A c\u00e9lorsz\u00e1gok \u00e9l\u00e9n Eur\u00f3pa \u00e9s Kanada \u00e1llt, de akadt, aki egyszer\u0171en csak \u201eb\u00e1rhov\u00e1, ahol t\u00e1mogatj\u00e1k a tudom\u00e1nyt\u201d akart menni. (A felm\u00e9r\u00e9s k\u00e9sz\u00edt\u0151i maguk is hangs\u00falyozt\u00e1k: a minta nem reprezentat\u00edv, csak azok v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9t t\u00fckr\u00f6zi, akik kit\u00f6lt\u00f6tt\u00e9k a k\u00e9rd\u0151\u00edvet.)<\/p>\n
A sz\u00e1nd\u00e9kot mostanra t\u00e9nyek is k\u00f6vetik. A Science magazin elemz\u00e9se<\/a> szerint 2025-ben t\u00f6bb mint t\u00edzezer \u2013 pontosan 10 109 \u2013 tudom\u00e1nyos doktor\u00e1tussal rendelkez\u0151 szakember hagyta ott a sz\u00f6vets\u00e9gi munkahely\u00e9t, ami nagyj\u00e1b\u00f3l h\u00e1romszorosa a Biden-korszak utols\u00f3 \u00e9v\u00e9ben m\u00e9rt adatnak.<\/p>\n A Columbia Egyetem p\u00e9ld\u00e1ul 400 milli\u00f3 doll\u00e1rnyi befagyasztott sz\u00f6vets\u00e9gi t\u00e1mogat\u00e1s ut\u00e1n volt k\u00e9nytelen NIH-projekteket le\u00e1ll\u00edtani \u00e9s csaknem 180 embert elbocs\u00e1tani. A folyamat nem k\u00f6vetel sok magyar\u00e1zatot: ahol megsz\u0171nik a p\u00e9nzbeli t\u00e1mogat\u00e1s \u00e9s a kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3s\u00e1g, onnan elv\u00e1ndorolnak a tud\u00f3sok.<\/p>\n Eur\u00f3pa kiveti a csalit<\/p>\n A v\u00e1kuumra els\u0151k\u00e9nt \u2013 \u00e9s legl\u00e1tv\u00e1nyosabban \u2013 az Eur\u00f3pai Uni\u00f3 mozdult r\u00e1. Ursula von der Leyen, az Eur\u00f3pai Bizotts\u00e1g eln\u00f6ke \u00e9s Emmanuel Macron francia eln\u00f6k 2025 m\u00e1jus\u00e1ban a p\u00e1rizsi Sorbonne-on jelentette be a Choose Europe for Science programot.<\/p>\n \u201eA tudom\u00e1ny szerep\u00e9t ma megk\u00e9rd\u0151jelezik a vil\u00e1gban. Micsoda hatalmas t\u00e9ved\u00e9s\u201d<\/p>\n \u2013 fogalmazott von der Leyen, aki szerint a tudom\u00e1ny tartja kez\u00e9ben Eur\u00f3pa j\u00f6v\u0151j\u00e9nek kulcs\u00e1t. Err\u0151l a kezdem\u00e9nyez\u00e9sr\u0151l az Index is r\u00e9szletesen besz\u00e1molt<\/a>, felvetve, hogy Trump egyetemek elleni h\u00e1bor\u00faj\u00e1b\u00f3l v\u00e9g\u00fcl Eur\u00f3pa ker\u00fclhet ki nyertesen.<\/p>\n A kezdeti 500 milli\u00f3 eur\u00f3s keret az\u00f3ta l\u00e1tv\u00e1nyosan dagadt: az Eur\u00f3pai Bizotts\u00e1g adatai szerint<\/a> a 2025\u20132027-es csomag m\u00e1ra k\u00f6zel 900 milli\u00f3 eur\u00f3ra h\u00edzott. A p\u00e9nz mell\u00e9 politikai \u00fczenet is t\u00e1rsul \u2013 Eur\u00f3pa a kutat\u00f3i szabads\u00e1got, a stabilit\u00e1st \u00e9s a magas \u00e9letsz\u00ednvonalat