{"id":102605,"date":"2026-05-16T17:02:13","date_gmt":"2026-05-16T17:02:13","guid":{"rendered":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/102605\/"},"modified":"2026-05-16T17:02:13","modified_gmt":"2026-05-16T17:02:13","slug":"sehol-mashol-a-foldon-nem-talaltak-ilyen-asvanyt-a-trinitit-olyan-mintha-idegen-anyag-lenne","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/102605\/","title":{"rendered":"Sehol m\u00e1shol a F\u00f6ld\u00f6n nem tal\u00e1ltak ilyen \u00e1sv\u00e1nyt: a trinitit olyan, mintha idegen anyag lenne"},"content":{"rendered":"

Az els\u0151 atombombateszt l\u00e9trehozott egy rendhagy\u00f3 krist\u00e1lyt.<\/p>\n

1945. j\u00falius 16-\u00e1n az \u00faj-mexik\u00f3i Jornada del Muerto sivatagban olyan esem\u00e9nyre ker\u00fclt sor, ami megv\u00e1ltoztatta a t\u00f6rt\u00e9nelem menet\u00e9t: ekkor robbantott\u00e1k fel az els\u0151 atombomb\u00e1t tesztel\u00e9si c\u00e9llal, hogy felm\u00e9rj\u00e9k, milyen hat\u00e1sai vannak az \u00fajfajta puszt\u00edt\u00f3 fegyvernek. A plut\u00f3niumbomba, amit Gadgetnek neveztek el, egy \u00fagynevezett impl\u00f3zi\u00f3s szerkezet volt, vagyis a g\u00f6mb alak\u00fa strukt\u00far\u00e1ban elhelyezett robban\u00f3anyagok deton\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak ereje nyomta \u00f6ssze a k\u00f6z\u00e9pen tal\u00e1lhat\u00f3 plut\u00f3niumot olyan er\u0151vel, hogy az szuperkritikus \u00e1llapotba ker\u00fclt, \u00e9s beindult a l\u00e1ncreakci\u00f3. <\/p>\n

A Gadget felrobbant\u00e1sa t\u00f6bb szempontb\u00f3l is nem v\u00e1rt k\u00f6vetkezm\u00e9nyekkel j\u00e1rt: a robban\u00e1s ereje sokkal nagyobb volt, mint amire el\u0151zetesen sz\u00e1m\u00edtottak a tud\u00f3sok, a teszttornyot teljesen megsemmis\u00edtette, \u00e9s a robban\u00e1s k\u00f6r\u00fcli ter\u00fclet homokj\u00e1t megolvasztotta – ez ut\u00f3bbi hat\u00e1s r\u00e9v\u00e9n egy eg\u00e9szen \u00fajfajta anyag, a Trinityr\u0151l elnevezett tinitit j\u00f6tt l\u00e9tre. A trinitit z\u00f6ldes, id\u0151nk\u00e9nt pirosas sz\u00edn\u0171, krist\u00e1lyos szilik\u00e1t\u00fcveg, ami \u00e9rtelemszer\u0171en radioakt\u00edv, \u00e9s a teszt ut\u00e1n, az \u00f6tvenes \u00e9vekben nagyr\u00e9szt elt\u00e1vol\u00edtott\u00e1k vagy betemett\u00e9k a maradv\u00e1nyait a sivatagban a hat\u00f3s\u00e1gok, de addigra sok darab gy\u0171jt\u0151k kez\u00e9be ker\u00fclt, egyes p\u00e9ld\u00e1nyokat pedig a kutat\u00f3k vizsg\u00e1lnak a vil\u00e1g t\u00f6bb pontj\u00e1n. A trinitit radioaktivit\u00e1sa nem vesz\u00e9lyes m\u00e9rt\u00e9k\u0171 a Sug\u00e1rz\u00e1si \u00e9s Radioaktivit\u00e1si M\u00fazeum le\u00edr\u00e1sa<\/a> szerint, de a sug\u00e1rz\u00e1s m\u00e9rt\u00e9ke a darab nagys\u00e1g\u00e1t\u00f3l \u00e9s a \u201csz\u00fclet\u00e9si hely\u00e9nek\u201d a ground zer\u00f3t\u00f3l (a robbant\u00e1s helysz\u00edn\u00e9t\u0151l) val\u00f3 t\u00e1vols\u00e1g\u00e1t\u00f3l f\u00fcgg. <\/p>\n

