Egy jó ötlet önmagában még senkit nem tett sikeressé – legalábbis a Tanács Zoltán Facebook-oldalán megjelent bejegyzés szerint. A poszt lényege, hogy a startupvilágban a nyerő koncepció csak a belépő: mellé szakmai támogatás és megfelelő finanszírozás is kell, hogy egy egyetemi ötletből valóban működő vállalkozás legyen.
Nem az ötlet a szűk keresztmetszet, hanem a pénz
Éppen ezen a ponton lép be a képbe a HSUP Growth Fund. A konstrukció a Hungarian Startup University Program (HSUP) – Magyarország első, felsőoktatási szinten működő startupképzése – öregdiákjai által alapított cégeket segíti.
A program célja, hogy a fiatal startupokat átlendítse a legnehezebb szakaszon: a korai termékfejlesztéstől eljuttassa őket a piacképes, befektetésre kész állapotig. Ehhez startuponként akár 20 millió forint vissza nem térítendő támogatás jár, amelyet termékfejlesztésre és a piacra lépésre lehet fordítani.
A forráshiány nem elméleti probléma. A magyar startupok éppen ebben a korai szakaszban ütköznek falba, amikor a prototípusból piacképes terméket kellene építeni, és eljutni a következő befektetési körig – a hazai kockázati tőke pedig épp itt a legszűkösebb.
Kik nyertek idén?
Az idei körben négy innovatív vállalkozás kapott támogatást. A tudományos és technológiai miniszter posztja szerint van köztük autonóm drónrendszert fejlesztő csapat, oktatási technológiával (edtech) foglalkozó cég, egészségügyi innovációt fejlesztő startup, valamint a zeneipar digitalizációján dolgozó vállalkozás.
A felhozatal jól mutatja, mennyire szerteágazó a hazai egyetemi innováció. Az autonóm – vagyis emberi irányítás nélkül működő – drónok fejlesztésében például magyar kutatók világszinten is élen járnak, és az ilyen technológiák a mezőgazdaságtól a logisztikáig sok helyen bevethetők.
A konkrét cégneveket a bejegyzés nem közli, így az egyes nyertesek kilétét egyelőre nem lehet beazonosítani.
A pénz csak a kezdet, jön a mentorálás
A támogatás azonban nem ér véget a forrás átutalásával. A nyertes csapatok bekerülnek a HSUP Pioneers nevű akcelerátorprogramba is. Az akcelerátor olyan intenzív, néhány hónapos program, amely szakmai tudással, kapcsolatrendszerrel és mentorálással gyorsítja fel egy induló cég fejlődését.
A csapatok itt személyre szabott mentorálást, üzletfejlesztési támogatást és befektetői felkészítést kapnak. Ez utóbbi azért fontos, mert a magyar startupok gyakran nem az ötleten, hanem a befektetőkkel való tárgyaláson buknak el.
A logika világos: a pénz elindítja a fejlődést, a mentorálás pedig segít, hogy a cég a következő növekedési szintre is eljusson – oda, ahol már piaci befektetők előtt kell helytállni.
Miért fontos ez az egész?
A HSUP-ból mostanra komoly ökoszisztéma épült: a programra eddig több mint 14 ezer egyetemi hallgató jelentkezett, és több tucat felsőoktatási intézmény csatlakozott hozzá. A Growth Fund ennek a „végterméke”: azoknak kínál felnőttszintű támogatást, akik a képzésből valódi céget építettek.
A háttérben egy tágabb kormányzati cél húzódik, amely a magyar innováció versenyképességét szeretné erősíteni.
Tanács Zoltán úgy fogalmazott: „a magyar fiatalok innovatív ötleteiből nemzetközi sikertörténetek születhetnek”. Ehhez azonban a tudást, a kapcsolatokat és a forrásokat is biztosítani kell mellé – zárta a bejegyzést.
(Borítókép: Tanács Zoltán 2026. június 29-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!