k\u00edn\u00e1lja cser\u00e9be. \u00c9s a cs\u00e1b\u00edt\u00e1s m\u0171k\u00f6dni l\u00e1tszik: az Eur\u00f3pai Kutat\u00e1si Tan\u00e1cs (ERC) 2026-os Consolidator p\u00e1ly\u00e1zat\u00e1ra 130 sz\u00e1zal\u00e9kkal t\u00f6bb jelentkez\u00e9s \u00e9rkezett az uni\u00f3n k\u00edv\u00fclr\u0151l, a Marie Sk\u0142odowska-Curie-\u00f6szt\u00f6nd\u00edjak ir\u00e1nti \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s pedig egy \u00e9v alatt 65 sz\u00e1zal\u00e9kkal n\u0151tt.<\/p>\n A kontinens nem csak Br\u00fcsszelb\u0151l cselekszik. A d\u00e9l-franciaorsz\u00e1gi Aix-Marseille Egyetem Safe Place for Science programja kifejezetten azoknak az amerikai kutat\u00f3knak sz\u00f3l, akiknek \u201evesz\u00e9lybe ker\u00fclt a tudom\u00e1nyos szabads\u00e1ga\u201d \u2013 az els\u0151 k\u00f6rben 298 jelentkez\u0151b\u0151l mintegy 60 kutat\u00f3t v\u00e1lasztottak ki.<\/p>\n N\u00e9metorsz\u00e1g Global Minds kezdem\u00e9nyez\u00e9se 2025 m\u00e1sodik fel\u00e9ben 166 kutat\u00f3t fogadott be, Ausztria, Belgium \u00e9s Spanyolorsz\u00e1g pedig saj\u00e1t programokkal sz\u00e1llt be a versenybe. \u00d6sszesen t\u00f6bb mint sz\u00e1z nemzeti \u00e9s region\u00e1lis kezdem\u00e9nyez\u00e9s indult \u2013 egy\u00fcttesen legal\u00e1bb egymilli\u00e1rd eur\u00f3s keret\u00f6sszeggel.<\/p>\n \u201eA tehets\u00e9get nem el\u00e9g \u00fcnnepelni, meg is kell szervezni\u201d<\/p>\n A verseny logik\u00e1j\u00e1t magyar gazdas\u00e1gstrat\u00e9giai szak\u00e9rt\u0151 is \u00e9lesen megfogalmazta. Gy\u00f6rgy L\u00e1szl\u00f3 egyetemi docens, kor\u00e1bban korm\u00e1nybiztos egy Facebook-posztj\u00e1ban<\/a> amellett \u00e9rvelt, hogy a 21. sz\u00e1zadot azok az orsz\u00e1gok nyerhetik meg, amelyek k\u00e9pesek megszerezni, megtartani \u00e9s int\u00e9zm\u00e9nyesen meger\u0151s\u00edteni a vil\u00e1g legjobb kutat\u00f3it.<\/p>\n A tudom\u00e1nyos tehets\u00e9g\u00e1raml\u00e1s ma m\u00e1r geopolitikai indik\u00e1tor, amely megmutatja, melyik orsz\u00e1g tud egyszerre p\u00e9nzt, infrastrukt\u00far\u00e1t, szakmai auton\u00f3mi\u00e1t \u00e9s kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3 k\u00f6rnyezetet k\u00edn\u00e1lni.<\/p>\n A docens olvasat\u00e1ban K\u00edna ereje \u00e9pp abban rejlik, hogy nem puszt\u00e1n \u00e1ll\u00e1sokat, hanem int\u00e9zetet, kutat\u00f3csoportot \u00e9s finansz\u00edroz\u00e1st \u00e9p\u00edt a cs\u00facskutat\u00f3k k\u00f6r\u00e9, m\u00edg N\u00e9metorsz\u00e1g a Max Planck T\u00e1rsas\u00e1ggal mutatja meg, milyen a nemzeti tud\u00e1sstrat\u00e9giai infrastrukt\u00fara. Ez ut\u00f3bbi egy\u00e9bk\u00e9nt jogilag