\"\"<\/a><\/p>\n

A trinititet teh\u00e1t r\u00e9g\u00f3ta ismerik a kutat\u00f3k, de egy k\u00fcl\u00f6nleges tulajdons\u00e1gukra csak most figyeltek fel, mikor a Firenzei Egyetem szak\u00e9rt\u0151i \u00e9s koll\u00e9g\u00e1ik alapos vizsg\u00e1latoknak<\/a> vetett\u00e9k al\u00e1 az anyagot. A Luca Bindi \u00e1ltal vezetett nemzetk\u00f6zi csapat felfedezte, hogy a trinitit egy s\u00f6t\u00e9t v\u00f6r\u00f6s fajt\u00e1ja, ami olvadt f\u00e9met is tartalmaz a megsemmis\u00fcl\u0151 teszttoronyb\u00f3l, eg\u00e9szen egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 szerkezet\u0171: egy klatr\u00e1t, amely kalciumon, r\u00e9zen \u00e9s szil\u00edciumon alapul.<\/p>\n

Az egyetem besz\u00e1mol\u00f3ja<\/a> szerint ilyen szerkezetet kor\u00e1bban soha nem tal\u00e1ltak, sem a term\u00e9szetben, sem laborat\u00f3riumban el\u0151\u00e1ll\u00edtott mesters\u00e9ges vegy\u00fcletk\u00e9nt.<\/p>\n

A klar\u00e1tban a szil\u00edciumatomok k\u00f6rbefogj\u00e1k a k\u00f6z\u00e9pre bez\u00e1rt r\u00e9z-, \u00e9s kalciumatomokat, \u00e9s egy\u00fctt 12 \u00e9s 14 oldal\u00fa krist\u00e1lyh\u00e1l\u00f3t alkotnak. Ez a krist\u00e1lyszerkezet a m\u00e1sodperc t\u00f6rtr\u00e9sze alatt kialakul\u00f3, extr\u00e9m k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek hat\u00e1s\u00e1ra j\u00f6tt l\u00e9tre, \u00e9s \u00e9ppen emiatt nagyon neh\u00e9z laborat\u00f3riumi k\u00f6rnyezetben ehhez hasonl\u00f3 strukt\u00far\u00e1t alkotni. <\/p>\n

\u201cAz olyan esem\u00e9nyek, mint a nukle\u00e1ris robban\u00e1sok, vill\u00e1mcsap\u00e1sok vagy meteoritcsap\u00e1sok \u00fagy m\u0171k\u00f6dnek, mint a val\u00f3di term\u00e9szetes laborat\u00f3riumok” – magyar\u00e1zt\u00e1k a kutat\u00f3k – \u201cLehet\u0151v\u00e9 teszik, hogy megfigyelj\u00fck azokat az anyagform\u00e1kat, amelyeket a laborat\u00f3riumban nem tudunk k\u00f6nnyen reproduk\u00e1lni.”<\/p>\n

(Fot\u00f3: Firenzei Egyetem, MAI-Image-2e)<\/p>\n


\n \"\"\/<\/p>\n

Az atombomba aranykora Las Vegasban
\n M\u00e9g az apokalipszis is mulats\u00e1gos, ha a vil\u00e1g sz\u00f3rakoztat\u00f3 k\u00f6zpontj\u00e1b\u00f3l figyeli az ember. De azt\u00e1n j\u00f6n a kij\u00f3zanod\u00e1s.<\/p>\n

<\/a>\n<\/p>\n


<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"Az els\u0151 atombombateszt l\u00e9trehozott egy rendhagy\u00f3 krist\u00e1lyt. 1945. j\u00falius 16-\u00e1n az \u00faj-mexik\u00f3i Jornada del Muerto sivatagban olyan esem\u00e9nyre…\n","protected":false},"author":2,"featured_media":102606,"comment_status":"","ping_status":"","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":"","_share_on_mastodon":"0"},"categories":[8],"tags":[32962,5127,34402,15835,34405,34403,42,7698,43,34,34404,34401,94,93,92],"class_list":["post-102605","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","category-vilag","tag-anyagkutatas","tag-atombomba","tag-atombomba-teszt","tag-atomrobbantas","tag-firenzei-egyetem","tag-gadget","tag-hungarian","tag-kristaly","tag-magyar","tag-news","tag-trinitit","tag-trinity-teszt","tag-vilag","tag-world","tag-world-news"],"share_on_mastodon":{"url":"https:\/\/pubeurope.com\/@hu\/116585335815873338","error":""},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/102605","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=102605"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/102605\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/102606"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=102605"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=102605"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=102605"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}