A J\u00f6v\u0151beli K\u00f6rk\u00f6r\u00f6s \u00dctk\u00f6ztet\u0151 (Future Circular Collider, FCC) lesz a CERN hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa priorit\u00e1sa, r\u00f6vid t\u00e1von pedig a High Luminosity Large Hadron Collider (nagy f\u00e9nyess\u00e9g\u0171 nagy hadron\u00fctk\u00f6ztet\u0151, HL-LHC vagy HiLumi LHC) tov\u00e1bbra is a CERN f\u0151 projektje k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 2040-ig \u2013 err\u0151l d\u00f6nt\u00f6tt Budapesten az Eur\u00f3pai R\u00e9szecskefizikai Laborat\u00f3rium, a szervezet legf\u0151bb d\u00f6nt\u00e9shoz\u00f3 test\u00fclete. A test\u00fclet a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mi\u00e1n tartotta a rendk\u00edv\u00fcli \u00fcl\u00e9s\u00e9t, ahol v\u00e9gre eld\u00f6nt\u00f6tt\u00e9k, milyen ir\u00e1nyba menjen tov\u00e1bb a CERN.<\/p>\n
A genfi sz\u00e9khely\u0171 szervezet 1954 \u00f3ta az emberis\u00e9g egyik legambici\u00f3zusabb tudom\u00e1nyos v\u00e1llalkoz\u00e1sa: 25 tagorsz\u00e1g (k\u00f6zt\u00fck 1992 \u00f3ta teljes jog\u00faan Magyarorsz\u00e1g is) \u00e9s tov\u00e1bbi 10 t\u00e1rsult partnerorsz\u00e1g 18 ezer kutat\u00f3j\u00e1nak k\u00f6z\u00f6s laborat\u00f3riuma, ami az anyag legm\u00e9lyebb titkait kutatja. Itt fedezt\u00e9k fel 2012-ben a Higgs-bozont, de a CERN adta a vil\u00e1gnak a ny\u00edlt World Wide Webet is, amely fejleszt\u00e9se az 1980-as \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n kezd\u0151d\u00f6tt.<\/p>\n
A r\u00e9szecskefizikus k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g 6-7 \u00e9vente fel\u00fclvizsg\u00e1lja \u00e9s \u00fajrafogalmazza az eur\u00f3pai r\u00e9szecskefizika strat\u00e9gi\u00e1j\u00e1t, amelyet a CERN Tan\u00e1cs hagy j\u00f3v\u00e1. A dokumentum javaslatot tesz arra, mi legyen a Nagy Hadron\u00fctk\u00f6ztet\u0151t (LHC) k\u00f6vet\u0151 korszak z\u00e1szl\u00f3shaj\u00f3 projektje: hogyan kutathat\u00f3 a s\u00f6t\u00e9t anyag \u00e9s a s\u00f6t\u00e9t energia, amely az univerzum 95 sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1t alkotja, \u00e9s hogyan er\u0151s\u00edtheti mindez Eur\u00f3pa tudom\u00e1nyos versenyk\u00e9pess\u00e9g\u00e9t.<\/p>\n
A CERN-ben jelenleg a 2008-ban \u00e1tadott Nagy Hadron\u00fctk\u00f6ztet\u0151 (LHC) m\u0171k\u00f6dik, ez a vil\u00e1g els\u0151 sz\u00e1m\u00fa r\u00e9szecskefizikai k\u00eds\u00e9rleti l\u00e9tes\u00edtm\u00e9nye. Az LHC egy 27 kilom\u00e9ter ker\u00fclet\u0171 alag\u00fatban kapott helyet, \u00e9s a seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel siker\u00fclt megtal\u00e1lni a Higgs-bozont, a r\u00e9szecskefizika standard modellj\u00e9nek kulcsfontoss\u00e1g\u00fa elemi r\u00e9szecsk\u00e9j\u00e9t. A Higgs-bozon alapvet\u0151 szerepet j\u00e1tszik abban, hogy a vil\u00e1gegyetemben l\u00e9v\u0151 r\u00e9szecsk\u00e9k t\u00f6meggel rendelkezzenek.<\/p>\n
