{"id":110977,"date":"2026-05-23T14:52:08","date_gmt":"2026-05-23T14:52:08","guid":{"rendered":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/110977\/"},"modified":"2026-05-23T14:52:08","modified_gmt":"2026-05-23T14:52:08","slug":"telex-nem-szupervulkan-de-aggaszto-hogy-egyre-inkabb-ebredezik","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/110977\/","title":{"rendered":"Telex: Nem szupervulk\u00e1n, de aggaszt\u00f3, hogy egyre ink\u00e1bb \u00e9bredezik"},"content":{"rendered":"<p>A Campi Flegrei kaldera nem szupervulk\u00e1n, de komoly vesz\u00e9lyt jelent \u2013 ez a k\u00f6vetkeztet\u00e9se egy jelenleg m\u00e9g b\u00edr\u00e1lat alatt l\u00e9v\u0151 tanulm\u00e1nynak, ami fizikai-matematikai modellsz\u00e1m\u00edt\u00e1sokkal igyekszik le\u00edrni a N\u00e1poly-k\u00f6zeli Pozzuoli-\u00f6b\u00f6l alatt l\u00e9v\u0151 hatalmas vulk\u00e1n, egy 15 kilom\u00e9ter \u00e1tm\u00e9r\u0151j\u0171 s\u00fcllyed\u00e9k, \u00fagynevezett kaldera viselked\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n<p>A tanulm\u00e1ny l\u00e9nyegi meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sa az, hogy a vulk\u00e1ni rendszert jellemz\u0151 felsz\u00ednemelked\u00e9s m\u00e9rt\u00e9ke \u00e9s a f\u00f6ldreng\u00e9sek intenzit\u00e1sa egyre gyorsul\u00f3 tendenci\u00e1t mutat: nem exponenci\u00e1lis, hanem gyorsul\u00f3 gyorsul\u00e1ssal \u00edrhat\u00f3 le, \u00e9s ez azt jelenti, hogy kevesebb mint egy \u00e9vtized m\u00falva, a 2030-as \u00e9vek els\u0151 fel\u00e9ben el\u00e9r egy olyan kritikus hat\u00e1rt, ami jelent\u0151s v\u00e1ltoz\u00e1ssal j\u00e1rhat. A kutat\u00e1st vezet\u0151 Davide Zaccagnino ezt \u00edgy \u00e9rt\u00e9kelte: \u201eA tanulm\u00e1nyunk azonos\u00edtja, hogy a rendszer mikor juthat el egy kritikus t\u00f6r\u00e9spontig, azonban a jelenlegi adatok alapj\u00e1n nem tudjuk meghat\u00e1rozni, hogy mi fog t\u00f6rt\u00e9nni ezen a t\u00f6r\u00e9sponton.\u201d<\/p>\n<p>Miel\u0151tt ezt a laikusoknak bizony\u00e1ra nehezen \u00e9rthet\u0151 \u00e1ll\u00edt\u00e1st megvil\u00e1g\u00edtjuk, \u00e9rdemes n\u00e9h\u00e1ny mondattal \u00f6sszefoglalni, mit is jelent a kalderavulk\u00e1n, mik is t\u00f6rt\u00e9ntek kor\u00e1bban a Campi Flegreivel, \u00e9s mi a jelenlegi \u00e1llapot.<\/p>\n<p>Nem szuper, de l\u00e9legzik<\/p>\n<p>A legfontosabb, amit le kell sz\u00f6gezni, mert ezt a szerz\u0151k is rosszul \u00edrj\u00e1k a tanulm\u00e1nyukban, \u00e9s ez sajnos sok esetben v\u00e9gigszalad a m\u00e9di\u00e1ban: a Campi Flegrei nem szupervulk\u00e1n! Err\u0151l t\u00f6bbsz\u00f6r is \u00edrtam a T\u0171zh\u00e1ny\u00f3 blogon, illetve a Telexen \u00e9s m\u00e1shol megjelent cikkekben is. Ennek megvannak a tudom\u00e1nyos krit\u00e9riumai, \u00e9s ez alapj\u00e1n \u00e1ll\u00edthat\u00f3, hogy a Campi Flegreinek nem voltak szupervulk\u00e1ni kit\u00f6r\u00e9sei. Ok\u00e9, de ha valami nem szuper, akkor is lehet vesz\u00e9lyes, nem? Persze, de az\u00e9rt a szavaknak, az elnevez\u00e9seknek jelent\u00e9s\u00fck van, \u00e9s vil\u00e1gosan \u00e9rthet\u0151, hogy pszichikailag sokkal nagyobb f\u00e9lelmet kelt az az \u00e1ll\u00edt\u00e1s, hogy szupervulk\u00e1n \u00e9bredezik, mint annyit mondani, hogy egy vulk\u00e1n \u00e9bredezik.