{"id":108315,"date":"2026-05-21T11:13:07","date_gmt":"2026-05-21T11:13:07","guid":{"rendered":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/108315\/"},"modified":"2026-05-21T11:13:07","modified_gmt":"2026-05-21T11:13:07","slug":"felfedeztek-az-ido-egyszerre-gyorsan-es-lassan-is-telhet-ha-szuperpozicioba-kerul","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/108315\/","title":{"rendered":"Felfedezt\u00e9k: az id\u0151 egyszerre gyorsan \u00e9s lassan is telhet, ha szuperpoz\u00edci\u00f3ba ker\u00fcl"},"content":{"rendered":"

K\u00fcl\u00f6n\u00f6s dolgot vizsg\u00e1ltak az id\u0151vel kapcsolatban: egyszerre telhet gyorsan \u00e9s lassan az eredm\u00e9nyek szerint. <\/p>\n

Az id\u0151 m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek bizarrnak hat\u00f3 aspektus\u00e1t vizsg\u00e1lt\u00e1k az amerikai Stevens M\u0171szaki Egyetem munkat\u00e1rsai egy nemzetk\u00f6zi kutat\u00f3csapat seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel, \u00e9s kider\u00edtett\u00e9k, hogy az id\u0151 a kvantumvil\u00e1g szab\u00e1lyai szerint ak\u00e1r szuperpoz\u00edci\u00f3ba is ker\u00fclhet – azaz egyszerre folyhat t\u00f6bbf\u00e9le temp\u00f3ban. Ami m\u00e9g fontosabb, az egyre prec\u00edzebb\u00e9 v\u00e1l\u00f3 atom\u00f3r\u00e1k, illetve ion\u00f3r\u00e1k r\u00e9v\u00e9n ak\u00e1r m\u00e9rhet\u0151 is lehet ez az effektus a k\u00f6zelj\u00f6v\u0151ben, vagyis az elm\u00e9letet laborat\u00f3riumi megfigyel\u00e9sek is al\u00e1t\u00e1maszthatj\u00e1k.<\/p>\n

Ahogyan azt Albert Einstein egy 1955-\u00f6s level\u00e9ben<\/a> \u00edrta: az id\u0151 csak ill\u00fazi\u00f3, pontosabban a m\u00falt, a jelen \u00e9s a j\u00f6v\u0151 k\u00f6zti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g csak egy makacsul ragaszkod\u00f3 ill\u00fazi\u00f3 jelent\u0151s\u00e9g\u00e9vel b\u00edr. Ez az \u201c\u00e9rz\u00e9kcsal\u00f3d\u00e1s\u201d azonban nem csak v\u00e9gigk\u00eds\u00e9ri az \u00e9let\u00fcnket, hanem ennek m\u00e9rt\u00e9kegys\u00e9gei, a napok, \u00f3r\u00e1k, percek szigor\u00faan meg is szabj\u00e1k a mindennapjainkat, \u00e9s az id\u0151 olyannyira fontos szerepet j\u00e1tszik az univerzum m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9ben, hogy a negyedik dimenzi\u00f3k\u00e9nt tekint\u00fcnk r\u00e1. Az id\u0151 relat\u00edv Einstein relativit\u00e1selm\u00e9lete szerint, vagyis nem egy \u00e1lland\u00f3, v\u00e1ltozatlan dolog, hanem a megfigyel\u0151 helyzet\u00e9t\u0151l f\u00fcgg, \u00e9s ennek megfelel\u0151en a sebess\u00e9g f\u00fcggv\u00e9ny\u00e9ben gyorsabban \u00e9s lassabban is telhet. <\/p>\n

\u201cA relativit\u00e1selm\u00e9let szerint minden egyes \u00f3ra a saj\u00e1t maga m\u00f3dj\u00e1n tapasztalja az id\u0151 foly\u00e1s\u00e1t, amely a sebess\u00e9gt\u0151l \u00e9s a helyzett\u0151l f\u00fcgg. <\/p>\n

