{"id":135852,"date":"2026-06-13T14:56:06","date_gmt":"2026-06-13T14:56:06","guid":{"rendered":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/135852\/"},"modified":"2026-06-13T14:56:06","modified_gmt":"2026-06-13T14:56:06","slug":"hatalmas-balnatemetot-talaltak-az-ocean-melyen","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/135852\/","title":{"rendered":"Hatalmas b\u00e1lnatemet\u0151t tal\u00e1ltak az \u00f3ce\u00e1n m\u00e9ly\u00e9n"},"content":{"rendered":"

Egy \u00faj tanulm\u00e1ny<\/a> alapj\u00e1n a vil\u00e1g legnagyobb b\u00e1lnatemet\u0151j\u00e9re bukkantak az Indiai-\u00f3ce\u00e1n m\u00e9ly\u00e9n \u2013 sz\u00e1mol be a Live Science<\/a>. A t\u00f6bb mint 1200 kilom\u00e9ter hosszan elny\u00fal\u00f3 ter\u00fcleten t\u00f6bb sz\u00e1z b\u00e1lnafossz\u00edli\u00e1t \u00e9s friss tetemet tal\u00e1ltak, k\u00f6zt\u00fck olyan maradv\u00e1nyokat is, amelyek t\u00f6bb mint 5 milli\u00f3 \u00e9vesek.<\/p>\n

A kutat\u00f3k a lel\u0151helyet Diamantina-z\u00f3nai nekropolisznak nevezt\u00e9k el. A szakemberek \u00fagy v\u00e9lik, hogy a felfedez\u00e9s seg\u00edthet jobban meg\u00e9rteni a tengeri \u00f6kol\u00f3gi\u00e1t, valamint a cetf\u00e9l\u00e9k evol\u00faci\u00f3j\u00e1t.<\/p>\n

T\u00f6bb sz\u00e1z maradv\u00e1nyt tal\u00e1ltak<\/p>\n

Peng Csiatong, a K\u00ednai Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia munkat\u00e1rsa \u00e9s koll\u00e9g\u00e1i 32 mer\u00fcl\u00e9s sor\u00e1n \u00f6sszesen 476 fossz\u00edlia- vagy csonthelysz\u00ednt \u00e9s \u00f6t viszonylag frissen lemer\u00fclt b\u00e1lnatetemet<\/a> tal\u00e1ltak 4200\u20137000 m\u00e9teres m\u00e9lys\u00e9gben. A szakemberek becsl\u00e9se alapj\u00e1n a t\u00e9rs\u00e9gben n\u00e9gyzetkilom\u00e9terenk\u00e9nt ak\u00e1r 750 fossz\u00edlia \u00e9s 7\u20138 b\u00e1lnatetem is el\u0151fordulhat.<\/p>\n

\u201eA s\u0171r\u0171s\u00e9g egyszer\u0171en elk\u00e9peszt\u0151\u201d \u2013 mondta Stephen Godfrey paleontol\u00f3gus, aki nem vett r\u00e9szt a kutat\u00e1sban. A Calvert\u00a0Tengeri M\u00fazeum szakembere szerint minden egyes b\u00e1lnatetem olyan, mint egy \u00faj \u00e9tterem a m\u00e9lytenger \u00e9l\u0151l\u00e9nyei sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n

A m\u00e9lybe al\u00e1mer\u00fcl\u0151 b\u00e1lnamaradv\u00e1nyok sz\u00e1mos \u00e9l\u0151l\u00e9ny sz\u00e1m\u00e1ra ny\u00fajtanak t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kot, eg\u00e9sz \u00f6kosziszt\u00e9m\u00e1kat alapozva meg. A tetemeket olyan bakt\u00e9riumok bontj\u00e1k le, amelyek f\u00e9ny \u00e9s oxig\u00e9n n\u00e9lk\u00fcl is k\u00e9pesek \u00e9letben maradni. Az \u00e1ltaluk termelt k\u00e9nhidrog\u00e9n energi\u00e1t biztos\u00edt sz\u00e1mos k\u00fcl\u00f6nleges \u00e9l\u0151l\u00e9nynek, k\u00f6zt\u00fck tengeri r\u00f3zs\u00e1knak, t\u00f6r\u00e9keny csillagoknak, kagyl\u00f3knak \u00e9s a csontokat fogyaszt\u00f3 Osedax f\u00e9rgeknek. Egyes helyeken n\u00e9gyzetm\u00e9terenk\u00e9nt k\u00f6zel 3000 \u00e1llatot tal\u00e1ltak.<\/p>\n

\u00daj fajok rejt\u0151zhetnek a m\u00e9lyben<\/p>\n

A kutat\u00f3k szerint az \u00e1ltaluk megfigyelt \u00e9letk\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek a tudom\u00e1nyra n\u00e9zve \u00faj fajokat is rejthetnek. A genetikai vizsg\u00e1latok alapj\u00e1n a legt\u00f6bb \u00e9l\u0151l\u00e9nyt csak nemzets\u00e9g vagy csal\u00e1d szintj\u00e9n siker\u00fclt beazonos\u00edtani, fajszinten szinte egyiket sem.<\/p>\n