A HL-LHC ennek a tov\u00e1bbfejlesztett v\u00e1ltozata lesz, ami el\u0151dj\u00e9hez k\u00e9pest k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl t\u00edzszer t\u00f6bb \u00fctk\u00f6z\u00e9st \u00e9s adatot tud majd produk\u00e1lni. A HL-LHC v\u00e1rhat\u00f3an 2030 k\u00f6r\u00fcl kezdi meg m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t, \u00e9s a 2040-es \u00e9vekig \u00fczemel majd. A j\u00f3val nagyobb sz\u00e1m\u00fa \u00fctk\u00f6z\u00e9s r\u00e9v\u00e9n a HL-LHC lehet\u0151v\u00e9 teszi a fizikusok sz\u00e1m\u00e1ra, hogy sokkal r\u00e9szletesebben vizsg\u00e1lj\u00e1k a Higgs-bozont, rendk\u00edv\u00fcl ritka folyamatokat tanulm\u00e1nyozzanak, \u00e9s n\u00f6velj\u00e9k annak es\u00e9ly\u00e9t, hogy a standard modellen t\u00fali \u00faj fizikai jelens\u00e9gek nyomaira bukkanjanak. A v\u00e1rakoz\u00e1sok szerint a HiLumi LHC m\u0171k\u00f6d\u00e9s k\u00f6zben \u00e9vente legal\u00e1bb 15 milli\u00f3 Higgs-bozont hoz majd l\u00e9tre, szemben azzal a nagyj\u00e1b\u00f3l h\u00e1rommilli\u00f3val, amelyet az LHC 2017-es m\u0171k\u00f6d\u00e9se sor\u00e1n r\u00f6gz\u00edtettek. Ez sokkal pontosabb k\u00e9pet adhat a kutat\u00f3knak arr\u00f3l, hogyan viselkednek az alapvet\u0151 r\u00e9szecsk\u00e9k.<\/p>\n
\u201eA legut\u00f3bbi eur\u00f3pai strat\u00e9gia idej\u00e9n azonos\u00edtottunk egy c\u00e9lt: egy Higgs-gy\u00e1r l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1t, vagyis egy olyan berendez\u00e9st, ami k\u00e9pes nagy mennyis\u00e9gben el\u0151\u00e1ll\u00edtani ezt a nagyon k\u00fcl\u00f6n\u00f6s, szokatlan \u00e9s hihetetlen r\u00e9szecsk\u00e9t, hogy rendk\u00edv\u00fcl r\u00e9szletesen tanulm\u00e1nyozhassuk\u201d \u2013 mondta a Telexnek Mark Thomson r\u00e9szecskefizikus, a CERN f\u0151igazgat\u00f3ja. \u201eEkkor az volt a k\u00e9rd\u00e9s, hogy milyen t\u00edpus\u00fa Higgs-gy\u00e1rat \u00e9p\u00edts\u00fcnk. A HL-LHC a k\u00f6vetkez\u0151 15 \u00e9vben tov\u00e1bbra is a legfontosabb priorit\u00e1s marad.\u201d<\/p>\n
Az Eur\u00f3pai R\u00e9szecskefizikai Laborat\u00f3rium most \u00fagy d\u00f6nt\u00f6tt, hogy a HL-LHC lesz a k\u00f6vetkez\u0151 nagy projekt \u00e9s priorit\u00e1s, amire a CERN koncentr\u00e1lni fog. A rendk\u00edv\u00fcli \u00fcl\u00e9s ut\u00e1ni sajt\u00f3t\u00e1j\u00e9koztat\u00f3n elmondt\u00e1k, hogy a k\u00f6vetkez\u0151 nagy \u00e9p\u00edt\u00e9si szakasz j\u00fanius v\u00e9g\u00e9n indulhat, k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 1,2 kilom\u00e9terrel b\u0151v\u00edtik majd az infrastrukt\u00far\u00e1t, az eg\u00e9sz szerkezet pedig nagyj\u00e1b\u00f3l n\u00e9gy \u00e9v m\u00falva lehet k\u00e9sz.<\/p>\n