nem miniszt\u00e9riumi int\u00e9zm\u00e9ny, hanem a n\u00e9met mag\u00e1njog szerinti bejegyzett egyes\u00fclet (e.V.) \u2013 \u00f6n\u00e1ll\u00f3 jogi szem\u00e9ly saj\u00e1t vagyonnal, amelyet d\u00f6nt\u0151en sz\u00f6vets\u00e9gi \u00e9s tartom\u00e1nyi k\u00f6zp\u00e9nzb\u0151l tartanak fenn, 85 int\u00e9zettel, 31 Nobel-d\u00edjassal, \u00e9s t\u00f6bb mint k\u00e9tmilli\u00e1rd eur\u00f3 \u00e9ves k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9ssel. Ez a \u201ek\u00f6zfinansz\u00edrozott, de jogilag mag\u00e1njogi, nonprofit kutat\u00f3h\u00e1l\u00f3zat\u201d N\u00e9metorsz\u00e1gban bevett, j\u00f3l m\u0171k\u00f6d\u0151 modell.<\/p>\n Mindebb\u0151l Gy\u00f6rgy L\u00e1szl\u00f3 azt a t\u00e9zist vonja le, hogy \u201ea tehets\u00e9get nem el\u00e9g \u00fcnnepelni, meg is kell szervezni\u201d.<\/p>\n A csendes nagyhatalom: K\u00edna hazah\u00edvja a saj\u00e1tjait<\/p>\n A nemzetk\u00f6zi adatok meger\u0151s\u00edtik a magyar docens diagn\u00f3zis\u00e1t.\u00a0Mik\u00f6zben a nyugati vil\u00e1g figyelme Eur\u00f3p\u00e1ra szegez\u0151dik, a legnagyobb haszon\u00e9lvez\u0151 alighanem K\u00edna lesz. Peking \u00e9vek \u00f3ta \u00e9p\u00edti a maga visszacs\u00e1b\u00edt\u00f3 g\u00e9pezet\u00e9t:<\/p>\n a h\u00edrhedt Ezer Tehets\u00e9g Program \u00f3ta sorra sz\u00fcletnek a hazat\u00e9r\u0151 kutat\u00f3knak sz\u00f3l\u00f3 aj\u00e1nlatok, versenyk\u00e9pes fizet\u00e9ssel, b\u0151s\u00e9ges kutat\u00e1si kerettel, lakhat\u00e1si \u00e9s iskol\u00e1ztat\u00e1si t\u00e1mogat\u00e1ssal.<\/p>\n 2025 okt\u00f3ber\u00e9ben pedig elindult a K-v\u00edzum, amely munkaszerz\u0151d\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl is megk\u00f6nny\u00edti a fiatal, term\u00e9szettudom\u00e1nyos \u00e9s m\u00e9rn\u00f6ki v\u00e9gzetts\u00e9g\u0171 kutat\u00f3k be\u00e1raml\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n A sz\u00e1m\u00edt\u00e1s k\u00e9zenfekv\u0151: az amerikai egyetemeken dolgoz\u00f3 k\u00ednai kutat\u00f3k kor\u00e1bban t\u00falnyom\u00f3 t\u00f6bbs\u00e9g\u00fckben kint maradtak a diploma ut\u00e1n. Most viszont, ahogy egy Princeton-szociol\u00f3gus fogalmazott a CNN-nek<\/a>, sok k\u00ednai professzor m\u00e1r haza is t\u00e9rt \u2013 \u0151k az amerikai fordulatot ny\u00edltan \u201eTrump aj\u00e1nd\u00e9kak\u00e9nt\u201d emlegetik. A k\u00ednai egyetemek k\u00f6zben l\u00e1tv\u00e1nyosan kapaszkodnak felfel\u00e9 a glob\u00e1lis rangsorokban.