Az elm\u00falt \u00e9vekben a mikorrhiza gomba a biokert\u00e9szek sz\u00e1m\u00e1ra egy elk\u00e9peszt\u0151en n\u00e9pszer\u0171 gomba lett, ami seg\u00edt abban, hogy a n\u00f6v\u00e9nyek eg\u00e9szs\u00e9gesek legyenek \u00e9s nagyobb legyen a term\u00e9shozamuk an\u00e9lk\u00fcl, hogy b\u00e1rmilyen mesters\u00e9ges t\u00e1panyagot kellene nekik adni.<\/p>\n
A mikorrhiza azonban nem egy \u201e\u00fajdons\u00e1g\u201d a term\u00e9szetben. Olyannyira nem, hogy a n\u00f6v\u00e9nyekkel val\u00f3 partners\u00e9g\u00fck 450 milli\u00f3 \u00e9vet \u00f6lel fel: a n\u00f6v\u00e9nyeknek t\u00e1panyagokat sz\u00e1ll\u00edtanak a talajb\u00f3l, cser\u00e9be pedig megkapj\u00e1k a fotoszint\u00e9zis \u00e1ltal termel\u0151d\u0151 szenet. A vil\u00e1g \u00f6sszes n\u00f6v\u00e9nyfaj\u00e1nak mintegy 70 sz\u00e1zal\u00e9ka erre a szimbi\u00f3zisra t\u00e1maszkodik.<\/p>\n
A holland Vrije Universiteit Amsterdam tud\u00f3sai a vil\u00e1gon els\u0151k\u00e9nt nemr\u00e9g arra v\u00e1llalkoztak, hogy elk\u00e9sz\u00edtik a mikorrhiza gombafonalak (AM) els\u0151 glob\u00e1lis t\u00e9rk\u00e9p\u00e9t. A felsz\u00edn alatt megh\u00faz\u00f3d\u00f3 h\u00e1l\u00f3zat olyan nagy, hogy k\u00e9pes lenne k\u00f6zel egymilli\u00e1rdszor lefedni a Nap \u00e9s a F\u00f6ld k\u00f6z\u00f6tt l\u00e9v\u0151 150 milli\u00f3 kilom\u00e9teres t\u00e1vols\u00e1got \u2013 \u00edrja a Science Alert<\/a>.<\/p>\n Justin Stewart evol\u00faci\u00f3biol\u00f3gus szerint egyetlen te\u00e1skan\u00e1lnyi talajban 10 m\u00e9ternyi mikorrhiza lapulhat meg.<\/p>\n <\/p>\n https:\/\/hvg.hu\/360\/20250706_gomba-kert-talajolto-foldmuveles-korokozok-mikorrhiza<\/p>\n A gombafonalak h\u00e1l\u00f3zatai f\u00f6ldalatti sz\u00e1lakb\u00f3l, \u00fagynevezett hif\u00e1kb\u00f3l \u00e1llnak, amelyek az erd\u0151kben \u00e9s m\u00e1s n\u00f6v\u00e9nyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekben a f\u00f6ldfelsz\u00edn alatt futnak, \u00e9s gyakran kritikus fontoss\u00e1g\u00faak ezen k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek vir\u00e1gz\u00e1s\u00e1hoz.<\/p>\n T\u00e1panyagokat, p\u00e9ld\u00e1ul foszfort, valamint vizet sz\u00e1ll\u00edtanak, amelyek \u00e1ltal\u00e1ban a n\u00f6v\u00e9nyek gy\u00f6ker\u00e9n t\u00fal tal\u00e1lhat\u00f3k meg, cser\u00e9be pedig megkapj\u00e1k a fotoszint\u00e9zisb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 szenet. Ez a h\u00e1l\u00f3zat \u00edgy akt\u00edv r\u00e9szese a F\u00f6ld sz\u00e9nciklus\u00e1nak, \u00e1m nagyon neh\u00e9z megmondani, hogy mennyire, ha nem tudni pontosan, mekkora h\u00e1l\u00f3zatr\u00f3l van sz\u00f3.<\/p>\n Stewart \u00e9s koll\u00e9g\u00e1i ennek kider\u00edt\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben 322 tanulm\u00e1nyb\u00f3l gy\u0171jt\u00f6ttek adatokat, amelyek t\u00f6bb mint 16 000 talajminta vizsg\u00e1lat\u00e1t \u00e9rintett\u00e9k. Ezek a tanulm\u00e1nyok t\u00f6bb mint 4000 m\u00e9r\u00e9st tartalmaztak az AM-hif\u00e1k felder\u00edt\u00e9s\u00e9re, ami lehet\u0151v\u00e9 tette a kutat\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra, hogy azonos\u00edts\u00e1k azokat a mint\u00e1kat, amelyek k\u00f6z\u00f6tt ezek a h\u00e1l\u00f3zatok nagyobb val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel tal\u00e1lhat\u00f3k meg.<\/p>\n Ezut\u00e1n a g\u00e9pi tanul\u00e1s seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel hat\u00e1rozt\u00e1k meg, hogy hol lehetnek ezek a fonalak, majd t\u00f6bb mint 300 000 \u00e9l\u0151 gombafonal vastags\u00e1g\u00e1nak m\u00e9r\u00e9s\u00e9vel azt is meg tudt\u00e1k becs\u00fclni, hogy mekkora biomassz\u00e1r\u00f3l lehet sz\u00f3.<\/p>\n A kutat\u00f3k arra jutottak, hogy a cikk elej\u00e9n eml\u00edtett mennyis\u00e9g \u2013 ami mintegy 110 kvadrilli\u00f3 kilom\u00e9tert jelent \u2013 a talaj fels\u0151 15 centim\u00e9teres szakasz\u00e1ban tal\u00e1lhat\u00f3.<\/p>\n Ez a h\u00e1l\u00f3zat a becsl\u00e9sek szerint 300 milli\u00f3 tonn\u00e1t nyom, ami alapj\u00e1n nagyj\u00e1b\u00f3l 4 milli\u00e1rd tonna sz\u00e9n-dioxidb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 sz\u00e9n v\u00e1ndorolhat a n\u00f6v\u00e9nyeken kereszt\u00fcl a talajba. Az err\u0151l sz\u00f3l\u00f3 publik\u00e1ci\u00f3 a Science-ben<\/a> jelent meg.<\/p>\n A kutat\u00f3k szerint a vizsg\u00e1lat legnagyobb meglepet\u00e9s\u00e9t az jelentette, hogy ezek a h\u00e1l\u00f3zatok hol a leger\u0151sebbek. A tr\u00f3pusi es\u0151erd\u0151k helyett a legnagyobb s\u0171r\u0171s\u00e9get olyan helyeken tal\u00e1lt\u00e1k, mint a gyepek, pr\u00e9rik, sztyepp\u00e9k \u00e9s vizes \u00e9l\u0151helyek. A vil\u00e1g teljes AM gombabiomassz\u00e1j\u00e1nak k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 40 sz\u00e1zal\u00e9ka ezeken a helyeken koncentr\u00e1l\u00f3dik.<\/p>\n A kutat\u00f3k \u00fagy v\u00e9lik, hogy ez az\u00e9rt lehet \u00edgy, mert a l\u00e1gysz\u00e1r\u00fa n\u00f6v\u00e9nyek, p\u00e9ld\u00e1ul a f\u0171, t\u00f6bb szenet sz\u00e1ll\u00edtanak a mikorrhiza gomb\u00e1knak, mint a f\u00e1s sz\u00e1r\u00fa n\u00f6v\u00e9nyek.<\/p>\n