidResponse47) May 14, 2026
Erre Hszi Csin-ping visszafogott, de határozott hangon válaszolt, emlékeztetett arra, hogy 2026-ban ünnepli az Egyesült Államok függetlenségének 250. évfordulóját, majd kiemelte:
Mindkét ország nyer az együttműködésen és veszít a konfrontáción. Partnereknek kell lennünk, nem riválisoknak.
Egyúttal utalt az úgynevezett Thuküdidész-csapdára, vagyis arra az ókori görög történetíróról elnevezett elvre, amely szerint egy meglévő és egy feltörekvő hatalom is elkerülhetetlenül konfliktusba kerül egymással.
Új alapokra helyezik a két ország kereskedelmi együttműködését
A tárgyalás egyik legfontosabb bejelentéseként a kínai elnök elmondta, hogy a két fél megállapodott abban, miszerint a kínai–amerikai kapcsolatok jövőbeli keretét a „konstruktív stratégiai stabilitás” elve határozza meg. A kínai külügyminisztérium közleménye szerint arról is megegyezés született, hogy együttműködnek a kereskedelem, az egészségügy, a mezőgazdaság, a turizmus és a bűnüldözés területén.
Szerdán már a két ország gazdasági és kereskedelmi képviselői is egyeztettek egymással, és a kínai elnök szerint „összességében kiegyensúlyozott és pozitív eredményre jutottak”. Hszi Csin-ping leszögezte: „A kereskedelmi háborúknak nincs győztese, ahol nézeteltérések merülnek fel, az egyenrangú párbeszéd az egyetlen helyes választás.”
A megállapodások részleteit egyelőre nem hozták nyilvánosságra, de a Fehér Ház előzetesen több milliárd dolláros kereskedelmi keretrendszerről számolt be, valamint közölte, hogy Kína repülőgépeket és mezőgazdasági termékeket vásárol az Egyesült Államoktól. A tárgyalásokon szóba került egy Kereskedelmi és egy Befektetési Tanács felállítása is, ezzel kapcsolatban a kínai elnök elmondta: Kína ajtaja egyre szélesebbre tárul, az amerikai vállalatok pedig még fényesebb kilátásokra számíthatnak a kínai piacon.
Az üzleti világ krémje jelent meg Pekingben
A gazdasági kapcsolat alakítását Donald Trump nem bízta a véletlenre, hiszen az amerikai üzleti élet kiemelkedő szereplői is elutaztak vele Kínába. A delegációban helyet kapott többek között az Apple (Tim Cook), a Tesla (Elon Musk), az Nvidia (Jensen Huang), a Boeing (Kelly Ortberg) és a Goldman Sachs (David Solomon) vezetője, vagyis az űrkutatástól kezdve a pénzügyi szektoron át a mezőgazdaságig minden stratégiai ágazat képviseltette magát.
A látogatásról több virális pillanat született, az egyik, amikor Elon Musk körbe forogva fényképeket és videókat készített a tárgyalás helyszínén, míg Marco Rubio amerikai külügyminiszter rácsodálkozott az épület mennyezetére.
Tajvan még konfliktust okozhat a két ország között
A baráti hangnem ellenére azonban az egyik legnagyobb feszültséget Tajvan kérdése okozta, amelyről Hszi Csin-ping egyértelműen és határozottan fogalmazott:
A tajvani kérdés a legfontosabb a kínai–amerikai kapcsolatokban. Ha megfelelően kezelik, a kétoldalú kapcsolatok összességében stabilak maradnak. Ha nem, a két ország konfliktusba sodródhat egymással, amitől az Egyesült Államok és Kína viszonya nagyon veszélyes helyzetbe kerülhet.
A kínai elnök ezzel csak megerősítette azt, amit Vang Ji kínai külügyminiszter Marco Rubióval folytatott telefonbeszélgetése után mondott el, tehát Peking következetes álláspontot képvisel az ügyben. Hszi Csin-ping leszögezte: Tajvan függetlensége és a Tajvani-szoros békéje összeegyeztethetetlen egymással. Ugyanakkor Donald Trump nem válaszolt az újságírók kérdésére, miszerint volt-e szó Tajvanról a tárgyaláson.