<\/p>\n Itt azonban \u00e9rdemes \u00f3vatosnak lenni a lelkesed\u00e9ssel. A k\u00ednai modellnek \u00e1ra van: a hazat\u00e9r\u0151kt\u0151l nemcsak kiv\u00e1l\u00f3 kutat\u00e1st, hanem politikai lojalit\u00e1st is elv\u00e1rnak, \u00e9s a kutat\u00f3i p\u00e1ly\u00e1k a p\u00e1rthoz val\u00f3 igazod\u00e1ssal fon\u00f3dnak \u00f6ssze. A glob\u00e1lis tehets\u00e9gpiac r\u00e1ad\u00e1sul nem felt\u00e9tlen\u00fcl k\u00e9tp\u00f3lus\u00fa \u2013 a Trumppal \u00e9s Pekinggel egyar\u00e1nt el\u00e9gedetlen kutat\u00f3k egy r\u00e9sze Szingap\u00far, az Egyes\u00fclt Arab Em\u00edrs\u00e9gek vagy \u00e9pp N\u00e9metorsz\u00e1g fel\u00e9 veszik az ir\u00e1nyt. A tudom\u00e1ny vil\u00e1ga nem egyszer\u0171en elv\u00e1ndorol valahonnan valahov\u00e1: t\u00f6redezik, \u00e9s \u00faj csom\u00f3pontok k\u00f6r\u00fcl szervez\u0151dik \u00fajra.<\/p>\n A nagy k\u00e9rd\u00e9s: tart\u00f3s lesz-e a fordulat?<\/p>\n Az eur\u00f3pai euf\u00f3ri\u00e1t \u00e9rdemes m\u00e9rt\u00e9kkel kezelni. Az 500 milli\u00f3 \u2013 vagy ak\u00e1r 900 milli\u00f3 \u2013 eur\u00f3s program tekint\u00e9lyes summ\u00e1nak hangzik, de elt\u00f6rp\u00fcl az amerikai fels\u0151oktat\u00e1s \u00e9vi mintegy 180 milli\u00e1rd doll\u00e1ros t\u00e1mogat\u00e1sa mellett. Ahogy az Index egy kor\u00e1bbi elemz\u00e9s\u00e9ben<\/a> is felvetette: a k\u00e9rd\u00e9s nem az, hogy ny\u00edlik-e t\u00f6rt\u00e9nelmi lehet\u0151s\u00e9g, hanem hogy Eur\u00f3pa k\u00e9pes lesz-e \u00e9lni vele. A p\u00e9nzen t\u00fal ugyanis versenyk\u00e9pes karrierutakat, kutat\u00e1si infrastrukt\u00far\u00e1t \u00e9s befogad\u00f3 k\u00f6zeget is teremtenie kell.<\/p>\n Az amerikai vesztes\u00e9g egy r\u00e9sze r\u00e1ad\u00e1sul visszaford\u00edthatatlan. Szak\u00e9rt\u0151k szerint m\u00e1r elveszett egy \u201etud\u00f3sgener\u00e1ci\u00f3\u201d \u2013 azok a fiatalok, akik kor\u00e1bban automatikusan Amerik\u00e1ba mentek volna, de 2025-ben m\u00e1shol kezdtek p\u00e1ly\u00e1t, vagy \u00e9pp az iparban k\u00f6t\u00f6ttek ki a kutat\u00e1s helyett.<\/p>\n A cikk\u00fcnk elej\u00e9n hivatkozott amerikai elemz\u00e9s szerint csak 2025-ben t\u00f6bb mint t\u00edzezer tudom\u00e1nyos doktor\u00e1tussal rendelkez\u0151 szakember hagyta ott a sz\u00f6vets\u00e9gi munkahely\u00e9t \u2013 ez t\u00f6bb mint sz\u00e1zezer \u00e9vnyi felhalmozott szakmai tapasztalat kies\u00e9se.<\/p>\n A hat\u00e1s \u00e9vtizedekre kihathat, \u00e9s a mesters\u00e9ges intelligencia, a kvantumsz\u00e1m\u00edt\u00e1stechnika vagy a biomedicina ter\u00fclet\u00e9n a versenyt\u00e1rsaknak ad el\u0151nyt.