Első pillantásra eseménytelen hét van a forint mögött. A magyar fizetőeszköz péntek délután 363 forint alatti euróárfolyamnál járt, vagyis szinte ugyanott, ahol egy héttel korábban, amikor 363,1 forinton zárt. A felszín alatti mozgások azonban ennél jóval érdekesebb képet rajzolnak ki, Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza az Indexnek arról beszélt, hogy a forint a hét első felében feltűnően érzéketlen maradt a kedvező hírekre, miközben a negatív fejleményekre gyorsan reagált. Már hétfőn látszott ez az aszimmetria.
A múlt heti 363,1-es euróárfolyamról indulva kedden 366 fölé is benézett a jegyzés. Vagyis néhány nap alatt csaknem három forinttal lett drágább az euró. „A forint hétfőn nagyrészt lekövette a dollár mozgását, az erősödés annak ellenére sem jött össze, hogy hétfő délelőtt a Pénzügyminisztérium rendkívül kedvező júliusi költségvetési adatot közölt, egy hónap alatt 524,3 milliárd forint többlet jött össze, ami kiemelkedően magas júliusi szufficitet jelent az elmúlt éveket tekintve is” – tette hozzá Balog-Béki Márta, az MBH Elemzési Centrum szenior elemzője.
A fordulatot részben az energiaárak mérséklődése, részben pedig az Egyesült Államokból érkező adatok hozták meg.
A szerdai amerikai infláció a várakozásoknak megfelelően, ha csak minimálisan is, de csökkent. Ez tovább mérsékelte egy amerikai kamatemelés esélyét, és átmenetileg gyengítette a dollárt – olyan nemzetközi környezetet teremtve, amelyből a forint is profitálni tudott. A csütörtöki amerikai termelőiár-adat újabb segítséget jelentett.
Péntek délutánra a forint visszakapaszkodott 363 alá az euróval szemben. Ha csak a hét eleji és a hét végi árfolyamot nézzük, szinte semmi sem történt. Csakhogy éppen ez takarja el a hét egyik érdekes tanulságát. Miközben a forint lényegében oda tért vissza, ahonnan elindult, a közben megtett út ismét megmutatta, mennyire érzékenyen reagál a külső tényezőkre, és mennyivel nehezebben profitál azokból a hírekből, amelyeknek elvileg támogatniuk kellene.
Mi várható a jövőhéten?
A következő hét első ránézésre aligha ígérkezik olyannak, amelytől megmozdulnak a devizapiacok. Se Magyarországon, se a régióban, se a meghatározó jegybankoknál nem várható monetáris politikai döntés, és a makrogazdasági naptár is szellős. Magyarországon a rövid héten nem érkezik igazán fontos adat, az Eurostat pedig mindössze két érdemi számsort publikál: szerdán a júliusi infláció második becslését, csütörtökön pedig a júniusi építőipari adatokat. Az első becslés szerint az euróövezeti infláció 2,9 százalékra emelkedett az előző havi 2,8 százalékról.
A forint szempontjából azonban éppen ez teheti érdekesebbé a következő napokat. Ha kevés a friss adat és nincs jegybanki döntés, nagyobb súlyt kaphat minden olyan hír, amely kívülről érkezik
– márpedig ezekből az elmúlt hetekben nem volt hiány. A szakértők szerint a legnagyobb kérdőjel továbbra is Irán. A konfliktusról egymást gyorsan követő, olykor egymásnak is ellentmondó hírek érkeznek, amelyek szinte azonnal átgyűrűzhetnek az energiapiacokra.
A mechanizmust ezen a héten már láthattuk: az olaj drágulása kellemetlen a forintnak, az energiaárak enyhülése viszont levegőhöz juttathatja a magyar fizetőeszközt. Így egy olyan héten, amikor kevés kapaszkodót adnak a makroadatok, egy teheráni vagy washingtoni hír akár fontosabbá válhat a forint számára, mint egy előre bekarikázott statisztikai adatközlés.
És marad még egy külső erő, amelyre érdemes figyelni: az amerikai kamatpálya. A héten látott inflációs és munkaerőpiaci számok csökkentették a Federal Reserve-re nehezedő kamatemelési nyomást, de a devizapiac már azt is megmutatta, milyen gyorsan fordulhat a hangulat. Ha ismét változnak az amerikai kamatvárakozások, az a dolláron keresztül a feltörekvő devizákra, így a forintra is hamar átterjedhet. Vagyis a naptár alapján csendes hét következik. A forint szempontjából azonban könnyen lehet, hogy éppen a naptáron kívül események írják majd a történetét.
Milyen árfolyam várható?
A nagy kilengés tehát egyelőre nem az alapeseti forgatókönyv – legalábbis az általunk megkérdezett elemzők szerint. Abban lényegében egyetértés van, hogy ha az iráni háború nem okoz újabb komoly meglepetést, a forint a következő időszakban is szűk sávban maradhat. Abban azonban már van különbség, hogy pontosan hol húzódnak ennek a sávnak a szélei.