Mindkét ország érdeke a Hormuzi-szoros megnyitása
Az iráni háború is kiemelt témaként szerepelt a megbeszéléseken, mivel a közel-keleti ország Kína szövetségese, ezért az Egyesült Államok által indított háború globális energiaellátási problémát okozott, ez pedig szintén konfliktusforrás Washington és Peking között.
Marco Rubio korábban az Air Force One fedélzetén úgy fogalmazott: „Reméljük, meggyőzzük Kínát, hogy aktívabb szerepet vállaljon abban, hogy Irán visszalépjen attól, amit a Perzsa-öbölben tesz. Kína egyszerre a legfontosabb geopolitikai kihívásunk és a legfontosabb kapcsolat, amelyet kezelnünk kell.” A két fél ugyanakkor egyetértett abban, hogy a Hormuzi-szoros megnyitása kulcsfontosságú a világkereskedelem szempontjából. Ezenkívül a két elnök az ukrajnai háborúról és a Koreai-félszigetről is egyeztetett.
Folytatódnak a tárgyalások, de bizonytalan a végkimenetel
A több mint két órán át tartó tárgyalást követően Hszi Csin-ping és Donald Trump meglátogatta a Mennyei Béke templomát, amelyben utoljára amerikai elnökként Gerald Ford tette tiszteletét. Helyi idő szerint csütörtök este állami vacsora következett, amelyen elsőként a kínai elnök mondott beszédet. Történelmi látogatásnak nevezte Donald Trump pekingi útját, majd leszögezte, hogy a két ország közötti kapcsolat a világ legfontosabb bilaterális viszonya, amelyet 1,7 milliárd ember jóléte és a világ több mint 8 milliárd lakójának érdeke határoz meg.
A kínai és az amerikai egyaránt nagy nép. A kínai nemzet megújulásának megvalósítása és a MAGA-mozgalom kéz a kézben járhat. Segíthetjük egymást a boldogulásban, és előmozdíthatjuk az egész világ jólétét
− fogalmazott Hszi Csin-ping, majd ismét hangsúlyozta, hogy a két országnak partnereknek kell lennie, nem riválisoknak. Arra is kitért, hogy stabilnak tartják a kínai−amerikai kapcsolatokat, és gondoskodniuk kell róla, hogy megfelelően működjön.
Donald Trump pohárköszöntőjében fantasztikusnak nevezte a csütörtöki napot, és megköszönte kínai kollégájának a „páratlan, nagyszerű fogadtatást”. Kifejtette, hogy a tárgyalások „rendkívül pozitívak és gyümölcsözőek” voltak, az esti vacsora pedig újabb alkalmat kínál arra, hogy megvitassák a napközben érintett témákat.
Az amerikai elnök történelmi párhuzamokat is felsorolt a két ország kapcsolatáról, utalt többek között Samuel Shaw amerikai kereskedő kínai tevékenységére, Benjamin Franklin Konfuciusz-idézeteire, valamint Theodore Roosevelt korábbi amerikai elnökre, aki lehetővé tette annak az egyetemnek a megalapítását, ahova Hszi Csin-ping is járt. A beszédet egy bejelentéssel zárta, amely szerint a Fehér Házba várja szeptember 24-én a kínai elnököt és feleségét. Az amerikai sajtó szerint 2026-ban ezen kívül további két találkozó várható a két ország vezetője között.
Hszie Feng, Kína washingtoni nagykövete a Kínai Kommunista Párt hivatalos lapjában megjelent cikkében azt írta a távol-keleti ország elvárásairól: „A fokozódó nemzetközi instabilitás hátterében a kínai–amerikai kapcsolatok stratégiai jelentősége még inkább kiemelkedő. A két szuperhatalom közötti kapcsolat hiánya nem lehet opció.”
Az üzenet egyértelműnek tűnik: Peking stabilitást akar, de a saját feltételei mellett. Azonban hogy Donald Trump gesztusai és diplomáciai törekvései valódi, mérhető eredményt hoznak-e, az nem ebből a kétnapos csúcstalálkozóból fog kiderülni.
(Borítókép: Donald Trump és Hszi Csin-ping 2026. május 14-én. Fotó: Kenny Holston-Pool / Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!