<\/p>\n Az amerikai tudom\u00e1ny Eur\u00f3p\u00e1ba menek\u00fcl\u00e9s\u00e9r\u0151l egy\u00e9bk\u00e9nt az IgNobel-d\u00edjak kontinensv\u00e1lt\u00e1sa<\/a>\u00a0(ezek a szatirikus tudom\u00e1nyos d\u00edjak)\u00a0kapcs\u00e1n is \u00edrtunk \u2013 a szatirikus d\u00edj\u00e1tad\u00f3 35 \u00e9v ut\u00e1n \u00e9pp az amerikai tudom\u00e1nyos kl\u00edma miatt k\u00f6lt\u00f6zik Eur\u00f3p\u00e1ba.<\/p>\n \u00c9s hol van ebben Magyarorsz\u00e1g?<\/p>\n A glob\u00e1lis licit Magyarorsz\u00e1got is utol\u00e9rte \u2013 csak \u00e9pp ellent\u00e9tes el\u0151jellel. Amikor 2025 tavasz\u00e1n tizenk\u00e9t uni\u00f3s tag\u00e1llam lev\u00e9lben s\u00fcrgette Br\u00fcsszelt az amerikai kutat\u00f3k befogad\u00e1s\u00e1ra, Magyarorsz\u00e1g nem volt a kezdem\u00e9nyez\u0151k k\u00f6z\u00f6tt. Haz\u00e1nk ek\u00f6zben GDP-ar\u00e1nyosan nagyj\u00e1b\u00f3l 1,3 sz\u00e1zal\u00e9kot ford\u00edt kutat\u00e1s-fejleszt\u00e9sre, mik\u00f6zben az uni\u00f3s \u00e1tlag 2 sz\u00e1zal\u00e9k f\u00f6l\u00f6tt van, az eur\u00f3pai \u00e9lvonal pedig megk\u00f6zel\u00edti a 3 sz\u00e1zal\u00e9kot.<\/p>\n A magyar tudom\u00e1nypolitika f\u0151 terepe ehelyett egy bels\u0151 konfliktus lett az ut\u00f3bbi egy-k\u00e9t h\u00f3napban. A Nobel-d\u00edjas Krausz Ferenc vezette \u00c9lvonal Cs\u00facskutat\u00e1si \u00e9s Tehets\u00e9ggondoz\u00f3 Alap\u00edtv\u00e1nyt \u00e9pp azzal a c\u00e9llal hozt\u00e1k l\u00e9tre, hogy elismert, nemzetk\u00f6zi kutat\u00f3kat cs\u00e1b\u00edtson Magyarorsz\u00e1gra, ak\u00e1r k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n dolgoz\u00f3 magyar tud\u00f3sokat is \u2013 siker\u00fclt is bevonzaniuk a k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n dolgoz\u00f3, vil\u00e1gh\u00edr\u0171 Roska Botondot<\/a>.<\/p>\n A frissen hivatalba l\u00e9pett Tisza-korm\u00e1ny azonban bejelentette, hogy felbontja az alap\u00edtv\u00e1nnyal k\u00f6t\u00f6tt, 261,7 milli\u00e1rd forintos finansz\u00edroz\u00e1si szerz\u0151d\u00e9st, \u00e9s a m\u00e1r kifizetett 22 milli\u00e1rd forint visszautal\u00e1s\u00e1t k\u00e9rte. Az \u00fcgy hatalmas tudom\u00e1nypolitikai vihart kavart: Krausz ny\u00edlt lev\u00e9lben<\/a> eml\u00e9keztetett arra, hogy itthon kor\u00e1bban \u00e9vtizedeken \u00e1t egyetlen k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n alkot\u00f3, iskolateremt\u0151 tud\u00f3st sem siker\u00fclt tart\u00f3san hazahozni.<\/p>\n Krausz Ferencen k\u00edv\u00fcl a levelet a nemzetk\u00f6zi tud\u00f3sk\u00f6z\u00f6ss\u00e9g meghat\u00e1roz\u00f3 alakjai k\u00f6z\u00fcl n\u00e9gyen is al\u00e1\u00edrt\u00e1k \u2013 h\u00e1rom Nobel-d\u00edjas, \u00e9s egy Abel-d\u00edjas tud\u00f3s.