Regős Gábor az elmúlt hétre még meglehetősen tág, 358 és 370 forint közötti euróárfolyamot tartott elképzelhetőnek. A következő hétre már ennél valamivel nyugodtabb kereskedésre számít: előrejelzése szerint az euró 360 és 368 forint között mozoghat. A forint elmúlt hete viszonylag nyugalmasan telt, és alapvetően nem látszik olyan esemény, amely az iráni háborún kívül a következő hetet jelentősen meg tudná bolygatni – fogalmazott Regős, aki ezért arra számít, hogy
a magyar fizetőeszköz árfolyama továbbra is viszonylag szűk tartományban marad.
Aradványi Péter, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője valamivel nagyobb mozgásteret hagyna a forintnak. Várakozása szerint a következő hetekben az euró–forint árfolyam 355 és 370 között alakulhat, míg a dollárért 310–320 forintot kérhetnek. A két prognózis közös pontja így nem egy konkrét árfolyamszint, hanem maga a viszonylagos stabilitás. Ez azonban könnyen csalóka lehet.
A forint elmúlt napjai éppen azt mutatták meg, hogy néhány forintos elmozduláshoz nem feltétlenül kell magyar gazdasági hír: elég lehet egy újabb közel-keleti fejlemény, az olajár hirtelen megugrása vagy az amerikai kamatvárakozások átárazódása. A kérdés ezért nem pusztán az, hogy kitart-e a 360–370 körüli nyugalom, hanem az is, mi kellene ahhoz, hogy a forint végleg kimozduljon belőle.
Mi volt a tőzsdén?
Az energiapiacon jóval látványosabb mozgások zajlottak, mint amit a forint heti nyitó- és záróértéke önmagában elárul. A Brent hordónkénti ára az előző hetet még 82 dollár környékén zárta, hétfőn azonban szinte azonnal két dollárral feljebb ugrott. Az emelkedés ezzel nem állt meg, szerdára már a 90 dolláros szintet közelítette az olaj ára. Innen ugyan korrigált a piac, de pénteken még mindig 87 dollár felett járt a Brent. Vagyis az olaj a hét végi visszaesés ellenére is drágább maradt.
A háttérben ezúttal is elsősorban a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság állt. A konfliktus rendezése helyett a hét elején inkább újabb kemény üzenetek érkeztek. Trump arról beszélt, a háború lezárásának egyik feltétele az Irántól követelt kártérítés lehet, miközben Izrael a harcok folytatása mellett foglalt állást. Ezzel párhuzamosan olyan értesülések is napvilágot láttak, amelyek szerint Washington a katonai nyomás fokozása helyett gazdasági eszközökkel próbálná térdre kényszeríteni Teheránt.
A piac számára azonban nem csak a diplomáciai üzengetés jelentett kockázatot. A szoroson áthaladó hajókat támadások érték, miközben a tárgyalások állásáról egymásnak ellentmondó jelzések érkeztek.
A hét második felére aztán a szállításról szóló hírek elcsendesedtek. Az olajár végül lefelé indult, ebben azonban már nem elsősorban a geopolitikai feszültség enyhülése játszott szerepet. A piacot az OECD előrejelzése hűtötte le, amely jövőre az olajkereslet mérséklődésével számol. Ez elég volt ahhoz, hogy a Brent visszahúzódjon a heti csúcsról – ahhoz azonban nem, hogy eltüntesse a hét elején kialakult kockázati felárat.
Miközben az olajnál a hét második felében már látványosabb korrekció következett, az európai földgáz ára jóval makacsabbnak bizonyult. A gáztőzsdén az előző heti 54,3 euró/megawattóra körüli zárás után hétfőn rögtön mintegy három euróval ugrott meg az ár, kedden pedig már a 62 eurót is meghaladta. Péntekre innen mindössze 61 euró közelébe ereszkedett vissza.
Ez azért különösen fontos, mert a gáz drágulása már nem magyarázható kizárólag a közel-keleti konfliktussal. Európában a meleg időjárás növeli a villamosenergia-fogyasztást, miközben az atom- és vízerőművek termelésében is fennakadások jelentkeznek. A kieső kapacitások egy részét gázerőművekkel kell pótolni, ami tovább növeli a keresletet. Erre rakódik rá az európai gáztározók alacsonyabb töltöttsége.
Ez pedig azt jelenti, még egy olajpiaci megnyugvás sem feltétlenül oldaná meg azonnal az energiaköltségekkel kapcsolatos problémát.
A magyar részvénypiacon ehhez képest jóval nyugodtabb hét zajlott, a nagyobb mozgások elsősorban hétfőre koncentrálódtak. A hét egészét nézve végül a Mol és a Richter húzta felfelé a piacot: előbbi 6,4, utóbbi 5,3 százalékkal erősödött, amivel a BUX indexet 1,4 százalékos pluszhoz segítették. A kedvező összkép ugyanakkor csalóka, hiszen a vezető részvények közül az OTP 1,5, a Magyar Telekom pedig 2,7 százalékot veszített értékéből.
(Borítókép: Képünk illuszrtáció! Fotó: Kaszás Tamás / Index)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!