Enn\u00e9l is izgalmasabb, hogy a tud\u00f3sok most eld\u00f6nt\u00f6tt\u00e9k: a hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa tervek k\u00f6z\u00fcl az FCC-vel mennek majd tov\u00e1bb. Ez az\u00e9rt nagy sz\u00f3, mert grandi\u00f3zus projektr\u0151l van sz\u00f3: a kor\u00e1bbi 27 kilom\u00e9teres gy\u0171r\u0171 helyett ez egy majdnem 100 kilom\u00e9teres k\u00f6rk\u00f6r\u00f6s alag\u00fatban kap majd helyet, \u00e9s els\u0151sorban az \u00fagynevezett s\u00f6t\u00e9t anyag \u00e9s s\u00f6t\u00e9t energia felt\u00e9rk\u00e9pez\u00e9s\u00e9ben seg\u00edthetne. A CERN igazgat\u00f3tan\u00e1csa kor\u00e1bban m\u00e1r megszavazta<\/a> a l\u00e9tes\u00edtm\u00e9ny meg\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek terv\u00e9t, de d\u00f6nt\u00e9s csak most sz\u00fcletett arr\u00f3l, hogy hossz\u00fa t\u00e1von sz\u00e1molnak vele. Mark Thomson azonban azt mondta a Telexnek: ez m\u00e9g nem jelenti azt, hogy v\u00e9gleges d\u00f6nt\u00e9s sz\u00fcletett a meg\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9r\u0151l, arra m\u00e9g 2028-ig v\u00e1rni kell.<\/p>\n \u201eAz Eur\u00f3pa-szerte egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u0151 tud\u00f3scsoportok a J\u00f6v\u0151beli K\u00f6rk\u00f6r\u00f6s \u00dctk\u00f6ztet\u0151 elektron-pozitron verzi\u00f3j\u00e1t azonos\u00edtott\u00e1k, mint az egy\u00e9rtelm\u0171en legjobb megold\u00e1st. Ez elt\u00e9r az el\u0151z\u0151 strat\u00e9gi\u00e1t\u00f3l. Most val\u00f3ban kijel\u00f6lt\u00fck az utat a k\u00f6vetkez\u0151 nagy \u00fctk\u00f6ztet\u0151projekt fel\u00e9. Kor\u00e1bban csak tervezt\u00fcnk \u00e9s vit\u00e1kat folytattunk, most viszont m\u00e1r megvan az eur\u00f3pai r\u00e9szecskefizikai k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g aj\u00e1nl\u00e1sa \u00e9s \u00e1ll\u00e1spontja. Ez azonban m\u00e9g nem d\u00f6nt\u00e9s az \u00e9p\u00edt\u00e9sr\u0151l. Arra m\u00e9g v\u00e1rnunk kell.\u201d<\/p>\n Az elektron-pozitron FCC az\u00e9rt fontos, mert teljesen m\u00e1s t\u00edpus\u00fa \u201emikroszk\u00f3p\u201d lesz, mint a jelenlegi proton\u00fctk\u00f6ztet\u0151k. A HL-LHC is protonokat \u00fctk\u00f6ztet majd, ami viszont nem elemi r\u00e9szecske, \u00e9s az \u00fctk\u00f6z\u00e9sek sor\u00e1n sok zaj keletkezik, rengeteg mell\u00e9kfolyamattal. Az elektron-pozitron szerkezetben az \u00fctk\u00f6z\u00e9s sokkal tiszt\u00e1bb \u00e9s j\u00f3l \u00e9rtelmezhet\u0151.