A fossz\u00edli\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt kihalt \u00e9s ma is \u00e9l\u0151 cs\u0151r\u00f6scetek maradv\u00e1nyai egyar\u00e1nt el\u0151ker\u00fcltek. A legid\u0151sebb lelet egy, a kihalt Pterocetus nemzets\u00e9ghez tartoz\u00f3 \u00e1llatt\u00f3l sz\u00e1rmazik, \u00e9s mintegy 5,3 milli\u00f3 \u00e9ves. A kutat\u00f3k egy kor\u00e1bban ismeretlen \u0151si fajt is le\u00edrtak a Pterocetus diamantina k\u00e9p\u00e9ben.<\/p>\n

A cs\u0151r\u00f6scetek k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen gyakran fordulnak el\u0151 a lel\u0151helyen. Ez els\u0151re meglep\u0151nek t\u0171nhet, hiszen ezek az \u00e1llatok a vil\u00e1g legrejt\u00e9lyesebb cetf\u00e9l\u00e9i k\u00f6z\u00e9 tartoznak<\/a>, ritk\u00e1n figyelik meg \u0151ket a term\u00e9szetben.<\/p>\n

Maradv\u00e1nyaik azonban rendk\u00edv\u00fcl j\u00f3l meg\u0151rz\u0151dnek, mert hossz\u00fa orrcsontjuk a gerincesek k\u00f6z\u00f6tt az egyik legs\u0171r\u0171bb \u00e9s legink\u00e1bb \u00e1sv\u00e1nyosodott csontsz\u00f6vetb\u0151l \u00e1ll. A csontokat id\u0151vel vas- \u00e9s mang\u00e1ntartalm\u00fa bevonat fedi be, amely term\u00e9szetes szarkof\u00e1gk\u00e9nt v\u00e9di \u0151ket a leboml\u00e1st\u00f3l.<\/p>\n

\u201eAz igaz\u00e1n leny\u0171g\u00f6z\u0151 az, hogy ez a lel\u0151hely geol\u00f3giai id\u0151l\u00e9pt\u00e9kben mutatja meg a cs\u0151r\u00f6scetek t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t: kihalt \u00e9s ma is \u00e9l\u0151 fajok maradv\u00e1nyai jelennek meg egym\u00e1s mellett\u201d \u2013 mondta Nick Pyenson, a Smithsonian Int\u00e9zet tengeri eml\u0151s\u00f6kkel foglalkoz\u00f3 kutat\u00f3ja.<\/p>\n

Nem tudni, mik\u00e9nt j\u00f6tt l\u00e9tre a b\u00e1lnatemet\u0151<\/p>\n

A kutat\u00f3k egyel\u0151re nem tudj\u00e1k pontosan, mi\u00e9rt gy\u0171lt \u00f6ssze ennyi b\u00e1lnamaradv\u00e1ny ugyanazon a ter\u00fcleten. Elk\u00e9pzelhet\u0151, hogy a Diamantina-z\u00f3na t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kban gazdag, ez\u00e9rt sok cet \u00e9l \u00e9s pusztul el a t\u00e9rs\u00e9gben.<\/p>\n

Az sem kiz\u00e1rhat\u00f3, hogy a ter\u00fclet V alak\u00fa topogr\u00e1fi\u00e1ja a les\u00fcllyed\u0151 tetemeket ugyanabba a m\u00e9lytengeri medenc\u00e9be tereli. A k\u00fcl\u00f6nleges k\u00f6rnyezetet tov\u00e1bb fokozza, hogy itt rendk\u00edv\u00fcl lass\u00fa az \u00fcled\u00e9klerak\u00f3d\u00e1s, \u00edgy a csontok nem temet\u0151dnek be gyorsan, hanem ak\u00e1r t\u00f6bb milli\u00f3 \u00e9ven \u00e1t a felsz\u00ednen maradhatnak.<\/p>\n

A kutat\u00f3k szerint a Diamantina-z\u00f3nai nekropolisz val\u00f3j\u00e1ban egy ma is form\u00e1l\u00f3d\u00f3 fossz\u00edlia-telep. A helysz\u00edn \u00edgy egyszerre ny\u00fajt betekint\u00e9st a m\u00e9lytengeri \u00e9l\u0151vil\u00e1g jelenlegi m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9be \u00e9s t\u00f6bb milli\u00f3 \u00e9vvel ezel\u0151tti t\u00f6rt\u00e9net\u00e9be.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"Egy \u00faj tanulm\u00e1ny alapj\u00e1n a vil\u00e1g legnagyobb b\u00e1lnatemet\u0151j\u00e9re bukkantak az Indiai-\u00f3ce\u00e1n m\u00e9ly\u00e9n \u2013 sz\u00e1mol be a Live Science.…\n","protected":false},"author":2,"featured_media":135853,"comment_status":"","ping_status":"","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":"","_share_on_mastodon":"0"},"categories":[8],"tags":[10102,16207,2930,42316,42315,42,43,34,94,93,92],"class_list":["post-135852","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","category-vilag","tag-allatok","tag-allatvilag","tag-balna","tag-balnatemeto","tag-balnatetem","tag-hungarian","tag-magyar","tag-news","tag-vilag","tag-world","tag-world-news"],"share_on_mastodon":{"url":"https:\/\/pubeurope.com\/@hu\/116743384906281836","error":""},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/135852","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=135852"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/135852\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/135853"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=135852"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=135852"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=135852"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}