{"id":112397,"date":"2026-05-24T21:13:08","date_gmt":"2026-05-24T21:13:08","guid":{"rendered":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/112397\/"},"modified":"2026-05-24T21:13:08","modified_gmt":"2026-05-24T21:13:08","slug":"index-kultur-krasznahorkai-laszlo-a-tisza-aradasarol-beszelt-szegeden","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/112397\/","title":{"rendered":"Index – Kult\u00far – Krasznahorkai L\u00e1szl\u00f3 a Tisza \u00e1rad\u00e1s\u00e1r\u00f3l besz\u00e9lt Szegeden"},"content":{"rendered":"

K\u00e9t k\u00f6nyvet \u201efogadott \u00f6r\u00f6kbe\u201d Krasznahorkai L\u00e1szl\u00f3 Nobel-d\u00edjas \u00edr\u00f3 a szegedi Somogyi-k\u00f6nyvt\u00e1r gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9b\u0151l szombaton \u2013 \u00edrta az MTI.<\/p>\n

A tavaly irodalmi Nobel-d\u00edjjal elismert, gyulai sz\u00fclet\u00e9s\u0171 \u00edr\u00f3 p\u00e9nteken kapta meg a Szeged v\u00e1ros 2026. \u00e9vi d\u00edszpolg\u00e1ra<\/a> c\u00edmet. Szegeden mintegy k\u00e9t \u00e9vtizede hagyom\u00e1ny, hogy a v\u00e1ros \u00faj d\u00edszpolg\u00e1ra n\u00e9h\u00e1ny, a munk\u00e1j\u00e1hoz, \u00e9rdekl\u0151d\u00e9si k\u00f6r\u00e9hez kapcsol\u00f3d\u00f3 k\u00f6nyv jelk\u00e9pes gazd\u00e1ja lesz a k\u00f6nyvt\u00e1r muze\u00e1lis gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9b\u0151l.<\/p>\n

Az egyik k\u00f6nyv, amit Krasznahorkai L\u00e1szl\u00f3 v\u00e1lasztott, Thomas Pynchon 2006-ban megjelent, Ellenf\u00e9nyben c\u00edm\u0171 reg\u00e9nye; a t\u00f6rt\u00e9net az 1893-as chicag\u00f3i vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1st\u00f3l az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1nig tart\u00f3 id\u0151szakot \u00f6leli fel. Az 1001 oldalas k\u00f6tetben szegedi helysz\u00edn is megjelenik.<\/p>\n

Thomas Pynchon Ellenf\u00e9nyben c\u00edm\u0171 reg\u00e9ny\u00e9r\u0151l \u00edrt kritik\u00e1nkat itt<\/a> olvashatja, azt pedig ezen a linken<\/a> \u00e9rheti el, mi \u00e1llt abban a lev\u00e9lben, amit az amerikai \u00edr\u00f3 k\u00fcld\u00f6tt a magyar Nobel-d\u00edjasnak.<\/p>\n

Krasznahorkai szerint a Tisz\u00e1t nem fenyegeti az \u00e1rv\u00edz, m\u00e9gis \u00e1radt<\/p>\n

Krasznahorkai L\u00e1szl\u00f3 ennek kapcs\u00e1n\u00a0\u2013 a 2026-os orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9si v\u00e1laszt\u00e1sok eredm\u00e9ny\u00e9re utalva\u00a0\u2013 azt mondta, az is meghozta a kedv\u00e9t a k\u00f6nyvh\u00f6z, hogy hab\u00e1r a Tisz\u00e1n jelenleg nem fenyeget az \u00e1rv\u00edz vesz\u00e9lye, ink\u00e1bb az ellenkez\u0151je a helyzet, viszont \u00e1prilis 12. \u00f3ta t\u00f6rt\u00e9nt \u201eegyfajta \u00e1rad\u00e1s\u201d.<\/p>\n

Arr\u00f3l is besz\u00e9lt, hogy Thomas Pynchon amerikai \u00edr\u00f3 \u201enem biztos, hogy l\u00e9tezik\u201d, mivel alig n\u00e9h\u00e1ny f\u00e9nyk\u00e9p \u00e9rhet\u0151 el r\u00f3la, de ha l\u00e9tezik, akkor az amerikai m\u00e9dia \u201eelk\u00e9peszt\u0151 hatalma, arroganci\u00e1ja\u201d miatt \u00e9l visszah\u00faz\u00f3d\u00f3 \u00e9letet.<\/p>\n

Pynchonnak nem csup\u00e1n az \u00e9rdekl\u0151d\u00e9si k\u00f6re, hanem rendk\u00edv\u00fcl m\u00e9ly, alapos \u00e9s garant\u00e1ltan megb\u00edzhat\u00f3 tud\u00e1sa a term\u00e9szettudom\u00e1nyokt\u00f3l kezdve b\u00e1rmely hum\u00e1n ter\u00fcletig megd\u00f6bbent\u0151, amit a munk\u00e1i bizony\u00edtanak\u00a0\u2013 m\u00e9ltatta az \u00edr\u00f3t Krasznahorkai L\u00e1szl\u00f3.<\/p>\n