<\/p>\n Az FCC rendk\u00edv\u00fcl dr\u00e1ga, ez\u00e9rt a CERN vezet\u0151i m\u00e1r t\u00e1rgyalni kezdtek a k\u00fcls\u0151 finansz\u00edroz\u00e1sr\u00f3l is. A szervezetet els\u0151sorban a 25 tag\u00e1llam k\u00f6zvetlen \u00e9ves hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1sai m\u0171k\u00f6dtetik, amit az egyes orsz\u00e1gok brutt\u00f3 hazai term\u00e9ke (GDP) alapj\u00e1n sz\u00e1m\u00edtanak ki. Az FCC meg\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek k\u00f6lts\u00e9ge megk\u00f6zel\u00edt\u0151leg 15 milli\u00e1rd sv\u00e1jci frank (nagyj\u00e1b\u00f3l 5,9 billi\u00f3 forint) lesz, ami m\u00e1r t\u00falmutat azon, amit a tag\u00e1llamok \u00f6ssze tudnak dobni. Nemr\u00e9g \u00e9rkezett a h\u00edr<\/a>, hogy egymilli\u00e1rd doll\u00e1rnyi \u00f6sszeget mag\u00e1ndonorok adom\u00e1nyoztak a szervezetnek, de m\u00e9g \u00edgy is egy szemmel j\u00f3l l\u00e1that\u00f3 \u00f6sszeg hi\u00e1nyzik a projekthez, a tag\u00e1llamok ugyanis csak kevesebb, mint a fel\u00e9t adj\u00e1k hozz\u00e1 az \u00faj \u00fctk\u00f6ztet\u0151h\u00f6z.<\/p>\n Mark Thomson azt mondta, hogy az Eur\u00f3pai Uni\u00f3t\u00f3l a finansz\u00edroz\u00e1s 20 sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1t rem\u00e9lik, \u00e9s vannak amerikai, jap\u00e1n \u00e9s m\u00e1s nemzetk\u00f6zi partnerek is, akikkel elindultak a t\u00e1rgyal\u00e1sok. Az egyik legfontosabb k\u00e9rd\u00e9s most az, hogy siker\u00fcl-e az EU-t\u00f3l p\u00e9nzt szerezni \u2013 igaz, ha ez nem j\u00f6n \u00f6ssze, a szervezetnek van t\u00f6bbf\u00e9le finansz\u00edroz\u00e1si terve is. Amikre sz\u00fcks\u00e9g is lehet, hiszen a CERN \u00e9ppen nagyon hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa tudom\u00e1nyos projektek\u00e9rt pr\u00f3b\u00e1l h\u00e1zalni egy olyan geopolitikai k\u00f6rnyezetben, amiben sokkal nehezebb megindokolni, hogy mi\u00e9rt igaz\u00e1n fontos egy ilyen kezdem\u00e9nyez\u00e9st t\u00e1mogatni.<\/p>\n \u201eVan egy fontos szempont: mi egy nemzetk\u00f6zi szerz\u0151d\u00e9sen alapul\u00f3 szervezet vagyunk, ez\u00e9rt a finansz\u00edroz\u00e1sunk l\u00e9nyeg\u00e9ben hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa k\u00f6telezetts\u00e9gv\u00e1llal\u00e1sokon alapul, miut\u00e1n egy orsz\u00e1g csatlakozik. A jelenlegi tag\u00e1llamaink \u2013 k\u00f6zt\u00fck Magyarorsz\u00e1g \u2013 r\u00e9sz\u00e9r\u0151l ez a hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa elk\u00f6telez\u0151d\u00e9s megvan\u201d \u2013 mondta Mark Thomson a Telexnek. \u201eMost azonban az FCC eset\u00e9ben a CERN-tag\u00e1llamokon k\u00edv\u00fcl is partnereket kell keresn\u00fcnk. Szerintem ez geopolitikai szempontb\u00f3l k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e9rdekes. Lehet azt mondani, hogy a vil\u00e1gpolitikai helyzet negat\u00edv ir\u00e1nyba viheti a