<\/p>\n<p>A m\u00e1sodik fontos \u00e1ll\u00edt\u00e1s, hogy a Campi Flegrei ugyan nem szupervulk\u00e1n, de egy \u00e9letjelens\u00e9geket mutat\u00f3 kalderavulk\u00e1n, m\u00e1rpedig e vulk\u00e1nt\u00edpus kit\u00f6r\u00e9sei nagy vesz\u00e9llyel j\u00e1rhatnak. A kalderavulk\u00e1n eleve \u00fagy j\u00f6n l\u00e9tre, hogy t\u00f6bb t\u00edz, esetenk\u00e9nt ak\u00e1r n\u00e9h\u00e1ny sz\u00e1z k\u00f6bkilom\u00e9ter mennyis\u00e9g\u0171 magma t\u00f3dul robban\u00e1ssal a felsz\u00ednre, ennek k\u00f6vetkezt\u00e9ben a felsz\u00edn beszakad, \u00e9s egy t\u00f6bb mint 10 kilom\u00e9ter \u00e1tm\u00e9r\u0151j\u0171 \u00e9s t\u00f6bb sz\u00e1z m\u00e9ter m\u00e9ly, t\u00e1l alak\u00fa s\u00fcllyed\u00e9k alakul ki. Az ilyen kit\u00f6r\u00e9sek teh\u00e1t nem magasba tornyosul\u00f3 vulk\u00e1ni form\u00e1t, hanem egy nagy m\u00e9lyed\u00e9st, kalder\u00e1t hoznak l\u00e9tre. A Campi Flegreinek 39 ezer \u00e9ve volt egy hatalmas robban\u00e1sos kit\u00f6r\u00e9se, amit 15 ezer \u00e9ve egy m\u00e1sik nagy, b\u00e1r az el\u0151z\u0151n\u00e9l kisebb kit\u00f6r\u00e9s k\u00f6vetett.<\/p>\n<p>Fontos azt is tudnunk, hogy a kalderavulk\u00e1nok nem mindig csak hatalmas robban\u00e1sos kit\u00f6r\u00e9st mutatnak. \u00c9let\u00fck, fenn\u00e1ll\u00e1suk alatt sokkal t\u00f6bb kisebb kit\u00f6r\u00e9se van egy ilyen kalderavulk\u00e1nnak. A Campi Flegreinek a m\u00e1sodik nagy kit\u00f6r\u00e9se ut\u00e1n vagy n\u00e9gyezer \u00e9vig viszonylag gyakori, kisebb kit\u00f6r\u00e9sei voltak, majd t\u00f6rt\u00e9nt egy ezer\u00e9ves sz\u00fcnet. \u00dajabb kisebb kit\u00f6r\u00e9sek, majd egy hosszabb, 3500 \u00e9ves nyugalmi id\u0151szak k\u00f6vetkezett. De azt\u00e1n ennyi nyugalom ut\u00e1n is \u00fajraindultak a kit\u00f6r\u00e9sek, \u00e9s k\u00f6vetkezett egy akt\u00edv, k\u00e9tezer \u00e9ves, kit\u00f6r\u00e9sekben gyakori f\u00e1zis. Ezut\u00e1n 3300 \u00e9vig megint csend. A vulk\u00e1n \u00fajabb hossz\u00fa pihen\u0151 ut\u00e1n 1538-ban \u00e9bredt fel, amikor Pozzuoli telep\u00fcl\u00e9s mai ter\u00fclet\u00e9n kin\u0151tt egy kis vulk\u00e1ni k\u00fap, a Monte Nuovo. Sok kutat\u00f3 \u00fagy v\u00e9li, hogy ez az 1538-as kit\u00f6r\u00e9s egy \u00faj, akt\u00edv vulk\u00e1ni kit\u00f6r\u00e9si szakasz bevezet\u0151j\u00e9t jelenthette.