P\u00e9ld\u00e1ul egy 10 m\/s sebess\u00e9ggel mozg\u00f3 \u00f3ra 57 milli\u00f3 \u00e9v alatt mind\u00f6ssze egyetlen m\u00e1sodperccel maradna el egy nyugalomban l\u00e9v\u0151 \u00f3r\u00e1t\u00f3l. Ezt ultrapontos \u00f3r\u00e1kkal, p\u00e9ld\u00e1ul a NIST alum\u00edniumion-\u00f3r\u00e1ival, m\u00e1r megfigyelt\u00e9k \u00e9s k\u00eds\u00e9rletileg is igazolt\u00e1k.\u201d – magyar\u00e1zza<\/a> a Stevens M\u0171szaki Int\u00e9zet. <\/p>\n

\n
\n \"\"\/
\n A kutat\u00f3k r\u00e1j\u00f6ttek, mi\u00e9rt \u00e9rz\u00e9kelj\u00fck szubjekt\u00edven az id\u0151 m\u00fal\u00e1s\u00e1t
\n Az id\u0151 sz\u00f6vet\u00e9nek gy\u0171r\u0151d\u00e9s\u00e9t az emberi sz\u00edv ritmusa okozza.
\n <\/a><\/p>\n

Az id\u0151 furcsa m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9r\u0151l sz\u00f3l\u00f3 \u00faj tanulm\u00e1ny<\/a> szerint a kvantummechanika vil\u00e1g\u00e1ban azonban m\u00e1shogy hat\u00e1rozz\u00e1k meg az id\u0151t: itt ink\u00e1bb egy fix param\u00e9ter, nem dinamikus jelens\u00e9g. <\/p>\n

\u201cDe m\u00e9g a Schr\u00f6dinger-egyenlet \u00e1ltal le\u00edrt kvantummechanik\u00e1ban is azt v\u00e1rjuk, hogy az id\u0151 v\u00e1ltozzon a sebess\u00e9g \u00e9s a gravit\u00e1ci\u00f3s t\u00e9rben elfoglalt helyzet f\u00fcggv\u00e9ny\u00e9ben, ahogyan azt a relativit\u00e1selm\u00e9let el\u0151\u00edrja. <\/p>\n

A kvantumelven m\u0171k\u00f6d\u0151 \u00f3r\u00e1k a saj\u00e1tidej\u00fck szerint fejl\u0151dnek, ez\u00e9rt id\u0151dilat\u00e1ci\u00f3t tapasztalnak.\u201d – \u00edrj\u00e1k a kutat\u00f3k – „[…] Mindazon\u00e1ltal mindm\u00e1ig m\u00e9g a k\u00eds\u00e9rletekben haszn\u00e1lt atom\u00f3r\u00e1k is csup\u00e1n egy r\u00f6gz\u00edtett, klasszikus saj\u00e1tid\u0151-param\u00e9tert m\u00e9rnek, amelyet egy kvantummechanikai \u00e9rz\u00e9kel\u0151 vizsg\u00e1l.\u201d<\/p>\n

A kutat\u00f3k most a saj\u00e1tid\u0151 evol\u00faci\u00f3j\u00e1nak val\u00f3di kvantummechanikai nyomait vizsg\u00e1lt\u00e1k, pontosabban azt, hogy ezeket nyomokat az atom\u00f3r\u00e1k tudj\u00e1k-e \u00e9rz\u00e9kelni. Vajon k\u00e9pes egyetlen \u00f3ra \u00e9szlelni a kvantum-ikerparadoxont, vagyis \u00f3raparadoxont? Tud egy \u00f3ra a kvantum-szuperpoz\u00edci\u00f3 r\u00e9v\u00e9n egyszerre k\u00e9t \u00e1llapotban l\u00e9tezni, \u00e9s egyszerre gyorsan \u00e9s lassan haladni?<\/p>\n

Az elm\u00e9leti eredm\u00e9nyek szerint k\u00e9pes r\u00e1. A kutat\u00f3k kimutatt\u00e1k, hogy lehets\u00e9ges olyan pr\u00e9selt \u00e1llapotokat l\u00e9trehozni, amelyben az \u00f3ra sebess\u00e9ge \u00e9s helyzete finom kvantumos viselked\u00e9st mutat. \u2018Az eredm\u00e9ny a relativisztikus id\u0151 egy \u00faj megnyilv\u00e1nul\u00e1sa a kvantumos tartom\u00e1nyban, ahol megjelennek az id\u0151 szuperpoz\u00edci\u00f3i \u00e9s \u00f6sszefon\u00f3d\u00e1sai: egyetlen \u00f3ra k\u00e9pes azt m\u00e9rni, hogy gyorsabban \u00e9s lassabban j\u00e1r egyidej\u0171leg mik\u00f6zben \u00f6sszefon\u00f3dik a pr\u00e9selt mozg\u00e1s\u00e1llapottal.\u201d<\/p>\n