dolgokat. De a CERN eredetileg is arra az eszm\u00e9re \u00e9p\u00fclt, hogy az emberek \u00f6sszefognak, egy\u00fctt v\u00e9geznek tudom\u00e1nyos munk\u00e1t az emberis\u00e9g jav\u00e1ra, b\u00e9k\u00e9s m\u00f3don. Ez\u00e9rt ak\u00e1r az ellenkez\u0151 ir\u00e1nyba is elmozdulhatnak a folyamatok. Nem tudom. Azt viszont l\u00e1tom, hogy bizonyos \u00e9rtelemben Eur\u00f3p\u00e1n bel\u00fcl er\u0151s\u00f6dik az az \u00e9rz\u00e9s, hogy ezt k\u00f6z\u00f6sen, valami j\u00f3 c\u00e9l \u00e9rdek\u00e9ben csin\u00e1ljuk egy\u00fctt.\u201d<\/p>\n M\u00e1r maga az id\u0151t\u00e1v is olyan t\u00e9nyez\u0151, ami megnehez\u00edti a tag\u00e1llamokon k\u00edv\u00fcli finansz\u00edroz\u00e1s beh\u00faz\u00e1s\u00e1t: az FCC legkor\u00e1bban a 2030-as \u00e9vekben kezdhet \u00e9p\u00fclni, de munk\u00e1ba csak a 2040-es \u00e9vekben \u00e1ll majd, \u00e9s kor\u00e1bban emlegettek 2070-es id\u0151pontokat is a projektben. Ehhez az illet\u00e9kesek mindig igyekeznek kidombor\u00edtani azt, hogy az ilyen k\u00eds\u00e9rletekben nemcsak tudom\u00e1nyos eredm\u00e9nyek sz\u00fcletnek, hanem olyan technol\u00f3gi\u00e1k is, amik p\u00e9ld\u00e1ul ma m\u00e1r r\u00e1kos betegs\u00e9geket gy\u00f3gy\u00edtanak, vagy nekik k\u00f6sz\u00f6nhetj\u00fck az MRI-g\u00e9peket a k\u00f3rh\u00e1zakban.<\/p>\n \u201eA CERN-n\u00e9l az innov\u00e1ci\u00f3 \u00fagy t\u00f6rt\u00e9nik, hogy \u00faj technol\u00f3gi\u00e1kat fejleszt\u00fcnk ki az\u00e9rt, hogy tudom\u00e1nyt csin\u00e1ljunk. Nem \u00faj k\u00fcty\u00fcket akarunk tervezni. A tudom\u00e1nyos c\u00e9ljainkat ismerj\u00fck, \u00e9s ehhez fejlesztj\u00fck ki a sz\u00fcks\u00e9ges technol\u00f3gi\u00e1t. \u00c9s k\u00f6zben, amikor ezt tessz\u00fck, \u00e1ltal\u00e1ban valami olyasmi j\u00f6n l\u00e9tre, ami kor\u00e1bban egyszer\u0171en nem l\u00e9tezett\u201d \u2013 mondta Thomson. \u201eA k\u00e9rd\u00e9s viszont az, hogy ez mennyi id\u0151 alatt jut el a mindennapi \u00e9letbe. N\u00e9ha ez 20 \u00e9v is lehet. De amikor megt\u00f6rt\u00e9nik, akkor hatalmas el\u0151ny\u00f6ket hoz. Ezt kell elmagyar\u00e1znunk: nem felt\u00e9tlen\u00fcl azonnali haszonr\u00f3l van sz\u00f3, hanem hosszabb t\u00e1von jelentkez\u0151 nagy hat\u00e1sokr\u00f3l.\u201d<\/p>\n Azt is felhozta, hogy Eur\u00f3pa egy\u00e9rtelm\u0171en vil\u00e1gels\u0151 a r\u00e9szecskefizik\u00e1ban, ami pedig vezet\u0151 szerepet ad nek\u00fcnk sz\u00e1mos olyan technol\u00f3giai ter\u00fcleten is, ami kulcsfontoss\u00e1g\u00fa a r\u00e9szecskefizika sz\u00e1m\u00e1ra. \u201eHa tov\u00e1bbra is ambici\u00f3zus r\u00e9szecskefizikai programot visz\u00fcnk, Eur\u00f3pa a tudom\u00e1ny \u00e9s a technol\u00f3gia \u00e9lvonal\u00e1ban maradhat. A Draghi-jelent\u00e9sben is szerepelt, hogy az eur\u00f3pai versenyk\u00e9pess\u00e9g szempontj\u00e1b\u00f3l ez rendk\u00edv\u00fcl fontos.