<\/p>\n<p><img decoding=\"async\" src=\"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-content\/uploads\/2026\/05\/1779468391-temp-ink3djmh94e54ajjjlh_cikktorzs:xl.jpg\"  loading=\"lazy\" alt=\"Kig\u0151z\u00f6lg\u00e9s Pozzuoli k\u00f6zel\u00e9ben \u2013 Fot\u00f3: Paolo Manzo \/ NurPhoto \/ AFP\" class=\"placeholder_\"\/><\/p>\n<p>Kig\u0151z\u00f6lg\u00e9s Pozzuoli k\u00f6zel\u00e9ben \u2013 Fot\u00f3: Paolo Manzo \/ NurPhoto \/ AFP<\/p>\n<p>Val\u00f3ban, a t\u00f6rt\u00e9nelmi id\u0151k esem\u00e9nyei azt mutatj\u00e1k, hogy ez a kalderavulk\u00e1n egy hatalmas, \u201el\u00e9legz\u0151\u201d vulk\u00e1ni rendszer. A Pozzuoli-\u00f6b\u00f6l vize alatt van p\u00e9ld\u00e1ul Portus Iulius r\u00f3mai kori kik\u00f6t\u0151, ami nyilv\u00e1nval\u00f3an nem tengeralattj\u00e1r\u00f3k kik\u00f6t\u0151je volt. Ez azt jelenti, hogy abban az id\u0151ben, k\u00e9tezer \u00e9ve ez a ter\u00fclet m\u00e9g felsz\u00ednen volt. N\u00e9gysz\u00e1z \u00e9v alatt azonban a vulk\u00e1n felsz\u00ednmagass\u00e1ga cs\u00f6kkent, \u00e9s a kik\u00f6t\u0151 v\u00edz al\u00e1 ker\u00fclt. A felsz\u00edns\u00fcllyed\u00e9s t\u00f6bb \u00e9vsz\u00e1zadon kereszt\u00fcl tartott, olyannyira, hogy a Szer\u00e1pisz-m\u00e1rv\u00e1nyoszlopok is v\u00edz al\u00e1 ker\u00fcltek. 1250 k\u00f6r\u00fcl t\u00f6rt\u00e9nt egy v\u00e1ltoz\u00e1s, a felsz\u00edn fokozatosan emelkedni kezdett, ami azt\u00e1n az 1500-as \u00e9vek elej\u00e9n rendk\u00edv\u00fcli m\u00f3don felgyorsult, t\u00f6bb mint t\u00edz m\u00e9ter emelked\u00e9s t\u00f6rt\u00e9nt a Monte Nuovo-kit\u00f6r\u00e9s el\u0151tt.<\/p>\n<p>A vulk\u00e1nkit\u00f6r\u00e9s ut\u00e1n \u00fajra s\u00fcllyedt a felsz\u00edn, eg\u00e9szen az 1950-es \u00e9vekig. Ezut\u00e1n n\u00e9gy jelent\u0151s felsz\u00ednemelked\u00e9si szakasz volt: 1950\u201352, 1970\u201372, 1982\u201384 \u00e9s 2005-t\u0151l napjainkig. 1970-ben m\u00e9g v\u00edzben \u00e1lltak a Szer\u00e1pisz-oszlopok, az\u00f3ta viszont m\u00e1r sz\u00e1razon vannak. S\u0151t, az elm\u00falt \u00e9vekben elt\u0171ntek a cs\u00f3nakkik\u00f6t\u0151k: 2005 \u00f3ta m\u00e1r m\u00e1sf\u00e9l m\u00e9tert emelkedett a felsz\u00edn. Sokan eml\u00e9kezhetnek az 1982\u201384-es kr\u00edzishelyzetre, akkor t\u00f6bb t\u00edzezer embert kellett kitelep\u00edteni Pozzuolib\u00f3l. A mostani helyzet azonban m\u00e1s.<\/p>\n<p>Gyorsulva gyorsul\u00e1s<\/p>\n<p>Itt eljutunk az \u00faj tanulm\u00e1ny \u00e1ll\u00edt\u00e1saihoz is. 2005 \u00f3ta folyamatos a felsz\u00ednemelked\u00e9s, \u00e9s ezzel egy\u00fctt n\u0151 a f\u00f6ldreng\u00e9sek gyakoris\u00e1ga \u00e9s nagys\u00e1ga is. Ez egyre nagyobb ijedelmet v\u00e1lt ki, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az\u00e9rt, mert a 3-5 magnit\u00fad\u00f3j\u00fa f\u00f6ldreng\u00e9sek sek\u00e9ly m\u00e9lys\u00e9gben, csup\u00e1n n\u00e9h\u00e1ny kilom\u00e9ter m\u00e9lyen pattannak ki, \u00e9s ezt az epicentrum k\u00f6zel\u00e9ben \u00e9l\u0151 lakoss\u00e1g er\u0151sen meg\u00e9rzi. A vulk\u00e1n perem\u00e9n 500 ezer ember \u00e9l, \u00e9s ezek az esem\u00e9nyek \u00f6sszesen egymilli\u00f3 lakost \u00e9rintenek \u2013 ennyien telepedtek egy m\u00e9g mindig aktivit\u00e1st mutat\u00f3 kalderavulk\u00e1nra. Ez olyan, mintha a Yellowstone ter\u00fclet\u00e9n alakult volna ki egy nagyv\u00e1ros.