A m\u00e1sik m\u0171, amit v\u00e1lasztott, Timon S\u00e1muel 1735-ben megjelent, Tibisci Ungariae fluvii notio vagique ex parte c\u00edm\u0171 kiadv\u00e1nya. A v\u00e9kony, pap\u00edrbor\u00edt\u00e1s\u00fa k\u00f6nyvecske az els\u0151 magyar jezsuita, kritikai szeml\u00e9let\u0171 t\u00f6rt\u00e9nettud\u00f3s egy kev\u00e9sb\u00e9 ismert, topogr\u00e1fiai m\u0171v\u00e9nek els\u0151, kassai kiad\u00e1s\u00e1t rejti, az alkot\u00e1s k\u00e9s\u0151bb t\u00f6bb kiad\u00e1st is meg\u00e9rt. A m\u0171 a Tisz\u00e1r\u00f3l \u00e9s mell\u00e9kfoly\u00f3ir\u00f3l sz\u00f3l, t\u00e1jegys\u00e9gek szerinti feloszt\u00e1sban. A jezsuita f\u00f6ldrajztan\u00edt\u00e1si m\u00f3dszert k\u00f6vetve a t\u00e9nyszer\u0171 adatok felsorol\u00e1s\u00e1t t\u00f6rt\u00e9nelmi utal\u00e1sokkal \u00e9s k\u00f6lt\u0151i eszk\u00f6z\u00f6kkel sz\u00ednes\u00edti. A p\u00e9ld\u00e1ny egykori tulajdonosa k\u00e9z\u00edr\u00e1sos bejegyz\u00e9se szerint Kaprinai Istv\u00e1n, a szerz\u0151 kassai rendt\u00e1rsa \u00e9s munk\u00e1j\u00e1nak m\u00e9lt\u00f3 \u00f6r\u00f6k\u00f6se.<\/p>\n

\n (Bor\u00edt\u00f3k\u00e9p:\u00a0Krasznahorkai L\u00e1szl\u00f3 Nobel-, Kossuth- \u00e9s J\u00f3zsef Attila-d\u00edjas \u00edr\u00f3, Szeged d\u00edszpolg\u00e1ra (b) az 1493-ban kiadott, A N\u00fcrnbergi Kr\u00f3nika (latinul Liber Chronicarum) c\u00edm\u0171 t\u00f6rt\u00e9nelmi enciklop\u00e9di\u00e1t n\u00e9zi a szegedi Somogyi-k\u00f6nyvt\u00e1rban 2026. m\u00e1jus 23-\u00e1n. Krasznahorkai L\u00e1szl\u00f3 k\u00e9t k\u00f6tetet fogadott \u00f6r\u00f6kbe a Somogyi-k\u00f6nyvt\u00e1r gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9b\u0151l, az egyik Thomas Pynchon 2006-ban megjelent, Ellenf\u00e9nyben c\u00edm\u0171 reg\u00e9nye, a m\u00e1sik Timon S\u00e1muel 1735-ben megjelent, Tibisci Ungariae fluvii notio vagique ex parte c\u00edm\u0171 kiadv\u00e1nya. Fot\u00f3:\u00a0Rosta Tibor \/ MTI)\n <\/p>\n

<\/p>\n

Itt \u00e1ll\u00edtsa be, hogy az Index az els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt legyen a Google-tal\u00e1latokban!<\/p>\n

<\/a><\/p>\n


\n \"Inda
\n <\/a><\/p>\n

\"Becsomagolt<\/p>\n

L\u00e9pjen be a h\u00e1zass\u00e1g legnagyobb dilemm\u00e1j\u00e1ba!
A d\u00f6nt\u00e9s az \u00d6n kez\u00e9ben van! <\/p>\n

MEGVESZEM<\/a><\/p>\n

\"Index.hu<\/p>\n

K\u00f6vesse az Indexet Facebookon is!<\/p>\n

<\/p>\n

K\u00f6vetem!
\n <\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"K\u00e9t k\u00f6nyvet \u201efogadott \u00f6r\u00f6kbe\u201d Krasznahorkai L\u00e1szl\u00f3 Nobel-d\u00edjas \u00edr\u00f3 a szegedi Somogyi-k\u00f6nyvt\u00e1r gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9b\u0151l szombaton \u2013 \u00edrta az MTI. A…\n","protected":false},"author":2,"featured_media":112398,"comment_status":"","ping_status":"","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":"","_share_on_mastodon":"0"},"categories":[6],"tags":[35594,44,42,40,4781,150,43,41,1135,2275,17287],"class_list":["post-112397","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","category-magyarorszag","tag-diszpolgar","tag-hu","tag-hungarian","tag-hungary","tag-krasznahorkai-laszlo","tag-kultur","tag-magyar","tag-magyarorszag","tag-regeny","tag-szeged","tag-thomas-pynchon"],"share_on_mastodon":{"url":"https:\/\/pubeurope.com\/@hu\/116631621132351605","error":""},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/112397","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=112397"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/112397\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/112398"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=112397"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=112397"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=112397"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}