<\/p>\n Prof. Dr. Donna Strickland \u2013 Nobel-d\u00edjas fizikus Tan\u00e1cs Zolt\u00e1n az eur\u00f3pai \u00e9lvonalba emeln\u00e9 a hazai tudom\u00e1nyfinansz\u00edroz\u00e1st<\/p>\n A korm\u00e1ny oldal\u00e1r\u00f3l Tan\u00e1cs Zolt\u00e1n, a Tisza-korm\u00e1ny tudom\u00e1nyos \u00e9s technol\u00f3giai minisztere indokolta az \u00c9lvonal Alap\u00edtv\u00e1nnyal szembeni d\u00f6nt\u00e9st egy hossz\u00fa Facebook-posztban, amit az Index is szeml\u00e9zett<\/a>.<\/p>\n \u00c1ll\u00e1spontja szerint a szerz\u0151d\u00e9s felmond\u00e1sa nem a cs\u00facskutat\u00e1sok ellen ir\u00e1nyul \u2013 arra a k\u00e9rd\u00e9sre, hogy sz\u00fcks\u00e9g van-e cs\u00facskutat\u00e1sra \u00e9s kell-e Magyarorsz\u00e1gra kiemelked\u0151 kutat\u00f3kat vonzani, maga is igennel felelt.<\/p>\n A kifog\u00e1sa a modell ellen sz\u00f3lt: szerinte az \u00c9lvonal m\u00e1r nem egyszer\u0171 t\u00e1mogat\u00e1si konstrukci\u00f3, hanem \u201eegy alternat\u00edv tudom\u00e1nypolitikai \u00e9s innov\u00e1ci\u00f3s infrastrukt\u00fara k\u00f6zp\u00e9nzb\u0151l t\u00f6rt\u00e9n\u0151 fel\u00e9p\u00edt\u00e9se\u201d, amely egy sz\u0171k d\u00f6nt\u00e9shoz\u00f3i k\u00f6r kez\u00e9be ad t\u00f6bb sz\u00e1zmilli\u00e1rd forintot, kiker\u00fclve az \u00e1tl\u00e1that\u00f3 k\u00f6zpolitikai elsz\u00e1moltathat\u00f3s\u00e1got.<\/p>\n Az elvet \u00edgy foglalta \u00f6ssze: \u201ea tudom\u00e1ny szabads\u00e1ga nem azonos az ellen\u0151rizhetetlens\u00e9ggel, az auton\u00f3mia nem azonos a k\u00f6zp\u00e9nz feletti korl\u00e1tlan rendelkez\u00e9ssel\u201d.<\/p>\n A miniszter ehelyett m\u00e1s ir\u00e1nyokat v\u00e1zolt fel. A forr\u00e1sok fokozatos n\u00f6vel\u00e9s\u00e9t \u00edg\u00e9rte:<\/p>\n a c\u00e9l, hogy a ciklus v\u00e9g\u00e9re el\u00e9rj\u00e9k a kutat\u00e1s-fejleszt\u00e9si r\u00e1ford\u00edt\u00e1s 2 sz\u00e1zal\u00e9kos szintj\u00e9t, hosszabb t\u00e1von pedig megk\u00f6zel\u00edts\u00e9k az eur\u00f3pai \u00e9lvonal 3 sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1t.<\/p>\n A k\u00f6zp\u00e9nzeket egy sz\u0171k k\u00f6r\u0171 alap\u00edtv\u00e1nyi modell helyett versenyalap\u00fa rendszerben juttatn\u00e1 el a tudom\u00e1nyos szf\u00e9r\u00e1hoz. A kutat\u00f3i \u00e9letp\u00e1ly\u00e1t tisztess\u00e9ges b\u00e9rekkel, kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3 el\u0151menetellel \u00e9s nemzetk\u00f6zileg versenyk\u00e9pes p\u00e1ly\u00e1zati lehet\u0151s\u00e9gekkel tenn\u00e9 vonz\u00f3v\u00e1, a tehets\u00e9ggondoz\u00e1st pedig orsz\u00e1gos rendszerr\u00e9 szervezn\u00e9. Az egyeztet\u00e9seket m\u00e1r megkezdte: els\u0151k\u00e9nt P\u00f3sfai Mih\u00e1llyal, az MTA frissen hivatalba l\u00e9p\u0151 eln\u00f6k\u00e9vel \u00fclt le, \u00e9s az \u00c9lvonal k\u00e9pvisel\u0151ivel is tervez tal\u00e1lkoz\u00f3t.