<\/p>\n<p>A Campi Flegrei persze a F\u00f6ld egyik legjobban megfigyelt vulk\u00e1nja, a t\u00f6rt\u00e9nete alapj\u00e1n ez nyilv\u00e1n \u00e9rthet\u0151. \u00c9vente vagy egy tucat komoly tanulm\u00e1nyt publik\u00e1lnak r\u00f3la, k\u00f6zt\u00fck olyanokat is, amik ezeknek az esem\u00e9nyeknek az ok\u00e1t igyekeznek felt\u00e1rni. De senki ne v\u00e1rja el azt, hogy a tud\u00f3sok vil\u00e1gosan meg tudj\u00e1k mondani, mi t\u00f6rt\u00e9nik t\u00f6bb kilom\u00e9ter m\u00e9lyen egy vulk\u00e1n alatt. Egy ilyen rendszer rendk\u00edv\u00fcl bonyolult, nincsen k\u00f6zvetlen megfigyel\u00e9s, mindent csak a felsz\u00edni jelekb\u0151l lehet visszak\u00f6vetkeztetni, illetve a m\u00falt esem\u00e9nyeinek felt\u00e1r\u00e1s\u00e1val egy\u00fctt lehet \u00e9rtelmezni.<\/p>\n<p>A Campi Flegreinek h\u00e1romezer \u00e9vig nem volt kit\u00f6r\u00e9se, \u00e9s csak egyetlenegy, 1538-as kit\u00f6r\u00e9st dokument\u00e1ltak, ami szint\u00e9n t\u00f6bb sz\u00e1z \u00e9ve volt. Nincs teh\u00e1t modern, k\u00f6zvetlen m\u0171szeres megfigyel\u00e9s arr\u00f3l, mik\u00e9nt t\u00f6rt\u00e9nik egy ilyen kalderavulk\u00e1n kit\u00f6r\u00e9se, hogy n\u00e9z ki egy ilyen esem\u00e9ny. A felel\u0151ss\u00e9g nagy a szakembereken, de a laikusoknak fontos meg\u00e9rteni\u00fck, mi az, amit elv\u00e1rhatnak, \u00e9s mit nem a tud\u00f3sokt\u00f3l e t\u00e9ren.<\/p>\n<p>Alapvet\u0151en k\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 elk\u00e9pzel\u00e9s van:<\/p>\n<p>A kilenc kilom\u00e9ter m\u00e9lys\u00e9gben kezd\u0151d\u0151 magmat\u00e1roz\u00f3b\u00f3l ki\u00e1raml\u00f3 magas h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet\u0171 oldatok \u00e9s g\u00e1zok, valamint a magma h\u0151fluxusa okozza a felsz\u00ednemelked\u00e9st \u00e9s az ezzel j\u00e1r\u00f3 f\u00f6ldreng\u00e9seket.A m\u00e9ly magmat\u00e1roz\u00f3 felett sek\u00e9lyebben, n\u00e9gy kilom\u00e9ter m\u00e9lyen is alakul, gyarapodik egy kisebb magmat\u00e1roz\u00f3.<\/p>\n<p>Ezek nagyon elt\u00e9r\u0151 modellek, de mindk\u00e9t elk\u00e9pzel\u00e9s m\u00f6g\u00f6tt \u00e1ll\u00f3 kutat\u00f3k ugyanazt mondj\u00e1k: jelenleg nincs k\u00f6zvetlen vesz\u00e9ly egy vulk\u00e1nkit\u00f6r\u00e9sre \u2013 a j\u00f6v\u0151ben viszont ez nem z\u00e1rhat\u00f3 ki. De mit jelent az, hogy a j\u00f6v\u0151ben? Nos, Davide Zaccagnino \u00e9s munkat\u00e1rsainak friss tanulm\u00e1nya azt mondja, hogy a j\u00f6v\u0151 gyorsan, m\u00e9gpedig egyre jobban felgyorsulva \u00e9rkezik.