\"\"<\/a>
A NIST rendk\u00edv\u00fcl prec\u00edz atom\u00f3r\u00e1ja (K\u00e9p: R. Jacobson\/NIST)<\/p>\n

Ezt a k\u00fcl\u00f6nleges \u00e1llapotot a gyakorlatban a hagyom\u00e1nyos atom\u00f3r\u00e1k precizit\u00e1s\u00e1t is t\u00falsz\u00e1rnyal\u00f3 ion\u00f3r\u00e1k tudj\u00e1k majd demonstr\u00e1lni a szak\u00e9rt\u0151k rem\u00e9nyei szerint. A NIST 2025-ben jelentette be<\/a>, hogy rekordpontoss\u00e1g\u00fa atom\u00f3r\u00e1t siker\u00fclt kifejleszteni\u00fck, ami csapd\u00e1ba ejtett alum\u00edniumionokon alapul, \u00e9s ami m\u00e9ghozz\u00e1 2,6-szor stabilabb is a t\u00f6bbi ion\u00f3r\u00e1n\u00e1l. Az \u00f3ra k\u00fcl\u00f6nleges m\u00f3don m\u0171k\u00f6dik: l\u00e9zerekkel besug\u00e1rzott magn\u00e9ziumionnal h\u0171tik le benne az alum\u00edniumiont, ami lelassul \u00e9s k\u00f6zel abszol\u00fat nulla fokos h\u0151m\u00e9rs\u00e9kletet \u00e9r el. A magn\u00e9ziumionnal lehet k\u00e9s\u0151bb kiolvasni az alum\u00edniumion, azaz az \u00f3ra \u00e1llapot\u00e1t. Az ehhez hasonl\u00f3 ionos atom\u00f3r\u00e1k ide\u00e1lis technol\u00f3giai h\u00e1tteret biztos\u00edtanak az id\u0151 szuperpoz\u00edci\u00f3j\u00e1nak megfigyel\u00e9s\u00e9re a j\u00f6v\u0151ben.<\/p>\n

(Fot\u00f3: DALEE-3)<\/p>\n


\n \"\"\/<\/p>\n

Einsteinnek volt igaza: a Marson az id\u0151 t\u00e9nyleg gyorsabban telik
\n A Mars \u00f3r\u00e1i f\u00f6ldi szemmel naponta \u00e1tlagosan 477 mikroszekundumot sietnek \u2013 ami Einsteinnek \u00fajabb pipa, a j\u00f6v\u0151 marsi navig\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak viszont kellemetlen matekfeladat.<\/p>\n

<\/a>\n<\/p>\n


<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"K\u00fcl\u00f6n\u00f6s dolgot vizsg\u00e1ltak az id\u0151vel kapcsolatban: egyszerre telhet gyorsan \u00e9s lassan az eredm\u00e9nyek szerint. Az id\u0151 m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek bizarrnak…\n","protected":false},"author":2,"featured_media":108316,"comment_status":"","ping_status":"","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":"","_share_on_mastodon":"0"},"categories":[10],"tags":[35587,110,44,42,40,16011,35589,21199,35588,43,41,35590,35586,111],"class_list":["post-108315","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","category-vallalkozas","tag-atomora","tag-business","tag-hu","tag-hungarian","tag-hungary","tag-ido","tag-ionora","tag-kvantum","tag-kvantum-szuperpozicio","tag-magyar","tag-magyarorszag","tag-stevens-muszaki-intezet","tag-szuperpozicio","tag-vallalkozas"],"share_on_mastodon":{"url":"https:\/\/pubeurope.com\/@hu\/116612275420114796","error":""},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/108315","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=108315"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/108315\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/108316"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=108315"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=108315"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=108315"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}