\u201d<\/p>\n Azt is megjegyezte, hogy az Egyes\u00fclt \u00c1llamok Energia\u00fcgyi Miniszt\u00e9rium\u00e1val nagyon r\u00e9g\u00f3ta nagyon j\u00f3 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00fck van, \u00e9s ez az elm\u00falt \u00e9vekben is \u00edgy maradt. Mindezt annak ellen\u00e9re, hogy Donald Trump l\u00e1that\u00f3an h\u00e1bor\u00fat ind\u00edtott a tudom\u00e1ny ellen is.<\/p>\n \u201e\u0150szint\u00e9n sz\u00f3lva, \u00e9s lehet, hogy meglep\u0151, de a CERN-n\u00e9l mi nem ezt tapasztaljuk. A kapcsolatunk az Egyes\u00fclt \u00c1llamokkal \u2013 k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az amerikai Energia\u00fcgyi Miniszt\u00e9riummal, amely az USA nagy fizikai \u00e9s multidiszciplin\u00e1ris kutat\u00f3laborjait m\u0171k\u00f6dteti \u2013 nagyon er\u0151s \u00e9s rendk\u00edv\u00fcl hossz\u00fa m\u00faltra tekint vissza\u201d \u2013 mondta Thomson.<\/p>\n Hozz\u00e1tette azt is, hogy nem hi\u00e1ba haszn\u00e1lja a partners\u00e9g sz\u00f3t: egyr\u00e9szt folyamatos a p\u00e1rbesz\u00e9d, rendszeresen egyeztetnek, m\u00e1sr\u00e9szt a CERN p\u00e9ld\u00e1ul jelent\u0151s m\u00e9rt\u00e9kben hozz\u00e1j\u00e1rul az amerikai neutr\u00edn\u00f3projekthez<\/a> is. A DUNE (Deep Underground Neutrino Experiment egy nemzetk\u00f6zi neutr\u00edn\u00f3fizikai k\u00eds\u00e9rlet, k\u00e9t neutr\u00edn\u00f3detektorb\u00f3l fog \u00e1llni, amelyeket a vil\u00e1g egyik leger\u0151sebb neutr\u00edn\u00f3nyal\u00e1bj\u00e1ba helyeznek. Ezek a detektorok lehet\u0151v\u00e9 teszik a kutat\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra, hogy \u00faj szubatomi jelens\u00e9geket keressenek, \u00e9s potenci\u00e1lisan alapjaiban alak\u00edts\u00e1k \u00e1t a neutr\u00edn\u00f3kr\u00f3l \u00e9s azok vil\u00e1gegyetemben bet\u00f6lt\u00f6tt szerep\u00e9r\u0151l alkotott tud\u00e1sunkat.<\/p>\n \u201eEur\u00f3pa a CERN-en kereszt\u00fcl olyan technol\u00f3gi\u00e1kat biztos\u00edt, amelyek a hatalmas f\u00f6ld alatti neutr\u00edn\u00f3detektorok meg\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9hez sz\u00fcks\u00e9gesek. P\u00e9ld\u00e1ul speci\u00e1lis, foly\u00e9kony argonnal t\u00f6lt\u00f6tt hatalmas tart\u00e1lyokat sz\u00e1ll\u00edtunk, ami rendk\u00edv\u00fcl k\u00fcl\u00f6nleges, gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 technol\u00f3gia\u201d \u2013 mondta Thomson. \u201eCser\u00e9be az Egyes\u00fclt \u00c1llamok nagyon magas szint\u0171 technol\u00f3gi\u00e1t ad vissza, p\u00e9ld\u00e1ul er\u0151s szupravezet\u0151 m\u00e1gneseket.\u201d<\/p>\n