<\/p>\n<p>A kutat\u00f3k \u00e9rt\u00e9kelt\u00e9k a felsz\u00ednmozg\u00e1s, a f\u00f6ldreng\u00e9sek eloszl\u00e1s\u00e1t, a g\u00e1zok h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet- \u00e9s \u00f6sszet\u00e9teladatait. Ezek alapj\u00e1n a 2005 \u00f3ta tart\u00f3 esem\u00e9nysorra egy olyan matematikai modellt tudtak fel\u00e1ll\u00edtani, ami nem exponenci\u00e1lis n\u00f6veked\u00e9ssel, hanem egy \u00fagynevezett szab\u00e1lyozott, v\u00e9ges idej\u0171 szingularit\u00e1smodellel \u00edrhat\u00f3 le. Ez egy olyan modell, ami az esem\u00e9nyeket \u2013 ebben az esetben a felsz\u00ednemelked\u00e9s m\u00e9rt\u00e9k\u00e9t \u00e9s a f\u00f6ldreng\u00e9sek gyakoris\u00e1g\u00e1t \u2013 egy felgyorsul\u00f3 trendben \u00edrja le, m\u00e1s sz\u00f3val gyorsulva gyorsul\u00f3 m\u00e9rt\u00e9kkel.<\/p>\n<p><img decoding=\"async\" src=\"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-content\/uploads\/2026\/05\/1779468442-temp-6r972k64ltbs8himpom_cikktorzs:xl.jpg\"  loading=\"lazy\" alt=\"T\u0171zolt\u00f3k vesz\u00e9lytelen\u00edtenek egy \u00e9p\u00fcletet N\u00e1poly k\u00fclv\u00e1ros\u00e1ban egy 4,4-es er\u0151ss\u00e9g\u0171 f\u00f6ldreng\u00e9st k\u00f6vet\u0151en 2025 m\u00e1rcius\u00e1ban \u2013 Fot\u00f3: Eliano Imperato \/ Controluce \/ AFP\" class=\"placeholder_\"\/><\/p>\n<p>T\u0171zolt\u00f3k vesz\u00e9lytelen\u00edtenek egy \u00e9p\u00fcletet N\u00e1poly k\u00fclv\u00e1ros\u00e1ban egy 4,4-es er\u0151ss\u00e9g\u0171 f\u00f6ldreng\u00e9st k\u00f6vet\u0151en 2025 m\u00e1rcius\u00e1ban \u2013 Fot\u00f3: Eliano Imperato \/ Controluce \/ AFP<\/p>\n<p>A p\u00e9ld\u00e1n\u00e1l maradva: a Campi Flegrei ter\u00fclet\u00e9n 2005 \u00f3ta a felsz\u00edn m\u00e1sf\u00e9l m\u00e9tert emelkedett. 2030 elej\u00e9re a felsz\u00ednemelked\u00e9s m\u00e9rt\u00e9ke m\u00e1r el\u00e9rheti a n\u00e9gy m\u00e9tert. Ekkor j\u00f6het egy kritikus pont, a v\u00e9ges idej\u0171 szingularit\u00e1s, ami a rendszer alapvet\u0151 v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1t jelenti, azaz fizikailag t\u00f6rt\u00e9nnie kell egy er\u0151s v\u00e1ltoz\u00e1snak. Azt azonban nem lehet megmondani, hogy ez mi lesz, hogyan v\u00e1ltozik a felsz\u00edn alatti k\u0151zetek fizikai \u00e1llapota, er\u0151sebb f\u00f6ldreng\u00e9sek j\u00f6nnek, esetleg a meggyeng\u00fclt k\u0151zettesten kereszt\u00fcl magma tud felt\u00f6rni, \u00e9s vulk\u00e1ni m\u0171k\u00f6d\u00e9st okoz. Egyel\u0151re sok lehet\u0151s\u00e9g mer\u00fcl fel.<\/p>\n<p>Mi ebb\u0151l a t\u00e9rs\u00e9gben \u00e9l\u0151kre n\u00e9zve is fontos tanuls\u00e1g?<\/p>\n<p>Kiemelked\u0151en fontos a tov\u00e1bbi monitoroz\u00e1s, egyre \u00fajabb eszk\u00f6z\u00f6k bevon\u00e1sa.Er\u0151s\u00edteni kell a tudom\u00e1nyos munk\u00e1t, a kutat\u00e1sokat, hogy jobban meg\u00e9rts\u00fck, mi t\u00f6rt\u00e9nhet a m\u00e9lyben, illetve mi t\u00f6rt\u00e9nt a m\u00faltban.Folyamatos, a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sek nem elt\u00falz\u00f3, hiteles, szakmailag megalapozott t\u00e1j\u00e9koztat\u00e1sra van sz\u00fcks\u00e9g.Fontos az oktat\u00e1s \u00e9s a felk\u00e9sz\u00fcl\u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 lehet\u0151s\u00e9gekre.Gyakorlatokat kell folytatni a kitelep\u00edt\u00e9sre, a v\u00e9dekez\u00e9sre, a lakoss\u00e1g k\u00e9sz\u00fclts\u00e9gi \u00e1llapot\u00e1nak emel\u00e9s\u00e9re.