R\u00e9g\u00f3ta foglalkoztatja a szakembereket a g\u00edzai piramisok t\u00f6rt\u00e9nete. B\u00e1r az \u00e1ltaluk rejtett titkokr\u00f3l ma m\u00e1r nagyon sokat tudni, a m\u00e9rn\u00f6k\u00f6ket a mai napig foglalkoztatja a k\u00e9rd\u00e9s, hogy mik\u00e9nt lehetett az \u00f3korban, modern technol\u00f3gia n\u00e9lk\u00fcl ilyen monument\u00e1lis \u00e9p\u00edtm\u00e9nyeket k\u00e9sz\u00edteni.<\/p>\n
A k\u00e9rd\u00e9sre most Vicente Luis Rosell Roig f\u00fcggetlen kutat\u00f3 adhatott v\u00e1laszt, amelyr\u0151l a Nature<\/a> k\u00f6z\u00f6lt publik\u00e1ci\u00f3t. A szakember matematikai bizony\u00edt\u00e9kokat szolg\u00e1ltatott arra, hogy <\/p>\n a piramis k\u00f6r\u00e9 hatalmas, spir\u00e1l r\u00e1mparendszer \u00e9p\u00fclhetett, hogy a t\u00f6bbtonn\u00e1s k\u00f6veket a hely\u00fckre tudj\u00e1k mozgatni.<\/p>\n Az egyik leg\u0151sibb piramis Hufu f\u00e1ra\u00f3\u00e9, amelyet Kr. e. 2560 k\u00f6r\u00fcl \u00e9p\u00edtettek a s\u00edrhely\u00e9\u00fcl, \u00e9s amely a becsl\u00e9sek szerint 2,3 milli\u00f3 k\u0151t\u00f6mb\u00f6t tartalmaz. Ezek s\u00falya 2,5 \u00e9s 15 tonna k\u00f6z\u00f6tt v\u00e1ltozik \u2013 \u00edrja a BBC Science Focus<\/a>. Ahhoz, hogy Hufu 27 \u00e9ves uralkod\u00e1sa ideje alatt a piramis elk\u00e9sz\u00fclhessen, \u00e1tlagosan h\u00e1rompercenk\u00e9nt kellett volna egy k\u0151t\u00f6mb\u00f6t a hely\u00e9re tenni. A tud\u00f3sok emiatt r\u00e9g\u00f3ta pr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k kital\u00e1lni, hogy lehets\u00e9ges volt-e egy\u00e1ltal\u00e1n ilyen gyorsan \u00e9p\u00edtkezni a t\u00f6bbtonn\u00e1s k\u0151t\u00f6mb\u00f6kb\u0151l.<\/p>\n A kutat\u00f3k egy r\u00e9sze szerint hatalmas r\u00e1mparendszert haszn\u00e1lhattak ehhez, \u00e1m ez azt jelenten\u00e9, hogy ennek meg\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9hez is \u00f3ri\u00e1si mennyis\u00e9g\u0171 anyag kellett volna, amivel kapcsolatban m\u00e9g soha nem t\u00e1rtak fel r\u00e9g\u00e9szeti bizony\u00edt\u00e9kot.<\/p>\n Egy m\u00e1sik elk\u00e9pzel\u00e9s szerint egyetlen r\u00e1mp\u00e1t \u00e9p\u00edtettek a piramis szerkezet\u00e9n bel\u00fcl, ami spir\u00e1lisan vezetett felfel\u00e9, miel\u0151tt az \u00e9p\u00edtkez\u00e9s el\u0151rehaladt\u00e1val fel\u00fclr\u0151l lefel\u00e9 felt\u00f6lt\u00f6tt\u00e9k azt. Roig matematikai modellez\u00e9se azonban azt mutatta ki, hogy k\u00f6zel f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zadba telt volna a piramis befejez\u00e9se egyetlen r\u00e1mpa haszn\u00e1lat\u00e1val.<\/p>\n