<\/p>\n A k\u00e9p teh\u00e1t kett\u0151s. Mik\u00f6zben a nagyhatalmak milli\u00e1rdokat \u00e1ldoznak arra, hogy a vil\u00e1g legjobb agyait megszerezz\u00e9k, a magyar vita nem a verseny l\u00e9t\u00e9r\u0151l, hanem a megfelel\u0151 eszk\u00f6z\u00e9r\u0151l sz\u00f3l: arr\u00f3l, milyen int\u00e9zm\u00e9nyi \u00e9s finansz\u00edroz\u00e1si modellben pr\u00f3b\u00e1ljuk itthon tartani vagy hazah\u00edvni a saj\u00e1tjainkat, s\u0151t bevonzani a k\u00fclf\u00f6ldi tehets\u00e9geket. Gy\u00f6rgy L\u00e1szl\u00f3 int\u00e9s\u00e9t \u00e9rdemes ehhez f\u00fcl\u00fcnk mell\u00e9 tenni: \u201eaki a kutat\u00f3it megbecs\u00fcli, az a j\u00f6v\u0151j\u00e9t \u00e9p\u00edti \u2013 aki elvesz\u00edti \u0151ket, az a j\u00f6v\u0151j\u00e9r\u0151l mond le\u201d.<\/p>\n A glob\u00e1lis tehets\u00e9gh\u00e1bor\u00fa gy\u0151ztesei azok lesznek, akik nemcsak p\u00e9nzt, hanem kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3s\u00e1got \u00e9s szabads\u00e1got is k\u00edn\u00e1lnak \u2013 ebben a versenyben pedig a kontinensek \u00e9s az orsz\u00e1gok ma egyszerre licit\u00e1lnak ugyanazok\u00e9rt a kiv\u00e1l\u00f3 elm\u00e9k\u00e9rt.<\/p>\n (Bor\u00edt\u00f3k\u00e9p: K\u00e9p\u00fcnk illusztr\u00e1ci\u00f3! Fot\u00f3:\u00a0 Tom Werner \/ Getty Images)<\/p>\n <\/p>\n Itt \u00e1ll\u00edtsa be, hogy az Index az els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt legyen a Google-tal\u00e1latokban!<\/p>\n <\/a><\/p>\n Titkok, tabuk, t\u00e9vhitek – \u00f6t \u00e9vsz\u00e1zad t\u00f6rt\u00e9nelme 30 lebilincsel\u0151 p\u00e1rbesz\u00e9dben. Amerika \u00e9s Eur\u00f3pa sorsford\u00edt\u00f3 esem\u00e9nyei \u00faj megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sben.<\/p>\n MEGVESZEM<\/a><\/p>\n K\u00f6vesse az Indexet Facebookon is!<\/p>\n
\n Prof. Dr. Steven Chu \u2013 Nobel-d\u00edjas fizikus
\n Prof. Dr. Krausz Ferenc \u2013 Nobel-d\u00edjas fizikus
\n Prof. Dr. Lov\u00e1sz L\u00e1szl\u00f3 \u2013 Abel-d\u00edjas matematikus
\n Prof. Dr. Randy Schekman \u2013 Nobel-d\u00edjas biol\u00f3gus<\/p>\n
\n ![\"Inda](\"https:\/\/index.hu\/assets\/images\/konyvajanlo\/book_indapress\/book_indapress_logo.svg\"){kind=logo}
\n <\/a><\/p>\n![\"P\u00e1rbesz\u00e9d](\"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-content\/uploads\/2026\/05\/1779454570_198_parbeszed.png\")
<\/p>\n![](\"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-content\/uploads\/2026\/05\/1779731055_472_redot.gif\"\/)
<\/p>\n![\"Index.hu](\"https:\/\/index.hu\/assets\/images\/social-follow\/logo-big.svg\"){kind=logo}
<\/p>\n