<\/p>\n<p>V\u00e9g\u00fcl fontos azt is hangs\u00falyozni, hogy mindez nem egy rendk\u00edv\u00fcli v\u00e9szhelyzetet jelent. Nyugodtan lehet tervezni ny\u00e1ri utaz\u00e1st N\u00e1polyba, s\u0151t ak\u00e1r Pozzuoliba is. Azonban \u00e9rdemes tudni arr\u00f3l a helyr\u0151l, ahova megy\u00fcnk. J\u00f3, ha tudjuk, hogy itt el\u0151fordulhat f\u00f6ldreng\u00e9s (ahogy el\u0151fordulhat sz\u00e1mos helyen, \u00edgy Kr\u00e9t\u00e1n, T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1gban, Olaszorsz\u00e1g m\u00e1s ter\u00fcletein, de ak\u00e1r Alb\u00e1ni\u00e1ban, Horv\u00e1torsz\u00e1gban, \u00e9s sorolhatn\u00e1m), \u00e9s erre is vannak felk\u00e9sz\u00fcl\u00e9si lehet\u0151s\u00e9gek \u2013 \u00e9lj\u00fcnk a tud\u00e1s \u00e9s megismer\u00e9s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9vel!<\/p>\n<p>A szerz\u0151 geol\u00f3gus-vulkanol\u00f3gus, az MTA rendes tagja, az ELTE TTK F\u00f6ldrajz- \u00e9s F\u00f6ldtudom\u00e1nyi Int\u00e9zet K\u0151zettan-Geok\u00e9miai Tansz\u00e9k\u00e9nek tansz\u00e9kvezet\u0151 egyetemi tan\u00e1ra, az MTA\u2013HUN-REN CSFK PannonVulk\u00e1n Lend\u00fclet Kutat\u00f3csoport tagja, a T\u0171zh\u00e1ny\u00f3 Blog Facebook-csoport vezet\u0151je.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"A Campi Flegrei kaldera nem szupervulk\u00e1n, de komoly vesz\u00e9lyt jelent \u2013 ez a k\u00f6vetkeztet\u00e9se egy jelenleg m\u00e9g b\u00edr\u00e1lat&hellip;\n","protected":false},"author":2,"featured_media":110978,"comment_status":"","ping_status":"","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":"","_share_on_mastodon":"0"},"categories":[8],"tags":[36321,42,43,34,36322,554,94,7076,93,92],"class_list":["post-110977","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","category-vilag","tag-campi-flegrei","tag-hungarian","tag-magyar","tag-news","tag-szupervulkan","tag-techtud","tag-vilag","tag-vulkan","tag-world","tag-world-news"],"share_on_mastodon":{"url":"https:\/\/pubeurope.com\/@hu\/116624460849911762","error":""},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/110977","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=110977"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/110977\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/110978"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=110977"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=110977"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=110977"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}