Az Európai Unió látványosan növeli az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) importját, miközben hivatalosan továbbra is azt ígéri, hogy 2027-ig teljesen leválik az orosz energiahordozókról. Az amerikai IEEFA elemzőközpont friss kutatása szerint az EU-tagállamok 2026 első negyedévében 6,9 milliárd köbméter orosz gázt vásároltak, ami 16 százalékos növekedés az egy évvel korábbi szinthez képest. Ez a legmagasabb adat azóta, hogy Oroszország teljes körű háborút indított Ukrajna ellen.
Nyugat-európai országok vásárolják fel az orosz gázt a színfalak mögött – az oroszok csak nevetnek, és elteszik a pénzt / Fotó: AFP
A növekedés ráadásul nem állt meg tavasszal sem. Elemzők szerint áprilisban éves összevetésben további 17 százalékkal emelkedett az orosz LNG behozatala az Európai Unióba. Ez azt jelenti, hogy Moszkva továbbra is meghatározó szereplő az európai energiapiacon annak ellenére, hogy Brüsszel az elmúlt években többször is stratégiai célnak nevezte az orosz energiafüggőség felszámolását.
Jelenleg Oroszország a második legnagyobb LNG-beszállítója az Európai Uniónak.
A legtöbb orosz cseppfolyósított gázt Franciaország vásárolta az idei első negyedévben, de Spanyolország és Belgium is a legnagyobb importőrök között szerepel. Különösen figyelemreméltó Madrid szerepe, mert Spanyolország márciusban rekordmennyiségű orosz gázt szerzett be, részben a közel-keleti konfliktusok miatt kialakult piaci bizonytalanság következtében.
Az Európai Bizottság adatai szerint tavaly az LNG már az uniós gázimport 45 százalékát adta, a fennmaradó mennyiség vezetékeken érkezett. Az EU teljes gázimportját nézve továbbra is Norvégia a legnagyobb beszállító 31 százalékos részesedéssel, őt az Egyesült Államok követi 28 százalékkal, Oroszország pedig 14 százalékon áll.
Ez első látásra azt mutathatja, hogy az európai leválási stratégia működik, a részletek azonban ennél jóval összetettebbek. Az orosz vezetékes gáz szerepe valóban jelentősen visszaesett, de ezt részben nem európai alternatív forrásokkal, hanem más típusú orosz energiahordozókkal váltották ki. A cseppfolyósított földgáz esetében ugyanis az EU sokáig nem vezetett be teljes körű szankciókat, mert több tagállam attól tartott, hogy az ellátási problémák és az árrobbanás újabb gazdasági sokkot okozhatna.